Kedves István!

Mi a szándékod ezzel a sok kérdéssel?
Tényleg közeledni szeretnél a keresztény emberek felé?!? Akkor kommunikálj velünk, ne csak kérdezz, vagy kritizálj!!
Ez nem egy olyan ember viselkedése, aki jó szándékkal tényleg közeledni szeretne a keresztény emberek felé!!
Pontosan mit is akarsz elérni? Vagy csak jó időtöltés, szórakozás?

A többiek (a válaszadók) véleményével teljes mértékben egyet értek! Az őszinte és önzetlen jószándék szól belőletek, jó olvasni a hozzászólásaitokat!
A folyamatosan csak kérdezgető, szándékait el nem mondó fórumtag nevében (pontosabban helyette) köszönöm válaszaitokat!

Dominus Vobiscum!

A 22. hozzászóláshoz:

Tisztelt Andrea,

- Ha egy tanyára költözünk és önellátó életet élünk, ez nem jelenti-e azt, hogy nincs szükségünk senki társaságára és segítségére és mi magunk sem kívánunk senkinek sem társaságot és segítséget nyújtani ??
- Szeretnék időnként jó és pozitív dolgokat is mondani s így pl. elmondhatom azt, hogy akár még a legsúlyosabb depresszió is valóban jelentősen enyhülhet és még a gyógyíthatatlan betegségek is (egyetlen kivétellel) jóra fordulhatnak.
- És ismét egy negatív kérdés: Helyes és jó dolog-e belenyugodni a tehetetlen és cselekvőképtelen kisemberi létbe ? Van-e ma Magyarországon olyan ember aki nem akar beleszürkülni a házába és egyéb vagyontárgyaiba belegubozó kispolgári létbe ?

A 23. hozzászóláshoz:

Tisztelt Ili ,

- Szólíthatom-e Ilonának? ; (ugyanis nem igazán kedvelem a becézgető beszédmódot)
- Soha sem hoztam összefüggésbe a keresztény embereket az igénytelenséggel és a műveletlenséggel. Az igazi keresztény emberek közül sokakkal éppen az a "probléma" , hogy egy olyan belső lelki világban élnek amelytől sokszor idegenek a nem-keresztény emberek gondjai.

Kedves István!
Először is írd be a keresőbe LOYOLAI SZENT IGNÁC nevét és olvasd el az élettörténetét.
Véleményem szerint egy kicsit furcsa véleményed van a kereszténységről. A keresztény ember nem egyenlő az igénytelennel, műveletlennel. A keresztény embernek igen is arra kell törekednie, hogy a legkülönb legyen és ez minden ember számára más feladatot jelent.
Isten Áldásával Ili

Kedves István!
Gondolom akadna aki élelmet és öltözéket adna Krisztusnak.Talán még olyan is,aki munkát adna neki....még ha hihetetlen is,de ismerek embereket,akik adnak a rászorulóknak-én is adtam már....

Teljesen -természetesen- senki sem tudja függetleníteni magát a társadalomtól-de sok negatívumtól igen.Pl egy tanyára költözik és berendezkedik egy önellátó életre.
Arra a kérdésére,hogy"érzik-e Isten szeretetét..."-szeretném még elmondani,amit reggel kihagytam,szóval szerintem az,hogy valaki érzi-e az Isten szeretetét független a körülményeitől.Az attól függ,milyen erős a hite.

Kedves István!
Isten mindenkit egyformán szeret, csak van aki érzi ezt, van aki kevésbé. Aki érzi, az Istennek tetsző módon él, és ezt az életvitelt tovább adja embertársainak, méghozzá példa mutató életével. Tehát a keresztény embertársaitól tanulhat a legtöbbet.
Minden embernek megvan a maga keresztje (azaz szomorúsága, bánata), de idővel megerősödünk ezalatt a kereszt alatt. Sokkal könnyebb lesz majd cipelni. És minden ilyen kereszttel Isten kétszeresen fog kárpótolni minket. Tehát kétszeresen fog jó dolog történni velünk, csak észre kell venni. A katonaság iránti szeretet nem rossz dolog akkor, ha tiszta szívvel gondoljuk, hogy megvédjük embertársainkat, ill. hazánkat, és nem akkor ha csak a gyilkolási vágy él bennünk. Tehát nem igaz az az állítása, hogy "a mai keresztény emberek számára például(ellentétben a több száz évvel ezelőtti keresztény Európával) teljesen idegen a katonai hivatás." A mai igaz magyar keresztény emberek is ugyanolyanok mint a száz évvel ezelőttiek.
Áldás, békesség!

