Ifjúságom egy gyönyörű napján
felcsendült egy dal a Duna partján.
Azóta mindig összejövünk,
azóta mindig együtt énekelünk.
Hoztuk a múltunk, a jelenünk,
hogy szebb legyen mindig az életünk,
imában, dalban egyek lettünk
és egy lett a szívünk, a lelkünk míg énekeltünk.
Anyánk te mindig velünk voltál,
hozzánk mindig lehajoltál.
Napba öltöztél fenn az égen,
hogy fiad fénye szívünkben égjen.
A Duna mellől ez a dal hozzád száll,
a Duna mellett a szívünk téged vár!
Anyánk, Mária, magyarok Asszonya,
Anyánk, Mária, ne hagyj el soha!
Anyánk, Mária, magyarok Asszonya,
Anyánk, Mária, ó, ragyogj az égen!
Ó, Napba-öltözött, országunk fölött,
ragyogjon jeled, mentsd meg népedet!
Ó, Napba-öltözött, e bűnös föld fölött,
Anyánk, Mária, ragyogj az Égen!

Sillye Jenő