A nap fényesebb ma a magyar égen,
Szebben ragyognak fenn a csillagok.
Új nép született a Kárpát ölében,
Valóra vált, mit lelkünk álmodott!

Valóra vált a szívünk leghőbb vágya,
Észak letépte rabbilincseit.
Felvirradt már a magyar éjszakába,
Isten nem hagyta hű magyarjait!

A Csallóközben örömtüzek gyúlnak
A Krasznahorkán nem sír már a szél.
A magyar lelkek egymásba borulnak,
Rákóczi sírja újra visszatér!

Magyar zászló leng Munkács, Léva ormán,
Örömkönnyekben úsznak a szemek.
Miénk már Losonc, Rozsnyó, Érsekújvár,
Örökzöld erdők, zúgó fenyvesek!

Új nép született, Horthy a vezére,
Délcen nyargal hófehér lován.
Büszkén tekint a szabad Felvidékre,
És dicsfény ragyog nemes homlokán!

Átnyargal Észak magas bércein,
De gondolata messze, messze jár.
A Bácska, Bánát búzaföldjein,
Hólepte Erdély fehér havasán!

Új nép született, a puszták királya
Összetörte a kripta ajtaját.
Vezére bátor, érces szózatára
Alkotni indult egy nagyobb hazát!

A Himnusz szárnyal fel az ég felé,
Magyar imádság, lelkünkből fakadt.
Elszáll az ősi határok felé,
Isten, tedd naggyá újra a magyart!

A felvidék visszatérésének emlékére