-A hozzászólásaim megírása után mindig rossz érzések fognak el amiatt, hogy csupa negatív és rossz dolgot mondok. De lehet-e mindig csak szépeket és jókat mondani ha nap mint nap érezzük a körülöttünk lévő teremtett világ iszonyatos szenvedéseit ?
- Tisztelt Ili, a 11. hozzászólásában feltett kérdéseire csak nagyon röviden válaszolnék, mert nem akarom a saját személyemmel untatni a fórum olvasóit.
Azért vagyok hitvány ember, mert egyrészt gyáva vagyok másrészt pedig nincs erőm feladni azt a viszonylagos anyagi és szellemi jólétet amelyben élek.
Azért vagyok bűnös, mert olyan dolgok iránt vágyakozom, amelyek a legtöbb keresztény ember számára teljesen idegen és bűnös dolgok.
A mai keresztény emberek számára például(ellentétben a több száz évvel ezelőtti keresztény Európával) teljesen idegen a katonai hivatás, vagyis az, hogy egyrészt fizikai erő alkalmazásával, másrészt pedig a kényelmes polgári életünket feladva és az életünket is kockáztatva tényleges és valóságos cselekedetek által igyekezzünk megvédelmezni a bármely módon veszélyben vagy nyomorúságban lévő embertársainkat.
- Tisztelt Andrea,
Ha valaki nem akar részesülni a jelen társadalom negatívumaiból, egyedül, más emberek segítsége nélkül, hogyan tudná függetleníteni magát ettől az adott társadalomtól ? Vajon ha ma eljönne közénk Krisztus, mint hajléktalan munkanélküli, kitől kapna élelmet és öltözéket ? Nem is szólva arról, hogy az ember nemcsak kenyérrel él .
- Ugyan nem vagyok egy épületes látvány, de azért feltennék magamról egy képet is az Internetre, de a jelen pillanatban ezt még nem tudom technikailag megoldani.

Elozmény: ( csiszar_istvan @ 2008-11-03 12:34)

Vajon érzik-e Isten szeretetét a depressziósok, a reményvesztettek, a megkeseredett szívűek, a vakok,a hajléktalanok és a munkanélküliek ? Vagy azok az idős emberek, akik már járni sem tudnak vagy akikre a fiatalabb embertársaik csak iszonyattal tekintenek ? Mi lehet a feladata azoknak az embereknek akik nem tudnak vagy nem akarnak családot alapítani ? Mindenki számára jó és követendő út-e a polgári társadalomba való beilleszkedés, ami az anyagi kényelem rabjává és a gonosz és korrupt politikai és üzleti érdekek játékszerévé teszi az embert ? Kicsi és hétköznapi dolgokkal tudunk-e segíteni olyan embereknek, akiket hatalmas és gonosz erők fenyegetnek ?

Az utolsó kérdésednél a "kicsi és hétköznapi dolgok"-kal kapcsolatban:ami számunkra,mint segítségnyújtás kicsi és hétköznapi dolog-az annak a számára,akinek segítünk egyáltalán nem az!Gondolok itt arra,hogy ha az utcán valaki rosszul van és te felhívod a mentőket,az számodra kicsi dolog-de az ő számára az életét is jelentheti!Ha egy tolókocsis ember nem tud felhajtani a járdaszegélyre és te segítesz neki,az számodra kicsi és jelentéktelen:idődbe,energiádba alig kerül-mindössze odafigyelés,empátia szükséges hozzá-míg neki hatalmas dolog,hiszen nélküled akár órákig kínlódhatna ottan!
Az első kérdésedhez pedig annyit fűznék,hogy éppen azért ajándék,ha valakinek erős a hite,mert ez erőssé teszi lélekben!Mert te azt gondolod,hogy akinek minden jól működik az életében:egészséges,anyagi javakban,szeretetben nem szűkölködik-az érzi isten szeretetét,ha nem hivő ember?Szerintem eszébe sem jut,hogy neki azért jó,mert őt Isten szereti!Ha jól megy a sorunk:az természetes,ha nem,akkor számonkérjük,hogy miért hagyja,hogy nekünk rossz legyen?

