EZEKBEN AZ ÓRÁKBAN,
MÁR TÖBB SZÁZEZER ZARÁNDOK HALAD
CSÍKSOMLYÓ FELÉ!!

Én is ezt tettem, - az Úr kegyelméből, -
tizenkét esztendő tavaszán, e pünkösd előtti áldott napokban.
Tudtuk: ott már készülnek fogadásunkra székely barátaink.
(Áldja meg Isten a vendégfogadó, szerető jóságukat, áldozatukat)

Mi az, ami oda vitt és oda visz ma is, százezreket?
Mennek oda, ahol magyarságunk öntudta visszanyerheti józan eszméletét.
Fontos ez, mert még mindig alig vagyunk képesek
kiheverni az elcsatolt részeken élő testvéreink
megtagadásának, - megbocsáthatatlan bűnét.
Mennek, tisztelegni a csodatevő szobor ábrázolta Égi Anya előtt.
Mennek felkapaszkodni a Kissomlyó és Nagysomlyó közti nyeregbe,
mely égi Édesanyánk drága ölét jelképezi,
már évszázadok óta.
A magyar, csángó és székely nép, oda sereglik csapások idején éppúgy,
mit a béke és jólét napjaiban. Pártfogást és közbenjárást remélve.
Az odaérkező zarándokok lelkében feltárul Csíksomlyó titka:
itt megváltást találhatnak, megbocsátást és vigasztalást,
meghallgatást remélhetnek.
Ezt teszi a gyermek is, mikor édesanyja ölébe bújik.

Érthetővé válik ott hűségünk az Istenhez.
Ragaszkodásunk az Istentől kapott édes anyanyelvünkhöz.
A Szent Koronához, mely megőrzött bennünket ezer éven át.
De ott bűnbánó lélekkel rádöbbenhetünk könnyelmű hűtlenségeinkre is!
Ott felizzik újra a vágy: bár csak minden magyar érezné,
milyen jó összebújni, egy akarattal, - a végtelen kék ég alatt.
Érezni azt, hogy mindnyájunkat átölel
a bennünket különös módon is szerető Édesanyánk.
Ezektől az együtt imádkozásoktól remélhetünk áldást
Székelyföld határaira és Édes Hazánkra.
Ez képes megerősíteni bennünk a Szülőföldhöz,
az ősi magyar erényekhez való ragaszkodásunkat.
Ennek a közös imának ereje fogja majd visszavezérelni azokat,
akik a nehéz megélhetési gondokkal küzdve idegenbe vándoroltak.
Ez fogja kieszközölni, az Ég oltalmazó, felemelő segítségét!

ZARÁNDOK TESTVÉREK,
IMÁDKOZZATOK ÉRTÜNK, - S HELYETTÜNK!

Több százezer zarándok indult már ma Csíksomlyóra,
s indul holnap, a nemes, szép hagyománynak megfelelően.
Mennek a tengerentúlról, szerte Európából, a Kárpát-medencéből,
Csonka - magyarország településeiből, Tündérország, - Erdély vidékeiről.
Mennek, hogy megüljék az összmagyarság egyik legjelentősebb
vallási és nemzeti Ünnepét.
Hogy felzengjen a Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó
és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben,
- az ősi magyar himnusz:
„Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk,
ne feledkezzél el, - szegény magyarokról!”
Kérve a Somlyói Szűz közbenjáró, anyai pártfogását.
Az idei pünkösdi búcsú alapgondolata: "Mária által Jézushoz!"
Két különvonat is halad a Cél felé,
az úgynevezett Székely gyors és a Csíksomlyó expressz.

