Anyák napjára

Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.
S azt mondatja velem
Illatos virágom.
Legyen áldás az én
Édes jó anyámon.

Az én édes jó anyámat

Egy kis verset súgott nekem
A szerető szívecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.

Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten.

Móra László: Szeressétek

Akinek van édesanyja:
Boruljon ölébe!
Tekintsen a mennyországra
S adjon hálát érte.

Akinek nincs édesanyja
Vigasztaljuk szóval.
Meleg szívvel szeretgessük,
S jutalmazzuk csókkal.

Akinek van édesanyja
Soha meg ne bántsa!
Jóra intő parancsában
Isten ujját lássa.

Akinek nincs édesanyja,
S hazánk a hazája:
Öleljük át valamennyit,
Mert mind magyar árva.

Csukás István:
Istenke, vedd térdedre édesanyámat


Istenke, vedd térdedre édesanyámat,
ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt,
ki adtál életet, adj neki most álmot,
és mivel ígértél, szavadat kell állnod,
mert ő mindig hitt és sose kételkedett,
szájára suttogva vette a nevedet.
Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen,
s szemem gyöngye hogy a semmibe tekintsen,
hová a fény is csak úgy jár, hogy megtörve:
helyettem nézzél be a mély sírgödörbe,
próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb!
Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod,
amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel,
csak csont, csak por, ami volt valamikor ember,
mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány,
magadat operálod e föld alatti ambulancián.
Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod
a semmiből a semmibe a létező világot,
anyát és gyereket, az élőt s a holtat,
s mert Te teremtetted, nem is káromolhat,
csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét,
nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét;
én sem káromollak, hallgasd meg imámat:
Istenke, vedd térdedre édesanyámat!

Anyák napjára

Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.

A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem!

Reggel óta tanakodtam

Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék teneked?
Olyan szépet gondoltam ki,
Elmondani nem lehet.

Nem leltem rá szavakat,
még verset sem találtam.
Minden, amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.

Édesanyám

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból.
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sír az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
Amikor kimondom: Anyám, Édesanyám.

Nagy Ferenc

Nagymamámnak

Édes, kedves Nagyanyókám,
Anyák napja van ma.
De jó, hogy az anyukámnak is van
édesanyja.
Reggel mikor felébredtem
az jutott eszembe.
Anyák-napján legyen virág
mind a két kezembe.
Egyik csokrot Neked szedtem
odakinn a réten.
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat,
fésülted a hajamat.
Jóságodat felsorolni,
kevés lenne ez a nap!
Köszönöm, hogy ilyen sokat
fáradoztál értem.
És, hogy az én Jó-anyámat
felnevelted nékem!!!

Anyukámnak

Keresek virágot pirosat, fehéret,
bokrétába kötöm és odaadom néked.
Nem is kívánok érette egyebet,
csak hogy Édesanyám ölelj meg, csókolj meg.

Gyulai Pál

Az én szívem

Az én szívem kis óra.
Szeretet a rugója.
Mindig csak azt ketyegi,
hogy:

ÉDESANYÁT SZERETI.

Édesanyám még igen soká éljen!

Édes jó Istenem, mennyben lakó Atyám!
Hálát adok Neked, hogy van édesanyám.
Mert bár még nem értem, mit vesztenék vele
Add, hogy sose tudjam, csak élhessek vele.

Tudom, bizony sokszor virrasztott ágyamnál,
Aggódva gyógyított, s álmodott álmomnál.
Késő éjszakában kis ruhácskám varrta,
Imádkozva értem, ringatott álomba.

Mégis mégis sokszor rosszul viselkedtem,
Hányszor sírt miattam, bánom csúnya tettem.
Jóságos Istenem, megsiratom vétkem,
Ne büntess érte bocsáss meg kérlek!

Fogadom Istenem és jó Anyám neked,
Mindig hálás lesz majd a te hű gyermeked.
Erősítsd meg lelkem gyermeki hűségben,
S add, hogy Édesanyám még igen soká éljen!

A Nagymamákat is!

Gyermekszívemet
hála járja át,
és köszöntök ma
minden nagymamát,
akik szeretve
szolgálnak nekünk,
megértő szívvel
örülnek velünk.
Minden örömünk
megtízszerezik,
s a bánatunkat
mind megfelezik.
Áldja meg az Úr
nemes szívüket,
és jutalmazza
szeretetüket!

