Mind hűtlenek lehetnek, de híved leszek én, a hála mégse veszhet ki így a föld színén. Kínban értem halódtál, s értem haltál te meg, ezért neked adom már örökre szívemet. Halálodért magamban gyakorta könnyezek, s népedben hány olyan van, ki holtig elfeled! Csak mert értünk hevültél, vállaltál ily igát, és lám, mégis letűntél, s nem gondol senki rád. Ragaszkodó szerelmed mindenkit átölel, s még ha mindenki elvet, akkor is hű leszel, s hűséggel győzni fogsz, ha eljön majd, végnapunk, és gyermekként zokogva térdedhez simulunk. Megízleltem szerelmed ó, többet el se hagyj! Kötözzön szent kötelmed, mindig velem maradj,és véreim is egyszer majd rád pillantanak, s hódolva, szeretettel szívedre omlanak.