Áldd meg Urunk az úton levőket, óvd meg őket miden bajtól.
Adj nekik szerencsés célba érést.
Nyerjék, meg mit remélnek, - a búcsú gazdag Ajándékát.
Képviseljenek bennünket, - itthon maradottakat,
áldozatos és imádságos szeretetükkel.
Mindnyájunknak adj pihentető álmot!
Jó éjt!
Szeretettel:

Árpád

J. S. Bach: g-moll fúga - Basilika Maria Himmelfahrt prämonstratenser Chorherrenstift:
http://www.youtube.com/watch?v=wAESvhUixR0
J. S. Bach: g moll fúga - BWV 578 - Ton Koopman orgonál:
http://www.youtube.com/watch?v=PhRa3REdozw&feature=related

J. S. Bach: Himmelfahrts-Oratorium (BWV 11).
Dicsérjétek Istent birodalmában, magasztaljátok Őt dicsőségében,
áldjátok Őt ragyogásában; vigyétek el messze földre dícséretét..,
http://www.youtube.com/watch?v=Vkj4jf_yfvE&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=GdPk3Izayv8

A mennyben fenn a trónusnál – (Golgota Dicsőítő Csapat)
http://www.youtube.com/watch?v=W9_q2b1ySUY&feature=related



Holnap húsvét 7. vasárnapja.
Magyarországon, ez idő szerint a katolikus egyház,
e napon ünnepli Urunk mennybemenetelét.

Az én Jézusom a Krisztus, - aki „apostolainak szemeláttára felemelkedett, majd felhő takarta el szemük elől.” (Ap Csel 1, 9)

Az Őt követők élete, - mennybemenetel.
A Róla szóló Írás elsősorban ezért Örömhír számunkra.
Jézus Krisztus a mennyből jött közénk, -
miközben személyében mindig is az Atyánál maradt.
Emberré lett, mennybemenetelével, - emberségünket vitte az Atyához.
Egyetlen gondolata, érzése nem volt, ami Atyjáéval ellenkezett volna.
Ezért mindent magával vihetett. Magával vihet bennünket is,
hisz üdvösségünkért szállt le a mennyből, vérével váltott meg minket.

Most már csak rajtunk múlik, mit választunk.
Akarunk - e Vele, a mennybe emelkedni?
Ha igen, - élnünk is úgy kell, hogy életünk,
emberi kapcsolataink, döntéseink, cselekedeteink,
olyanok legyenek, amelyek méltóak az Örökkévalóságra.
Mennybemenetelünk itt és most kezdődik,
de csak akkor, ha távol tartunk magunktól mindent,
ami nem méltó a Mennyhez. S meg teszünk mindent,
amire Krisztus szeretete sürget bennünket.

Csak az remélheti, hogy Krisztusával a mennyben lesz,
aki már földi életében, gondolataiban, vágyaiban, sokat van vele.
Minden napom, sőt minden tettem, döntés erről.
Tulajdonképpen minden, ami rossz, fájdalmas, tragikus,
arra emlékeztet: Odaát mindez, - nem lesz.
S minden, ami szép, ami jó, örömet nyújtó,
- az elvégzett munka feletti öröm, a családi élet szépségei, -
- jó tetteink nyomán fakadó közérzetünk, nyugodt lelkiismeretünk békéje, - csak halvány árnyéka, - apró előíze, -
a ránk váró örök boldogságnak.

Krisztus, ugyan megígérte, hogy velünk marad a világ végezetéig,
mégis búcsúzik övéitől. Egyszer mindnyájunknak búcsúznunk kell.
Halálunk, - a szenvedések ellenére is szép lesz, -
ha az beérés a Mennyre.
Örömünnep, - mennyei születésnap.
A nagy kérdés, - merre halad életünk?
A mennyei születés felé, vagy a végső elvettetés felé?
Amit megkezdtünk földi éltünkben, -
azt folytatjuk az Örökkévalóságban.
Aki pokollá tette embertársa életét, bűnben fetrengett, -
annak számára teljessé válik Pokla.
Aki Istent kereste,
elsősorban a másoknak nyújtott áldozatos szeretete által,
Őt fogja megtalálni, - a maga boldogító valóságában.
Tegyünk érte, - ezen az Ünnepen is!
Hogy ez eredményes legyen, - boldogító, -
kívánom, szeretettel:

Árpád

Holnap Húsvét 5. vasárnapja lesz!