Elozmény: ( csiszar_istvan @ 2008-11-03 12:30)

Vajon érzik-e Isten szeretetét a depressziósok, a reményvesztettek, a megkeseredett szívűek, a vakok,a hajléktalanok és a munkanélküliek ? Vagy azok az idős emberek, akik már járni sem tudnak vagy akikre a fiatalabb embertársaik csak iszonyattal tekintenek ? Mi lehet a feladata azoknak az embereknek akik nem tudnak vagy nem akarnak családot alapítani ? Mindenki számára jó és követendő út-e a polgári társadalomba való beilleszkedés, ami az anyagi kényelem rabjává és a gonosz és korrupt politikai és üzleti érdekek játékszerévé teszi az embert ? Kicsi és hétköznapi dolgokkal tudunk-e segíteni olyan embereknek, akiket hatalmas és gonosz erők fenyegetnek ?

Kedves István!
Egyáltalán nem mindenki számára jó és követendő út a polgári társadalomba belilleszkedni!Sőt:nem is kötelező! Mindenki maga választhatja meg,hogy a saját felfogása,értékrendje szerint élje az életét.Ha úgy érezzük,hogy idegenek tőlünk a polgári társadalom negatívumai,amivel nem akarunk azonosulni,amiből nem akarunk részesülni-akkor tudatosan kívül rekesztjük magunkat ezen dolgokból,ez ilyen egyszerű.
Akik nem tudnak családot alapítani,azoknak is lehet feladatuk az életben,számtalan dolog,amivel részt vehetünk a környezetünk jobbá tételében,gondolok itt bármilyen karitatív tevékenységre,önkéntes segítségre annyi területen szükség van!Pl:elesett,beteg emberek gondozása,állatmenhelyek,környezetvédelem területén....
Vagy pedig a tanulást,önmaguk fejlesztését érzik feladatuknak,pl sokan érzik életcéljuknak orvostudományi kutatások területén hasznosítani tudásukat.
Akik pedig nem akarnak családot alapítani,azok vagy a fentebbi okok miatt teszik,vagy pl éppen azért,mert Isten szolgálatába akarnak állni,mint pl az apácák.
Kicsi és hétköznapi dolgokkal is tudunk segíteni azoknak is,akiket hatalmas,gonosz erők fenyegetnek-bár fogalmam sincs,mire gondolsz:valóban feltehetnéd konkrétabban,érthetőbben is a kérdéseidet,mert nem mindig elég érthetőek.

Elozmény: ( csiszar_istvan @ 2008-11-03 12:30)

Vajon érzik-e Isten szeretetét a depressziósok, a reményvesztettek, a megkeseredett szívűek, a vakok,a hajléktalanok és a munkanélküliek ? Vagy azok az idős emberek, akik már járni sem tudnak vagy akikre a fiatalabb embertársaik csak iszonyattal tekintenek ? Mi lehet a feladata azoknak az embereknek akik nem tudnak vagy nem akarnak családot alapítani ? Mindenki számára jó és követendő út-e a polgári társadalomba való beilleszkedés, ami az anyagi kényelem rabjává és a gonosz és korrupt politikai és üzleti érdekek játékszerévé teszi az embert ? Kicsi és hétköznapi dolgokkal tudunk-e segíteni olyan embereknek, akiket hatalmas és gonosz erők fenyegetnek ?

