Uram, te nagy és minden dicséretre igen méltó vagy; erős hatalmadnak,
bölcs mivoltodnak sem vége, se határa. S íme, teremtett világod aprósága:
az ember akar dicsérni téged.
Nyakán a halál igája, lelkében bűne tüskéje, s az a bizonyosság, hogy a
kevélyeknek ellenállsz, s mégis, ez a porszem kezed alkotása között: az
ember dicsérni akar téged.
A te indításod bennünk, hogy gyönyörűség dicsérnünk téged, mert magadnak
teremtettél minket, s nyughatatlan a mi szívünk, míg csak el nem pihen
benned.