HÚSVÉTI ÖRÖM, - 50 NAPON KERESZTÜL!!??
Ebben a bonyodalmakkal, széthúzással, szenvedésekkel, betegségekkel és halállal teli világban?
Minek itt Alleluját zengve, örvendezni?
Lehet, egyáltalán? Újult, - jobb lett a világ,
hogy Krisztus a sírból kiszállt?
Derűsebb az ég? Csendesebb a tenger? Enyhébbek a fagyok? Langyosabb a perzselő napsugár?

IGEN!

Mert az Atya, - elfogadva Fia áldozatát,
- nem csak a Sírt nyitotta fel!
Felnyitotta szemünket is!
Nyitott szívvel, és lélekkel pedig láthatjuk, a ránk mért szenvedéseknek, nehézségeknek igen is van határa!
Az igaz, hogy Isten küldi, de Ő is vet neki véget.
Sóhajtva, könyöröghetünk: „Urunk, - mikor lesz már vége?”
De sohse feledjük, hogy egyszer minden bajunk teljesen megszűnik. Amikor jobban mennek a dolgok,
akkor egy kicsit könnyebb mindezt meglátni.
Az Úr szerető kezét!
A nehézségekben, a szenvedésekben sokkal nehezebb.
De akkor is Rá kell hagyatkozni.
Akkor is várni kell csendben, szeretetben.
Viselni türelmesen az Úr akaratát.

Amíg így türelmesen várunk, egyszer csak megérjük,
- mennyei Atyánk, leveszi rólunk a ránk nehezedő terhet.
Ha az már ez a teher, - betöltötte rendeltetését.
És befejeződik a próbatétel, mihelyt az,
az Úr dicsőségéről szóló bizonyságtételre fakaszt bennünket.
Ezért nem is szabad, hogy vége legyen a szenvedésnek addig,
amíg meg nem adtuk Istennek azt a dicsőséget, amely Őt illeti.
Ezután pedig hamarosan, sokkal boldogabbak leszünk,
mint amilyen szomorúak voltunk a nehézségek közepette.
Az Úr így változtatja nappalra az éjszakát.
Aki a felhőket küldi, képes el is oszlatni azokat.
Ezért mindig, - jó reménységgel kell lennünk,
mert a jobb idők megérkeznek!
Pusztán mindezek végig gondolásával,
már örvendezőbb szívvel zenghetünk hálát Istenünknek.
Ezzel a húsvéti, Allelujás lélekkel szebbé tehetjük vasárnapunkat! Tegyük! Szép lesz!
Kívánom, - igaz szeretettel!

Holnap húsvét 4. vasárnapja lesz.

Az én Jézusom a Krisztus, akiben maga Isten lett emberré.
Ha hitemmel Öt látom, - a Feltámadottat, - magát Istent szemlélem.
„Már oly régóta veletek vagyok.., és nem ismersz, Fülöp?
Aki engem látott, az Atyát is látta.” (Jn 14, 9)

Mindnyájunk környezetében élnek olyan személyek,
akiket úgy ismertünk, mint vallásosak, hívő emberek.
Azután történik valami, - esetleg súlyos megpróbáltatás érte őket, -
s azzal a kijelentéssel lepnek meg bennünket, hogy:
„ha volna Isten, ezt nem engedte volna meg!”
Talán nehéz is nekik abban a helyzetben elfogadni azt,
amit nem csak megnyugtatásul, szeretnénk mondani nekik:
„Nem olyan az Isten, amilyennek eddig gondoltad!
Nem olyan szűkre szabott, gyerekes és nem annyira emberi.”

