1. Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem!

2. Ezer áldást ki harmatoz rám? Te egyedül, jó Istenem. Ki vezérel e földi pályán? Atyám, ki más, hogyha te nem? Sok botlásom ki tűri el Végtelen nagy kegyelmével?

3. Hadd áldjam vessződet, ha dorgál! Meghajlok szent kezed előtt. A próba csak javamra szolgál. Kitartásra ez ad erőt. Ez tisztítja meg szívemet, Hogy lássam nagy kegyelmedet.

4. Bár szavam elhatna odáig, Hol a nap ragyog fényesen, Szívem amíg ver, mindhalálig Szeretné Istenét híven! Bár mindegyik szívdobbanás Lenne egy-egy hálaadás!