Kedves István! Igen aki vakóban hisz Istenben érzi a szeretetét. Legyen az depressziós,vak ,hajléktalan stb... Mert mikor már ugy érezzük minden elveszett a Jó Isten még mindég ott van nekünk és sosem felejtsük el,segitő kezét mindég kinyujtja igaz van számtalan eset,hogy az utolso pilanatban de segit nekünk. A feksorolt esetekben a depressziósok a legérdekesebb dolog. Aki nagyon érzi hogy benne van és orvosok kezelések nem segitenek,az igazi hivő ember pontosan Isten segitségét várva nem adja fel. Ahhoz is a Jó Isten segiti hozzá,hogy bizzon és ne csüggedjen el. Ezt saját tapasztalatból irom neked. Vannak olyan kritikus helyzetek mikor ugy érzi az ember,hog még a hite is elhagyta de jön egy sugallat ami visszazökkenti a hitéhez! De ehez tiszta szivből hinnünnk kell! Az sem utolsó szempont,hogy pontosan az elesett emberekben marad meg a remény az Isteni reménység.

Elozmény: ( csiszar_istvan @ 2008-11-03 12:30)

Vajon érzik-e Isten szeretetét a depressziósok, a reményvesztettek, a megkeseredett szívűek, a vakok,a hajléktalanok és a munkanélküliek ? Vagy azok az idős emberek, akik már járni sem tudnak vagy akikre a fiatalabb embertársaik csak iszonyattal tekintenek ? Mi lehet a feladata azoknak az embereknek akik nem tudnak vagy nem akarnak családot alapítani ? Mindenki számára jó és követendő út-e a polgári társadalomba való beilleszkedés, ami az anyagi kényelem rabjává és a gonosz és korrupt politikai és üzleti érdekek játékszerévé teszi az embert ? Kicsi és hétköznapi dolgokkal tudunk-e segíteni olyan embereknek, akiket hatalmas és gonosz erők fenyegetnek ?

Nálam van egy alapszabály, mely szerint te kérdezel! Én válaszolok, és kérdezek!
Vagyis kérdésre nem kérdéssel válaszolunk! Előbb válaszolj az előzőekre és utána kérdezz.Itt nem te vagy a tanár és én a vizsgázó diák.
Max: egyen ragu beszélgető partnerek lehetünk.
Isten Áldásával Ili

Vajon érzik-e Isten szeretetét a depressziósok, a reményvesztettek, a megkeseredett szívűek, a vakok,a hajléktalanok és a munkanélküliek ?
Vagy azok az idős emberek, akik már járni sem tudnak vagy akikre a fiatalabb embertársaik csak iszonyattal tekintenek ?

Mi lehet a feladata azoknak az embereknek akik nem tudnak vagy nem akarnak családot alapítani ?

Mindenki számára jó és követendő út-e a polgári társadalomba való beilleszkedés, ami az anyagi kényelem rabjává és a gonosz és korrupt politikai és üzleti érdekek játékszerévé teszi az embert ?

Kicsi és hétköznapi dolgokkal tudunk-e segíteni olyan embereknek, akiket hatalmas és gonosz erők fenyegetnek ?

Vajon érzik-e Isten szeretetét a depressziósok, a reményvesztettek, a megkeseredett szívűek, a vakok,a hajléktalanok és a munkanélküliek ?
Vagy azok az idős emberek, akik már járni sem tudnak vagy akikre a fiatalabb embertársaik csak iszonyattal tekintenek ?

Mi lehet a feladata azoknak az embereknek akik nem tudnak vagy nem akarnak családot alapítani ?

Mindenki számára jó és követendő út-e a polgári társadalomba való beilleszkedés, ami az anyagi kényelem rabjává és a gonosz és korrupt politikai és üzleti érdekek játékszerévé teszi az embert ?

Kicsi és hétköznapi dolgokkal tudunk-e segíteni olyan embereknek, akiket hatalmas és gonosz erők fenyegetnek ?