De hát akkor milyen?
Legtöbbünk számára Isten léte nem kérdéses.
Ugyanis tagadásához sokkal nagyobb „hitre” van szükség,
mint az „ésszerű meghajláshoz,”
- amivel elfogadja létét, a Benne hívő.
Miért tesznek sokan mégis úgy, mintha nem lenne?
Mert azt szeretnék, hogy Isten olyan legyen,
amilyennek ők képzelik, amilyennek látni szeretnék.
„Az Isten-kép adja meg vallásosságunk színezetét,
határozza meg érettségi fokát,
alkotja személyt formáló erejét,” - mondta valaki.
Isten egészen más, mint amilyennek sokan elgondolják.
De hozzájuk is, énjük legmélyéről szól.
Fölsége alázatos imádást vár.
Konkrét megélést, az utána áhítozó lélekben.
Ennek a képnek formálódnia kell gyermekkorunktól fogva.
Azután kiteljesednie, majd egyre jobban megközelítenie a Valóságot. A változatlan Isten, számunkra mindig megújuló
és kimeríthetetlen Mélység. Hozzá való viszonyunk,
szeretet kapcsolatunk, - számtalan tényező függvénye.

Bárcsak épp ez a húsvéti vasárnap alakítaná ki,
- csendes, de ünnepi pillanataival, -
Isten-képünk személyes felfedezését!
Ez igaz vasárnapi örömöt adna Mindnyájunknak!
Szeretettel kívánom, - legyen így!

Húsvét 3. vasárnapja!

http://spesnet.remeny.sk/old/images/stories/muveszet/emmaus.jpg
http://biblia.hu/a_biblia_a_magyar_kepzomuveszetben/pictures/big/184.jpg

Handel - Messiah - Hallelujah Chorus
http://www.youtube.com/watch?v=76RrdwElnTU
Handel: Messiah, Hallelujah (Sir Colin Davis, Tenebrae, LSO)
http://www.youtube.com/watch?v=u6_nJ11BgTE&feature=relmfu


Az én Jézusom a Krisztus, -
aki feltámadva megnyitja tanítványainak szemét és értelmét,
hogy megismerjék az Írásokat. (Lk 24, 45)
S teszi ezt ma is, - velünk is.

Aggódó félelmükben-e, boldog örömükben- e,
- de nem merték elhinni, hogy Jézus valóban feltámadott.
S ha a magunk hitbeli akadályait nézzük, nem ítélhetjük el őket.
Hisz nekünk is, legyünk akár jobb sorsban, -
tengődjünk akár balsorsban, -
mindkét állapotunk egyaránt akadályozhatja hitünket.

Képesek vagyunk-e hitünkben, a Feltámadotthoz kapcsolódni?
Jézus tanítását nagyra értékelni, - ez bármennyire is dicséretes, -
önmagában azonban nagyon kevés.
Feltámadásának elfogadás, erős hittel való megvallása,
ebben való élet, - nagyságrendekkel többet nyújt!
Ez képes a földhöz ragadt, hús-vér embert radikálisan megújítani.
A Feltámadt Krisztus mellett, -
mint Ő, - a zajló hullámok közötti bárkában, -
képesek vagyunk életünk legnagyobb viharainak is parancsolni.
Mellette a Halál, abszolút vesztes. Uralma semmivé válik.
Félelmetes, szárazarcú koponyája,
tőle való félelmével együtt, rút mítoszok világába süllyed.

A Feltámadott Krisztus számunkra az Isten dicsőségét,
a szeretet el nem múló erejét, isteni életét hozza.
Egészen egyszerűen, de ugyanakkor végtelenül megnyugtatóan,
- az örök élet kezdete a hívő ember számára.
Aki erejét nyújtja földi zarándoklásunk idejére.

Az emmauszi tanítványok, amíg Jézus a szemük előtt volt,
nem tudták, kicsoda Ő.
Mikor felismerték, - eltűnt a szemük elől.
Mi is felismertük, hiszünk Benne, - de nem látjuk.
Hitünk ismerete azonban végtelenül gazdagabb, mint szemünk látása.
A Húsvét nagy ajándéka, ha valaki elmondhatja magáról,
ismerem Őt, - mióta az eszemet tudom.
A szomorú pedig ugyanakkor az,
ha ennek ellenére életünkben méltatlan útitársai vagyunk Jézusunknak.
Tudjuk kicsoda Ő, - de testünket, lelkünket nem járja át ennek öröme,
és üdvös félelme. Pedig ez kiölne belőlünk minden más félelmet,
s megszabadítana bennünket a bűn rabságából.
A Feltámadott megrendültséget kell teremtsen bennünk.
Megrendültséget, amivel szemlélhetjük, hogy Krisztusnak,
a szeplőtlen Báránynak drága vére váltott meg bennünket.
Szenvednie kellett értünk és meghalnia, hogy életünk legyen.
Hogy az értéktelen élettől és életformától megszabadulhassunk.
Hála érte Néki, - és Dicsőség!

