Gyuszinak, halála után.

Lehet, hogy egyszer
meg tudom írni
lehet, hogy mégis
ki fogom bírni
lehet, hogy a könny
elfogy majd bennem
lehet, hogy semmit
nem is kell tennem,
csak időt adni,
csak időt kapni,
nem is kell talán
utána halni!
De most zsibbadtan
állok a ködben,
szélfútta hangok
úsznak fölöttem.
Lehet, hogy egyszer
megértem végre,
lehet, hogy fel is
nézek az égre
s onnan leszól a
közömbös Isten
Hiába várod,
magammal vittem.
Lehet, hogy egyszer
meg tudom írni
de most hagyjatok
sírni, csak sírni!