Csendes alkony...

Csendes alkony száll a földre
Munka és gond elpihen
Édes Jézus Hozzád jöttem
Pihenni Szent szíveden

Öröklámpa őrzi csendben
Szereteted szent lakát,
Angyalkarok zengik halkan:
Édes Jézus jó éjszakát!

Édes Jézus áldj meg minket,
Védj meg isteni barát
Engemet és enyéimet,
S adj nekünk jó éjszakát.

Édes Jézus későre jár,
Búcsúznom kell Tőled már,
De még egyszer köszöntelek,
Édes Jézus jó éjszakát!

Ne jöjjön addig szememre álom

Ne jöjjön addig szememre álom,
Míg Teremtőmnek és Gondviselőmnek,
Kitől minden jó adományok jőnek,
Jótéteményit meg nem hálálom.

Ha elgondolom, mennyi jót vettem
Tetőled, Atyám, méltatlan létemre:
Csudálom, mint vigyázol életemre,
Ki csak eltűrést sem érdemlettem!

Áldalak, hogy e megrepedezett
Nádszálat ma eltörni nem engedted;
Gyarló életem híven vezérelted,
Melyet sok veszély megkörnyékezett.

Számnak mind étele, mind itala,
Az ép elme az egészséges testben,
Az öröm és a békesség szívemben:
Ingyen való adományod vala.

Kihez menjek több kegyelmet kérni?
Szemem és szívem tehozzád emelem,
Mert a tenálad lakozó kegyelem
Mélységeit nem lehet megmérni.

Bizton hajtom le fejem ez éjjel,
Ha te, hű pásztor, tartasz engem szemmel,
Így szemem nem lát s nem hallok fülemmel:
Nem bánthat senki semmi veszéllyel.

Légy hát őrállóm ez éjszakában!
Hogyha tőreit utaimba hányja,
Aki vagy vesztem, vagy károm kívánja:
Ne menjen elő rossz szándékában.

Adjad, hogy véghez vivén munkáim,
Lelkem és testem újra erőt végyen,
És nyugodalmam mértékletes légyen,
Hogy munkára szánhassam óráim.

Nem bocsátlak el, Atyám, tégedet,
Míg meg nem áldasz engemet, fiadat:
Dicsőítsd meg hát bennem irgalmadat,
És én magasztalom Felségedet.

Most látom,

Kedves Rozika,

milyen szépen emlékeztél az ópusztaszeri együtt éneklésünkre.
Én is szeretettel gondolok rá!
S ezzel a szeretettel köszöntelek Téged, - s Tieidet,
Editke nevében is:

Árpád

Örvend mi szívünk

Örvend mi szívünk,
Mikor ezt halljuk.
A templomba mégyünk,
Hol Úr Istennek
Szent Igéjét halljuk.

Megállunk hittel,
Örök Úr Isten,
A te templomodban,
És tiszta szívvel
Dicsérünk mi téged.

Áldd meg, Úr Isten,
A te népedet,
Kik téged szeretnek,
Tartsd meg közöttünk
A gyülekezetet.

Légyen békesség,
Felséges Isten,
Anyaszentegyházban,
Oltalmazz minket
Minden háborúnkban.

Dicséret neked,
Atya Úr Isten,
A te szent Fiaddal,
És Szentlélekkel,
Mi vigasztalónkkal!

Mindörökké tégedet dicsérnek.

Egy szép dolgot hoz elő az én szívem,
A dicső királyról lesz éneklésem,
Kit nyelvem dicsér nagy szép felszóval,
Mint egy deák az írópennával.
Sokkal szebb vagy te minden embereknél,
Mindent felülmúlsz te szép termeteddel,
Ajakidnak nagy Ő kedvessége,
Mert megáldott az Isten örökké.

Te kegyes, erős vitéz, készüljél fel,
Vedd fegyvered és oldaladra kösd fel,
Úgy, mint királyi ékességedet,
Ez ékességben végy győzedelmet!
A jó igazság vezérelje utadat,
Jóság, kegyesség bírja járásodat,
És a te karodnak erejével
Nagy csudákat téssz, megládd szemeddel!