Ezen a vasárnapon is!

Liszt Ferenc: Tu es Petrus
http://www.youtube.com/watch?v=RTzPkts8Ufg
„Te Péter vagy, azaz kőszikla, és én erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.” (Mt 16, 18) J
„Jézus megkérdezte Simon Pétertől: "Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?" "Igen, Uram - felelte -, tudod, hogy szeretlek." Erre így szólt hozzá: "Legeltesd bárányaimat!" (Jn 21, 15)
Palestrina - Tu es Petrus
http://www.youtube.com/watch?v=0mSLVoOKzBM
Durufle - Tu es Petrus
http://www.youtube.com/watch?v=LDbLgtqr2m4

Holnap húsvét 2. vasárnapja!

Örömteli esemény messze sugárzó fénye ragyogja be
az idei esztendő 2. húsvéti vasárnapját.
Ez a vasárnap, az Isteni Irgalmasság ünnepe.

2005 - ben, a nap előestéjén, 21 óra 37 perckor lépett Teremtője elé…
Halálának híre akkor az egész világot megrázta…
Most pedig ezen az ünnepen avatják boldoggá őt…
Elismerésre kerül a nagy pápa életszentsége,
aki egész életét az utolsó pillanatig, - Istenért és az emberekért áldozta.
Milliók voltak biztosak abban, - már akkor, -
hogy a nagy Pápa, - II. János-Pál, -
- áldását már a mennyek országának ablakából hinti ránk.
S most ezt mondja ki a boldoggá avatás világra szóló szertartásában
hivatalosan is az Egyház.

Totus tuus, - ego sum, - volt jelmondata, -
és ez fejezte ki életének lényegét.
Címerében a kereszt alatti M betűvel: egészen a Tiéd vagyok Mária!
Élete, papsága, pápasága, - Mária jegyében bontakozott ki.
Alig 3 éve volt Krisztus földi helytartója,
amikor 1981 - ben,
éppen a fatimai jelenés évfordulóján érte a merénylet.
„Egy gyilkos kéz meghúzta a ravaszt,
egy anyai kéz pedig megállított engem a halál küszöbén.”

Azok közül, kik hallották, - van - e, -
ki ne emlékezne érces hangon elmondott első felszólítására?
„Ne féljetek!!”
Krisztusba kapaszkodva átvészelhetünk minden vihart,
minden megpróbáltatást, s biztosan jutunk, - Isten kikötőjébe.
Át is vezette az Egyház Hajóját, a 3. évezredbe.
Hosszú pápasága lebontotta
a kelet és nyugat közötti erőszakos falakat.
A kommunizmus megszüntetésében jelentős szerepe volt.
Arra is határozottan figyelmeztetett, - amit ma nyög a világ, -
hogy az embertelen kapitalizmus tönkre teszi életünket.
Legendás utazásai során, - mindenütt az Evangélium értékeit hirdette.

S mivel tudom, e sorokat nem csak katolikus testvéreim olvassák,
emlékeztetek arra a gyönyörű hatalmas fehér koszorúra,
melyet a szentéletű Főpap,
1991 évi magyarországi látogatásakor a Debreceni Református Nagytemplom mellett,
a gályarabok, a kálvinista prédikátorok, - emlékoszlopára helyezett.
Ezzel és hasonló cselekedeteivel törte meg a jeget
és könnyítette meg az ökumenikus kapcsolatok kibontakozását.
Vagy gondoljunk a mindenkit megrendítő bocsánatkérésére,
mellyel bocsánatot kért a világtól,
az egyháziak által két évezred alatt elkövetett vétkekért.
A béke, a párbeszéd, hit,
és az emberiségért vállalt szenvedés törhetetlen tanúja volt.
Szálljon feléje, a holnap délelőttől hivatalosan is mondható kérésünk:
„Boldog János Pál pápa, Isten kedves hitvallója, könyörögj érettünk!”