Jó reggelt Kedves István!
Látom együtt vagyunk itt ketten: Ez már egy jó dolog! Miért gondolod, hogy ma nem mennek el az emberekhez. Ma is elmennek. Én is itt vagyok mert szeretnél beszélgetni. Mivel nem tudom ki vagy és hol így a technika segítségével. A személyes találkozások csak akkor jöhetnek létre ha tudják, hogy valakinek szüksége van rá. (A mai törvények szerint nem lehet hívatlanul menni, zaklatásnak számít)De a világban mindenhol vannak embertársaink akik életüket erre áldozták. És ott vannak a templomok, bárki bemehet nem kell meghívó és nem kérdezik miért jöttél, hívő vagy, vagy nem?
Velem szemben nem tudsz számító, behízelgő lenni. Amit adni tudok, minden embertársamnak szívesen adom nap mint nap néha annak is aki nem kéri, de elolvassa.
Kedves István! Olvasd el a mai evangéliumot elejétől a végéig. Szerintem mintha neked készült volna erre a napra válaszul.Elég sok mindent kérdeztem az éjjel ha nem akarsz válaszolni természetesen nem kell. Csak egyszerűbb volna.Nem tudom pl.teszel- e majd fel magadról egy képet, hogy ne egy kérdőjellel beszélgessek, vagy egy rád jellemző logót. Szent György lovagunk már van.
Válasz te is valamit.

Szép napot. Isten Áldásával Ili

Engem napközben is itt találsz kevés kivétellel. A fotó júniusban készült rólam.

-Most olvastam Szent Malakiásról azt, hogy a szerzeteseivel együtt rendszeresen felkeresték az embereket a földjeiken és a házaikban hogy beszélgessenek velük. A mai keresztény egyházak miért nem cselekszenek ehhez hasonlóképpen ?
- Tisztelt Ili, a számító behízelgést én csak saját magamra értettem, ugyanis félek attól, hogy nem tudok őszintén alázatos lenni, és méltatlan módon szólok a keresztény emberekhez.

Elozmény: ( csiszar_istvan @ 2008-11-01 16:51)

-Ha valaki szeretne bizonyos emberektől (például keresztény emberektől) segítséget kérni, lehet-e tudni róla, hogy a megszólalásaiban őszinte alázatosság, vagy pedig számító behízelkedés van ? - Tisztelt Ili, nagyon sok ember semmiféle feladatot nem lát az életben. Ön, sok keresztény emberhez hasonlóan, a családalapítás és a gyermekvállalás fontosságát vallja. De mi legyen azokkal az emberekkel, akik nem akarnak vagy nem tudnak gyermeket vállalni ? Én magam egy rendkívül hitvány és bűnös ember vagyok; nagyon erős bennem az olyan világi dolgok (emberi hivatások) iránti vágyakozás, amelyek egyrészt a mai polgári társasalmakban nem is léteznek, másrészt pedig a legtöbb (mai ) keresztény embertől teljesen idegenek. Elég csak annyit bevallanom magamról, hogy fiatal koromban hivatásos katona szerettem volna lenni, és még most, 39 évesen is nagyon bánt és elkesererít az, hogy nem lehetek katona, civil ruhát kell viselnem, és az anyagi kényelmességben élő polgárok módjára kell élnem. Szeretnék keresztény emberekkel megismerkedni azért, hogy esetleg segítséget tudjak kérni tőlük, ugyanakkor nagyon szégyellem magam azért, hogy annak ellenére fordulok a keresztény emberekhez, hogy én magam nem rendelkezem az Istenben való igaz és őszinte hittel.