Mert hegyesek a te sebes nyilaid,
Mit megéreznek minden ellenségid,
Szívüket midőn általszegezed,
És őket hatalmad alá veted.
Ó, Úr Isten, a te királyi széked,
Megmarad mindörökké dicsőséged,
Pálcája a te királyságodnak.
Pálcája bizony igazságodnak.

Az igazságot te igen szereted,
A hamisságot viszontag gyűlölöd,
Azért az Isten mindenek felett
Víg olajjal megkenett tégedet.
A te nevedet mindenkor hirdetem,
Nemzetségről nemzetségre beszélem.
És minden maradéki ezeknek
Mindörökké tégedet dicsérnek.

Istenre bízom magamat

Istenre bízom magamat,
Magamban nem bízhatom,
Ő formált, tudja dolgomat,
Lelkem ezzel biztatom.
E világ szép formája
Az Ő keze munkája.
Mit félek? Mondom merészen.
Istenem és Atyám lészen.

Öröktől fogva ismerte,
Hogy mire lesz szükségem,
Éltem határát kimérte,
Szükségem s elégségem.
Lelkem, hát ne süllyedezz,
A hitben ne csüggedezz!
Egy kis bajt nem győznél-e meg?
Hogy tántorítana ez meg?

Tudja Isten kívánságod,
Ád is, mert csak Ő adhat,
De bölcs, Uram, te jóságod,
Tudod, sok elmaradhat.
Tudom, gondod reám nagy,
Mivel édes Atyám vagy,
Mint akarod, hát úgy légyen!
Másként hinnem volna szégyen.

A valóságos igaz jót
Az Úr meg nem tagadja,
Nagy gazdagság és rakott bolt
Nem fő jó, ritkán adja.
Ki az Isten tanácsát,
Megszívleli mondását,
Azt Ő Lelkével serkenti,
Gondját is megédesíti.

E világnak dicsősége
Igen hamar elmarad,
Kit ma gondok sújtanak,
Végre Holnap diadalt arat.
Csak Atyámban bízhatom,
Ő megsegít, jól tudom,
Mert az igazaknak Atyja
Hű szolgáját el nem hagyja.

Kedves Rozika!
Árpádnak nagyon szép vasárnapi és ünnepi írásai vannak. Jó lenne ha ide is írna. Mindenki tanulhatna belőle.Nekem nagyon sokat jelent amikor küldi.
Isten Áldásával Ili

Kedve Rozika!
Ismerem az éneket, mi rendszeresen énekeljük a templomban a 8 órás szentmisén.
A böngészőben az énekek között is megtalálod. Nekem az egyik kedvencem, a sok közül.
Örülök, hogy itt vagy és számítok a segítségedre, véleményedre.
Szeretettel Ölellek Isten Áldásával Ili


Megkötöm magamat Isten kötelével

Megkötöm magamat Isten kötelével,
megkötöm szívemet ország-igéjével.
Szabadságom Uram Néked visszaadom,
csak a szeretetre formáld át tudatom!

Magamat megkötni nehéz nekem Uram,
segítőkéz nélkül nehéz járnom utam.
Atyám erősítsd meg testvéred a hitben,
életem példázza: Szeretet az Isten!

Megkötöm magamat baráti kötéllel,
testvéri szeretet tartó erejével.
Testvér, ha eloldnám kettős kötelékem,
szembesíts magammal, légy felelős értem!

Drága Ilike!
Az ópusztaszeri találkozón Árpád bácsival énekeltük ezt a gyönyörű éneket.Meg is van nekem az általa nyomtatott szöveg.Azon a második versszakban a következő van írva:...."Atyám erősítsd meg gyermeked a hitben",.....Remélem nem veszed rossz néven tőlem, csak megmondani akartam Neked.
Isten Áldjon:Rozi