Nyerjünk az Úrtól meghallgatást,
Máriát, - az égi Édesanyát köszöntő hónapunk,
minden napja legyen áldott!
Szeretettel:

Árpád

Az ünnepek Ünnepe, az új élet ünnepe, - Húsvét van!
A sírjából Feltámadott Krisztus, Allelujával telt Titkát hirdeti nekünk!

„Ha Krisztus nem támad fel,
szerencsétlenebbek vagyunk mindenki másnál!” –
mondja szent Pál a korinthusiaknak, (1.Kor 15, 14)
- és nekünk is, - húsvétot ünneplőknek.

Aki a Fán függött, győztesen lépett ki Sziklasírjából.
Meghalt, hogy feltámadásával diadalt arasson a halálon.
A Húsvét hajnal - ragyogásában diadalmas Remény tündököl!
Fényorgonája Alleluját zeng, - és szétszórja hangját az egész világra.
Azt hirdeti, nincs örök halál!
A Győztes Krisztus, - Keresztjének áldozatával, -
annak életadó erejével, - eltölti a megváltott embert.
A Feltámadott Fényének tüze,
hitet, reményt és szeretetet gyújt szíveinkbe.

A tavasz érkezése, - még az újra zöldülő egyetlen kis fűszál is,
- számomra bizonyító erővel hirdeti:
fel se tételezzem, hogy a Mindenható és Teremtő Isten
tehetetlenül állna biológiai összeomlásommal,
az én halálommal szemben.
Az értem emberré lett Isten Fiáról, - aki keresztjén meg is
halt értem, - képtelen vagyok feltételezni, hogy az ő
feltámadásának dicsőségébe ne akarna engem bevonni.

Igaz szeretettel kívánom Mindnyájunknak,
hogy ezt a Titkot,- a maga mélységében át tudjuk élni.
Ennek nyomán a húsvéti hajnalragyogás Reménye,
- tündöklése, költözzön szíveinkbe és lelkeinkbe.
Ez a kegyelmi perc, ez a Fény, - és ez az Allelujás ének,
tegye széppé, áldással teljessé Mindnyájunk húsvéti ünnepét!

NAGYSZOMBAT:

Exultet - húsvéti örömének:

Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa,
és ujjongjanak Isten csodálatos művei:
fölséges királyunk győzelmét búgó kürtnek hangja áldva áldja!
A föld is örvendjen, hogy ekkora fényár sugárzik rája,
és a nagy Király örök tündöklése árad el rajta:
érezze meg az egész nagyvilág: már tovatűnt a bűnnek árnya!
És vígság töltse el szentanyánkat, az egyházat,
hogy ilyen fényesség ragyog benne,
Visszhangozzék a nép szent éneke, bátran töltse be az Isten házát.

NAGYPÉNTEK:

Én nemzetem, - te ellened, mit vétettem?(Ho. 81. ének)

Popule Meus - Tomas Luis de Victoria

NAGYCSÜTÖRTÖK:

Ahol szeretet és jóakarat, - ott az Isten

Ubi Caritas et Amor - Maurice Duruflé

Holnap vasárnap! (Virágvasárnap.)

Hosanna Filio David – A virágvasárnapi barkaszentelés bevezető éneke:
Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Izrael (Isten népe) királya!
Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8)
http://www.youtube.com/watch?v=QotYtpW8Qx4
Brian Luckner:
http://www.youtube.com/watch?v=utClItRwVXQ&NR=1

Az én Jézusom a Krisztus, - akit a nép pálmaágakat lengetve köszönt,
mint Messiáskirályt: „ Áldott, aki jön az Úr nevében!
Hozsanna a magasságban!” (Mt 21, 9.)