Kedves István!
Lehet, hogy amit most írok, csalódást fog okozni mivel nem azt írom amit úgy érzem hallani szeretne.Segítséget tőlem bármikor kérhet: "DE" csak akkor ha nem várja el tőlem, hogy önnel szemben alázatos legyek. Mert nem leszek. Azért mert Ön segítséget kér és nem alázatot.Miért kellene alázatosnak lennem önnel szemben.
Számító behízelgés? Mire alapozva lehetnék számító, behízelgő. Mit akarhatnék Öntől? Nem hiszem, hogy bármire is szükségem lenne amit ki kellene hízelegnem.
A család alapítás és gyermek vállalás nem csak keresztény törekvés. Minden élőlény alapvető fenn maradási törvénye.Ha nem lennének családok és gyermekeink kihalt volna már a világ.A primitív népek sokkal több gyermeket vállalnak és nem azért mert nem tudják mi az a fogamzásgátlás.Egyébként én ezt csak egy példának hoztam fel annak érdekében, hogy mi lehet valakinek a feladata ebben a világban. Nem tudom miért tartja magát hitvány és bűnös embernek. Bűnösnek minden ember bűnös, kinek kisebb, másoknak nagy bűneik vannak és erre van a megbánás,gyónás, feloldozás. Nem tudom mi az ami a mai keresztény ember számára idegen. Ha leírná talán egyszerűbb lenne? Mi az akadálya, hogy katona legyen? Milyen katona lenne. Szolgálni tudó vagy uralkodó? Miért kellene az egyen ruha? Ma a hivatásos katonák sem járnak egyenruhában, csak is bizonyos feladatok ellátásához. 39 év nem egy öreg kor, még sok mindent csinálhat. Ha az anyagi helyzete pedig olyan rózsás mint ahogy leírja még nagyobb az esélye vágyainak elérésére.Az embernek kötelessége lehetőségéhez képest mindig fejlődni ez nem bűn. Nagy dolgok elérése sem bűn ha azzal másoknak és magamnak nem ártok, főleg ha még másokat esetleg előbbre is vihetek, segíthetek.
Ajánlom főoldalunkon első feladatként olvassa el a "Nap szentje" cím alatt lévő élettörténeteket, a teljeset, ne csak a kiemelt részt.Ez naponta változik.
Lehet, hogy nem válaszoltam mindenre, de kérdezzen nyugodtan, mert nem azért mert esetleg el akarom kerülni a választ de elég sok mindenről ír és nem konkrét kérdések. Ígérem válaszolok.
Isten Áldásával Ili

-Ha valaki szeretne bizonyos emberektől (például keresztény emberektől) segítséget kérni, lehet-e tudni róla, hogy a megszólalásaiban őszinte alázatosság, vagy pedig számító behízelkedés van ?
- Tisztelt Ili, nagyon sok ember semmiféle feladatot nem lát az életben. Ön, sok keresztény emberhez hasonlóan, a családalapítás és a gyermekvállalás fontosságát vallja. De mi legyen azokkal az emberekkel, akik nem akarnak vagy nem tudnak gyermeket vállalni ? Én magam egy rendkívül hitvány és bűnös ember vagyok; nagyon erős bennem az olyan világi dolgok (emberi hivatások) iránti vágyakozás, amelyek egyrészt a mai polgári társasalmakban nem is léteznek, másrészt pedig a legtöbb (mai ) keresztény embertől teljesen idegenek. Elég csak annyit bevallanom magamról, hogy fiatal koromban hivatásos katona szerettem volna lenni, és még most, 39 évesen is nagyon bánt és elkesererít az, hogy nem lehetek katona, civil ruhát kell viselnem, és az anyagi kényelmességben élő polgárok módjára kell élnem. Szeretnék keresztény emberekkel megismerkedni azért, hogy esetleg segítséget tudjak kérni tőlük, ugyanakkor nagyon szégyellem magam azért, hogy annak ellenére fordulok a keresztény emberekhez, hogy én magam nem rendelkezem az Istenben való igaz és őszinte hittel.

Én is valami hasonlót akartam mondani,mint Ili.Azt,hogy a jóra mindenkiben van elég erő és bátorság egyes emberként is-és kis dolgokkal is el lehet kezdeni jobbá tenni a világot,nem csak valami nagy tettekkel.Én egészen egyszerű és hétköznapi dolgokra gondolok,olyanokra,hogy nem megyünk el segítségre szoruló ember mellett például.
Ismertem egy nagyon idős,hajlott hátú nénit.Ő olyan volt,hogy a pár házzal arrébb lakó szomszédját-aki évtizedekkel fiatalabb volt nála-megműtötték,és ha ez a néni ment a boltba,hát nem állta meg,hogy be ne csengetett volna hozzá,hogy ne hozzon-e neki is valamit? Jolánka néni igenis szebbé tette a világot,mindenkire szórta a szeretetét,csendben és feltűnés nélkül -és én tudom,hogy azóta angyal valahol....