Jó anyámnak

Jó anyámnak két kezére
Csókjaimat hintem én,
Ezzel a két dolgos kézzel,
Áldd az Isten amíg él,
Jó anyámnak két kezét,
Álld meg Isten jó szívét,
Két kezét, jó szívét,
Áldd meg Isten amíg él,
Amíg él.

Ez a két kéz estenként
Hogyha gond, bú, baj elér,
Elsimítja homlokodról
A búbánat fellegét.
Jó anyámnak két kezét,
Áldd meg Isten jó szívét.
Két kezét, jó szívét,
Álld meg Isten amíg él,
Amíg él.

Anyák napjára

Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.
S azt mondatja velem
Illatos virágom.
Legyen áldás az én
Édes jó anyámon.

Az édesanya

Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
Őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.

Anyák napján

Tavaszodik, kis kertemben
kinyílik a tulipán.
Ragyognak a harmatcseppek
anyák napja hajnalán.

Kinyílott a bazsarózsa,
kék nefelejcs, tulipán,
neked adom anyák napján,
édes-kedves anyukám.

Donászy Magda

Anyámnak

Hogyha virág lennék,
ölelnélek jó illattal.
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal.
Hogyha mennybolt lennék,
aranynappal, ezüst holddal,
beragyognám életedet csillagokkal.

Virág vagyok ékes,
piros szirmú, gyönge rózsád.
Madár vagyok fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád.
Eged is szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.

Pákolitz István

Édesanyám

Este hogyha fekszem,
Reggel hogyha kelek.
Édesanyám imádkozni
Tanít engemet.

Odaül az ágyhoz,
Megfogja kezem,
Jó Istenről, Jézusunkról
Beszélget velem.

Üdvözítőm, kérlek,
Halld meg sóhajom.
Áldd meg az én anyácskámat,
Áldd meg, de nagyon!

Csopják Atilla

ANYÁM

Ajándékul adott téged az Isten,
Ahogy földnek adta a napot.
Aranynál is drágább vagy nékem,
Az Úrnak érted hálát adok.

Nyári tűzben vagy a fagyos télben,
Nyomodban mindig virág fakad.
Nyugalmat találok közeledben,
Nyereség nekem minden szavad.

Áldom Istent érted éjjel-nappal,
Áldozatot nem felejtem el.
Átadom most e pár virágszállal,
Átadom, mit szó sem mondhat el.

Messze sodorhat tőled az élet,
Mégis mindig gondolok reád.
Magammal hordom szent örökséged,
Megőrizem arcod mosolyát.

Gerzsenyi László

HÁLAADÁS

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal fáradni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve,
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek, gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat.
Köszönöm, köszönöm az ÉDESANYÁMAT!!!

Dsida Jenő

MINDEN ÉDESANYÁNAK

Május első vasárnapján
vidám szívvel jöttünk,
hogy itt minden édesanyát
örömmel köszöntsünk.

Kívánunk az Úr Jézustól
sok-sok boldog évet,
gyermekeik szeretetét,
áldást, békességet!

Almási Mihályné

Édesanyám szeretete

Édesanyám szeretete
olyan, mint a nap sugára,
amely áldást, fényt, meleget
áraszt szerte a világra.

Lenne bár a szeretetem
olyan, mint a holdnak fénye,
mely a napnak fényességét
visszavetíti a égre!

Erdélyi Ilona

Anyáknapján

Istenünk, légy áldott,
Dicsér szívünk és szánk,
Azért, mert van nekünk
Hívő édesanyánk.

Áldásod add rájuk
Álld meg az életük,
Legyen mindig vidám,
Hangos az énekük.

Hisz ők teszik széppé
Életünk hajnalát.
Virággal köszöntünk
Minden édesanyát.

Varga Erzsébet

Édesanya

Induljak el, vagy érjek haza,
Az ajtóban ott áll édesanya.
Egy angyal ő, s ha rosszat teszek,
Még akkor is csak engem szeret.


Figyel mindig, vigyázza álmom,
Minden szóval én csak őt áldom.
Nem érhet baj, míg ott van velem,
Őrzi léptem és fogja kezem

Ha öröm ér, vagy bánat nyomaszt,
Nevet velem és ő nyújt vigaszt.
Igaz szívből én csak azt kérem,
Édesanyám örökké éljen.

Horváth István Sándor atya

Hamarosan Anyáknapja. Mindenkinek van kedvenc verse amire szívesen emlékszik. Egy írás az Édesanyáról amihez szép emlékek fűzik. Akár egy igaz történet.

Várjuk bejegyzésedet. Ha tudod a költő vagy író nevét azt is írd oda.