Szamárháton jön ez a Király!
Ám maga az Isten jön, - Isten egyszülött Fia, - az Isten nevében.
Arra a jeruzsálemi bevonulásra való gondolás,
ma is meghat és megrendít bennünket.
S arra bíztat, hogy térjünk meg, régi bűneinket hagyjuk el,
- hisz nem várhatunk tovább. Mert Ő érkezik hozzánk!
Megrendítő, hogy a végtelen Isten, - nem valami harci paripán,
hanem egy szelíd kis állaton, szamárnak vemhén vonul be Jeruzsálembe.
S őt szolgálják a virágvasárnap növényei is. A friss ágak, a pálmaágak,
s puha szőnyegként terül eléje manapság is, - a barkák virágai.
A gyermekek ajkán az Igazság hangzik fel, - hogy Ő Dávid fia!
Az ősatyák és próféták által ígért Messiás.
Hozsanna a magasságban! Emlékezetünkbe idézi e szó,
a karácsony éjszaka angyalainak Glóriáját.
Részünk lesz a békességben is, - mert hisz jóakaratúak vagyunk.
S az érkező Messiás, - az Isten, - ránk hulló áldása, - a mi békénk!

Ezen a napon az Egyház elővételezi az Úr szenvedéstörténetének
szent emlékezetét, - a passió eléneklésével. A diadalmas bevonulás,
már jelzi a húsvéti győzelem ragyogását.
Szegényesen, - de mégis dicsőségesen.
Lépjük át gondolatban a Nagyhét küszöbét,
megváltásunkba vetett mélységes hittel.
Az örök életnek és feltámadásunknak szilárd reményével.
Valamint a Szentlélekisten által szívünkbe plántált
mennyei szeretettel.
Tartsunk bűnbánatot, ha eddigi életünkben csak unalommal és üres,
hideg szívvel éltük át a Szenvedés e Nagyhetét, - szent Háromnapját.
Kérjük jóságos és szelíd Királyunkat, -
ne zárja be előttünk Országának földi és égi kapuját.

Legyen részünk, - ezen a vasárnapon, -
s az Ünnep napjaiban, - majd egész életünkben,
a Lélek túláradó örömében.
Abban a szent, tiszta és komoly örömben,
- mely a Kereszt által érkezett az egész világra!
E Keresztnek jele tündököljön
áhítatod napjainak ege felett!
Szeretettel:

Árpád

Holnap vasárnap! (nagyböjt 5. vas.)

Adoramus Te Christe - Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent Kereszted által megváltottad a világot.
http://www.youtube.com/watch?v=OoeOZeq0V0s&feature=related

Harmat Arthur: O Crux ave spes unica
Üdvözlégy Szent Kereszt, - egyedüli reményünk!
http://www.youtube.com/watch?v=NAlAB_EeqdY&NR=1

Taizé - Crucem Tuam - Keresztedet imádjuk, Uram,
Feltámadásodat dicsőítjük, - Tiéd a dicsőség és az áldás!
http://www.youtube.com/watch?v=FRrYRORosgo&feature=related

Az én Jézusom, a Krisztus, - aki magáról mondotta:
„Én vagyok a feltámadás és az élet.
Aki bennem hisz, még ha meghalt is, - élni fog.” (Jn 11, 25)
Így addig se, - és azóta sem beszélt senki!

