Látod-e onnan,
hogy itt lent ki vár?
Hallod-e hangom
kis Fénykirály?

Állok a fényben,
az édesanyád,
tűnik előlem
a földi világ.


Húgod szemén is
fátyol a fény,
rád figyel Ő is,
a földi tündér.

Neki is küldd el
ide a fényt,
szemében újra
lássak reményt.

Ő maradt nálunk
a földi csoda,
kérlek, vigyázz rá,
ne hívd oda!

Mesélj csak arról,
hogy égi a fény,
hogy minden könnye
földi remény.

Töltsd el a szívét
életörömmel,
segítsd, gyöngyszeme
ne teljen könnyel.

Taníts meg mindent,
mi a földön jó,
mondd neki, kérlek,
a föld sorshajó.

Utazzon rajta
hosszan, boldogan,
fusson a cél felé,
a sor most rajta van!


Küldd el a fényt,
hogy jusson el oda,
ahol vigasztalan
a föld sok vándora.

Áradjon szét
itt lent is meleg,
töltse el szívünket
forró szeretet.

Kishúgod arcára
küldj fénymosolyt,
gyógyítsd a szívét,
öleld át, s mondd.


„Hidd el, itt vagyok,
itt vagyok ma is!„
Küldj neki kérlek
fényhírt Te is!


Gyógyítsd Őt fénnyel,
s mondd, aki jó,
végtelen útján
várja a sorshajó.


Elviszi, röpteti
fényeken át,
ahol rá is vár majd
az örök világ.

De addig gyógyítsd,
nyújtsd fénykezed,
simítsd le arcáról
a csillagkönnyeket!

Látod-e onnan,
hogy itt lent ki vár?
Hallod-e hangom
kis Fénykirály?

Állok a fényben,
az édesanyád,
tűnik előlem
a földi világ.

Húgod szemén is
fátyol a fény,
rád figyel Ő is,
a földi tündér.

Neki is küldd el
ide a fényt,
szemében újra
lássak reményt.

Ő maradt nálunk
a földi csoda,
kérlek, vigyázz rá,
ne hívd oda!

Mesélj csak arról,
hogy égi a fény,
hogy minden könnye
földi remény.

Töltsd el a szívét
életörömmel,
segítsd, gyöngyszeme
ne teljen könnyel.

Taníts meg mindent,
mi a földön jó,
mondd neki, kérlek,
a föld sorshajó.

Utazzon rajta
hosszan, boldogan,
fusson a cél felé,
a sor most rajta van!


Küldd el a fényt,
hogy jusson el oda,
ahol vigasztalan
a föld sok vándora.

Áradjon szét
itt lent is meleg,
töltse el szívünket
forró szeretet.

Kishúgod arcára
küldj fénymosolyt,
gyógyítsd a szívét,
öleld át, s mondd.


„Hidd el, itt vagyok,
itt vagyok ma is!„
Küldj neki kérlek
fényhírt Te is!

Gyógyítsd Őt fénnyel,
s mondd, aki jó,
végtelen útján
várja a sorshajó.

Elviszi, röpteti
fényeken át,
ahol rá is vár majd
az örök világ.

De addig gyógyítsd,
nyújtsd fénykezed,
simítsd le arcáról,
a csillagkönnyeket!