Én mindig kerestem
a hozzád vezető utat,
Jól tudtam,szívem
majd téged felkutat,
Távol éltél tőlem
egy másik országba,
De szerelmünk elvezetett
az én szép hazámba,
Úgy jöttél,mint a mesébe,
hóviharba,hidegbe szélbe,
Paripaként repültél hozzám,
a csodálatos Hargitán.

Amikor megláttál,félénk voltál,
izgatottan ajkadba haraptál,
Hozzád léptem, lágyan öleltelek,
egy csókkal jeleztem feléd,
Te vagy az, akit kerestelek.