Égi Anyánk, Világ Királynője,
Pereg könnyed forrón, tündökölve.
S ez a szent könny, amely felénk árad,
Nagy intőjel a gonosz világnak.

Vétek-tenger önti el a földet,
S rút bűneink miatt hull a könnyed.
Szomorítjuk áldott szent Fiadat,
S ömlik egyre a bánatkönny-patak.

Zokogsz egyre, ó, Szűzanyánk, drága,
Hull könnyed a tévelygő világra.
Látod a bajt és a betegséget,
És hogy mennyi tömérdek a vétek.

Nem tudsz már csak értünk sírni-ríni,
Hulló könnyed a világot hinti.
Figyeljünk föl bánatkönnyes szódra,
Hogy megtérjünk itt a végső óra.

Drága Szíved kérjük esdekelve,
Adj gyógyírt a sok-sok üszkös sebre.
Szükségünk van reád, ó, Szűzanya,
Kell a Szíved szent vigasztalása.

Emelj fel a bűn sarából minket,
Nyújts oltalmat hű gyermekeidnek.
Adj irgalmat, hints szét sok kegyelmet,
A pokoltól a lelkeket mentsd meg!

Ádáz harag, vad gyűlölet itt lenn
Ne lobogjon az emberi szívben.
Fájó könnyed a bús földet mossa,
Hófehérre, szépen csillogóra.

Mint a mennyben, a földön is végre
Uralkodjon mindörökre béke.
Szeplőtelen, áldott Szent Szíveddel
Egyesüljön minden hívő ember.

A sugárzó Oltáriszentségben
Forrjunk össze Fiaddal egészen.
Gyúljon bennünk nemes, szent szeretet,
S csókoljuk fel szánakozó könnyed!

Dallam: Gyászba borult Isten csillagvára