Elozmény: ( csiszar_istvan @ 2008-10-31 12:30)

Egy "másik" Internetes keresztény fórumon (egy ortodox fórumon) kb. egy héttel ezelőtt már elmondtam azt, hogy én, bár nagyon szeretnék ténylegesen cselekedni, egy gyenge és gyáva ember vagyok; de ha meglenne bennem a szükséges lelki erő, akkor állandóan keresném azokat, akik kellően bátrak és erősek a cselekvéshez. Vajon a mai Magyarországon vagy Európában, amelyek a polgári társadalom kényelmében és az egyéni anyagi, vagyontárgyi egzisztenciákba való begubózásában élnek, vannak-e olyan emberek, akiket meg lehetne szólítani, azt mondván nekik: gyertek, gondolkodjunk majd pedig ténylegesen cselekedjünk (!!!) valamit azért hogy a világ legalább egy kicsivel jobb legyen.

Kedves István!
Mivel ebben az országban sokkal kevesebben vannak azok akik nem tartoznak azok közé akik az anyagi, vagyoni egzisztenciájuk hatalmának bűvöletében élnek, elég sokan maradnak akik megszólíthatók.
Saját bátorságunkat pedig nem hatalmas falrengető, világmegváltó dolgokkal kell bizonyítanunk.Először is családot, gyermeket kell vállalni és tisztességesen nevelni, irányítani. Mindenkinek megvan a maga feladata ezen a világon. Nem csak vagány hősökre, hanem megfontolt, higgadtan gondolkodni tudókra is szükség van aki nem a pillanatnyi hévvel száguld, gondolva a holnapra is."Bátorság!"
Talán kezdje egy bemutatkozással. Olvassa el a "Székelyföldért CSAKAZÉRTIS!" fórumot indító hölgy bemutatkozását. Példaképe lehetne sok barátunknak.
Remélem közelebbről is megismerhetjük és jól fogja érezni magát közöttünk.
Isten Áldásával Ili

Egy "másik" Internetes keresztény fórumon (egy ortodox fórumon) kb. egy héttel ezelőtt már elmondtam azt, hogy én, bár nagyon szeretnék ténylegesen cselekedni, egy gyenge és gyáva ember vagyok; de ha meglenne bennem a szükséges lelki erő, akkor állandóan keresném azokat, akik kellően bátrak és erősek a cselekvéshez.
Vajon a mai Magyarországon vagy Európában, amelyek a polgári társadalom kényelmében és az egyéni anyagi, vagyontárgyi egzisztenciákba való begubózásában élnek, vannak-e olyan emberek, akiket meg lehetne szólítani, azt mondván nekik: gyertek, gondolkodjunk majd pedig ténylegesen cselekedjünk (!!!) valamit azért hogy a világ legalább egy kicsivel jobb legyen.

	Elozmény: ( ili @ 2008-10-30 11:42)
	Többen kérdeztétek lehet-e erről itt beszélni? Hol ha itt nem? "Csiszár István: Nem minden ember rendelkezik olyan erős hittel, hogy értelmet és célt lásson a földi életben."

"Az élet célja a létezés maga."
Az élet célja,az,hogy kiteljesedjünk benne.
Értelmet soha nem kerestem a létezésben-miért is kellene mindig mindenben értelmet keresni?-Értelmet legfeljebb egy mondanivalóban kell keresni.
"Azért vagyunk a világon,hogy otthon legyünk benne." Ezt 13 évesen olvastam Tamási Áron Ábel című regényében-és úgy megmaradt bennem,hogy lám,most is fel tudtam idézni.És lehet ugyan,hogy elsőre ennek sincs túl sok értelme,de ha úgy nézzük,minden benne van.
Részei -és részesei vagyunk az EGÉSZnek,vagyis a mindenségnek-és nem máshogyan,mint bármely más élőlény-én így gondolom.Azért lettünk,hogy velünk legyen teljes az Egész.

