1. Nő az árnyék, jő az este, Itt vagy, Uram, közelünkbe' - Árnyék mért ül szívünkre?

2. Nappalunk is tőled fénylett, Mert ha vétek, gond kísértett, Te oszlattad a sötétet.

3. Most az árnyak naggyá váltak, És ránk bajt is hozhatnának. Védd meg, Urunk, éjszakánkat!

4. S hadd kérjünk ennél is többet: Úgy áldd meg az esti csöndet, Hogy megbánjuk bűneinket.

5. Tedd gondunkká mások gondját, Formáld ajkunk imádságát, Formáld rajtunk Krisztus arcát!