Az Úr szomorúan áll a Kárpátok fölött,
de szelíd arcát nem fordítja el tőlünk mégse.
Az Ő szövetsége, mit a keresztfán kötött,
a mindent legyőző Szeretet Szövetsége.

Ott lent a hegyek alján eszeveszett népe,
most tébolyultan tombol az Aranyborjú körül,
Ő mégis bízva tekint teremtettjére,
ha imáinkat hallja a zord fellegek mögül.

Mert ha egy magyar is hisz az imádságban,
buzgó könyörgése nyomán kinyílik a virág,
hiszen Jézus mondta nekünk búcsúszavában.
"Én veletek vagyok, amíg világ a világ!"