Egy pillanat elég ahhoz, hogy megváltozzon minden,
Hogy aki fontos volt, az többé már nincsen,
Hogy aki test és lélek volt, az már csak egy emlék marad,
Mit szívünkben őrzünk örökre, miközben az idő szalad.

Egy szó, egy ölelés eddig csak egy pillanat volt csupán,
Most számunkra a végtelenséget jelentené talán,
Egy mosoly, egy kacsintás, melyre már nem jutott idő,
Minden egyes mondat, mi soha el nem felejthető.

Most elmész tőlünk örökre, fel a csillagok közé,
Nem ölelsz át már két karoddal soha többé,
De éjszakánként majd csillagként ragyogsz le ránk,
Nyugodj békében mindörökre, drága édesapánk!