FA így szólt!

Ne félj, ha meghalok – ne félj meghalni velem.
Ne félj a haláltól – nézd, újjá éledek.
A halál csak a kérget hántotta le.
Ne félj meghalni és újjá éledni velem.
A jelet fátyol takarja.
Benne újjáéled minden, és elveszti súlyát a gyümölcs.
A FA átnyújtotta a gyümölcsöt ANNAK, aki beoltotta.
Belőlem fogtok élni, Belőle, a Megsebzett Fából.
Belőlem, mondta a FA, nem éreztem őt idegennek.
Eltűnt az ellentét érzése közöttünk
(talán először egyetlen pillanatra?).

Én elmentem, a FA megállt, átölelve múltat és jövőt.