Szépséges rózsafák!
Hisz ismertek engem
Miért tépitek fel,
Mit már rég feledtem?

Nem vörös, nem sárga.
Fehér lett a rózsa,
Patyolat belsőmnek
Szilaj hordozója!

Hajnal van opálos,
Párásak a kertek.
A nap még kávézik,
Én meg itt merengek.

Harmatos friss fűben,
Megázott a lábam.
Gondolkodón, vagyok
Reggeli homályban.

Pislákoló lámpák
Nyugovóra térnek.
Csak tollamból folyik,
Tinta és az „ének”.

Halkan zümmög bennem,
Nem hallgat a szóra.
Tüske nem érdekli,
Szúr a fehér rózsa!

Harmatos szirmaik
Olyan büszkén állnak,
A lényem sóvárog
Eszi a búbánat.

Rózsámnak rózsája,
Patyolat az álom,
Kereslek, kutatlak,
Szerte a világon.