Itt dalolnak a madarak
susognak a fák
tücskök nászát zümmögi
nyáron a forróság.

Nyitottak szívek ablakok
ölelnek sóhajok
lelkedbe látnak az aggok
szülők és nappalok.

Itt zajong a szó nevetés
itt ugat a kutya
itt szeretet óvás-féltés
sziszeg talpad alatt.

Innen nő szívedbe érzés
s pusztul ki minden gaz
itt születik emberérzés
itt otthonodban vagy.

Ide vágysz hol a szó ringat
s ukáz nem magyaráz
hol sóhajod fülbe mászik
itt szíved hallgatják.

Ide vágysz ide születtél
bárhol simogat más
itt angyalok levegője
ringat Szülőhazád.

Itt minden tekintet biztat
itt tenni tenni kell
itt senkit feledni nem hagy
a szeretet tenger.

Ember s ártatlan minden kéz
ki védi másikét
háttal véd és szemedbe néz
az ember aki félt.

Semmit markol itt a haszon
s üres lesz az a kéz
mely apáink sírján tapos
s szívünkbe sose néz.

Itt tombol a végítélet
szívünkben lelkünkben
innen szabadul ki a menny
az Isteni ígéret.