Elozmény: ( csiszar_istvan @ 2008-10-30 12:09)

-Tegyük fel hogy szeretnénk jó dolgokat cselekedni, de túl sok bennünk a világi vágyakozás illetve nem látjuk tisztán hogy mi az, ami a vágyainkból erre a földi világra irányul és mi az ami esetleg valóban túlmutathat ezen a földi világon. El lehet-e egyáltalán választani az evilági gondolatokat a nem evilágiaiktól ? Főleg akkor, ha nem tudjuk, valóban létezik-e Isten ? - Nem tudom helyesen vélekedek-e akkor, amikor úgy látom, hogy sok keresztény ember passzív belenyugvással elfogadja a világban lévő sok rossz dolgot, mert a szenvedést és a nyomorúságot egyfajta üdvös lelki gyakorlatnak tartja, azt mondván, hogy Isten majd a túlvilágon bőségesen megjutalmazza az e világban szenvedőket ?

Kedves István!
Én úgy gondolom,hogy a bennünk lévő túl sok világi vágyakozás (mit értesz az alatt,hogy túl sok? Minden relatív!) -nem zárja ki azt,hogy jó dolgokat cselekedjünk! Sőt:ha nem vagyunk teljes tudatában Isten létezésének,jó dolgokat akkor is cselekedhetünk belső késztetésből!
Nem igazán értem azt a kérdésedet,hogy el lehet-e választani az evilági gondolatokat a nem evilágiaktól? Akárhogy gondolkodok,szerintem nekem csak evilági gondolataim vannak.
Bizonyára igazad van abban,hogy vannak,akik passzív belenyugvással fogadják a világban levő sok rossz dolgot.Ezek ellen mi,egyes emberek nem is sokat tehetünk,mindössze annyit-de szerintem ez nem is olyan kevés-és most vissza is kanyarodunk:annyit tehetünk,hogy legalább mi igyekszünk jókat cselekedni másokkal.

Kedves István! A kérdésre a válasz (szerintem):
BOLDOGOK, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek. BOLDOGOK, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz. BOLDOGOK, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömös lesz az életük. BOLDOGOK, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük. BOLDOGOK, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak. BOLDOGOK, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat. BOLDOGOK, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is. BOLDOGOK, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé. BOLDOGOK, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra. BOLDOGOK, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak. BOLDOGOK, akik nem veszik túl komolyan önmagukat, mert környezetük megbecsüli őket. BOLDOGOK, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői. BOLDOGOK, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben. BOLDOGOK, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz. BOLDOGOK, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára. BOLDOGOK, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak, mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket. BOLDOGOK, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak. BOLDOGOK, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.

	Elozmény: ( @ )

-Tegyük fel hogy szeretnénk jó dolgokat cselekedni, de túl sok bennünk a világi vágyakozás illetve nem látjuk tisztán hogy mi az, ami a vágyainkból erre a földi világra irányul és mi az ami esetleg valóban túlmutathat ezen a földi világon.
El lehet-e egyáltalán választani az evilági gondolatokat a nem evilágiaiktól ? Főleg akkor, ha nem tudjuk, valóban létezik-e Isten ?

- Nem tudom helyesen vélekedek-e akkor, amikor úgy látom, hogy sok keresztény ember passzív belenyugvással elfogadja a világban lévő sok rossz dolgot, mert a szenvedést és a nyomorúságot egyfajta üdvös lelki gyakorlatnak tartja, azt mondván, hogy Isten majd a túlvilágon bőségesen megjutalmazza az e világban szenvedőket ?

Többen kérdeztétek lehet-e erről itt beszélni? Hol ha itt nem?

"Csiszár István: Nem minden ember rendelkezik olyan erős hittel, hogy értelmet és célt lásson a földi életben."