Lázár feltámasztása után, várható volt a zsidó Főtanács végső,
leszámoló ítélete. A politika feszültség érezhető volt,
az apostolok helyes látásmódjában, amivel óvni akarták Mesterüket.
Kaifás főpap gondolkodásában tetten érhető a világi vezető:
„Nem fogjátok fel, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért,
mintsem hogy az egész nép elpusztuljon.” (Jn 11, 50)
Elgondolásaiktól megbűvölt vezetők,
hányszor bírálják felül Isten egyetemes emberszeretetét,
- azóta is! Pedig ebből a gondolkodásból csak áldozatok születhetnek.
Az élet Ura, - Jézus Krisztus, - saját sorsával,
éppen ezekkel vállal közösséget.
Úgy teszi ezt, hogy még imádkozni is képes, - hóhéraiért!
Az emberi oktalanság és vakság akarja megölni az élet Urát.
Attól akarják elvenni az életet, aki maga az Élet!
A halál karjába akarják taszítani azt, aki onnan képes bárkit kiragadni.
Ily vak gyűlöletre csak a hatalomféltés,
és a megátalkodott hitetlenség képes.

A negyednapos halott Lázár, a felszólításra, - előjön sírjából!

Én hogyan állok, az eltemetett hitem, meghalt reményem, alvó szeretetem sírjával?
S ha úgy tűnik, - hogy késik, - de várom - e, - hogy hozzám lépjen Jézus?
Hogy elvetesse a súlyosan felettem levő, súlyával már-már agyonnyomó követ.
S hangosan kiáltsa felém: „Jöjj ki!”
Ha képes vagyok hívószavát meghallani,
ha képes vagyok bűneim kötelékétől megszabadulni,
akkor már most megtapasztalhatom,
hogy számomra van Feltámadás, - és Élet!
Akkor már semmi és senki, - még a halál sem képes engem kiragadni,
az Élet Urának szerető karjaiból.
Vele leszek majd egy örökkévalóságon keresztül,
de már Vele vagyok, - itt, földi életemben is.

Kezdjétek, - folytassátok, a Vele való Életet,
már ezen a vasárnapon! Széppé fogja tenni, - életeteket!
Kívánom Nektek, - szeretettel:

Árpád

UDVARDY GYÖRGY, - eddigi esztergomi segédpüspök a Szentatya által kinevezett új pécsi megyéspüspök, - aki 51 éves, 1985-ben szentelték pappá, római tanulmányait követően hitoktatási felügyelővé nevezték ki. 2004-től az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke.
A Budapesti Főegyházmegyei Hivatal általános helynöke volt eddig.
Hét éve szentelték püspökké.
Határozott, korrekt, erős személyiség jellemzi az új püspököt.
Adja az Úr, - s a Lélek, - hogy áldás legyen, - nem könnyű munkáján …
Imáinkkal segítsünk neki!

Vasárnap van! (nagyböjt 4. vas.)

J.S. BACH ~ Johannes-Passion: Chorus "Herr, unser Herrscher" BWV 245.
http://www.youtube.com/watch?v=lJWjdc0DFFI&playnext=1&list=PL5D61EAB02AF609BA
Pergolesi: Stabat Mater - Áll a gyötrött Istenanya – Hozsanna 65. ének.
http://www.youtube.com/watch?v=JFnFvDx8zZM

Az én Jézusom, a Krisztus, - aki a világ Világossága!
Aki azért jött a világba, hogy
„akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak,
azok vakok legyenek.” (Jn 9, 39)

Nagyböjt 4. vasárnapja, az örvendezés vasárnapja,
melynek alapgondolata már, - a húsvéti öröm elővételezése.
Őszintén és igazán örülni, csak tisztán látó, tiszta szívű ember tud.
A megtérő, a lelki megtisztulást elnyerő.
„Ha van öröm a földön, az a tiszta szívű emberé.
S ha valahol van kátyú, zaklattatás,
azt legjobban a rossz lelkiismeretű ember ismeri.” (Kempis Tamás)

Az embernek szüksége van arra, hogy Krisztus világossága elárassza.
Ez történhet az Írás olvasásakor.
De csak akkor, ha megfelelő lelkülettel végezzük.
E nélkül, - inkább elvakultságunk fokozódik.
Jézus kortársai, a farizeusok, pontosan ismerték az Írásokat.
Ám abban, hamis életvitelük igazolását találták.
Nem az Igazságot keresték, - alázatos szívvel, -
hanem önmaguk igazolását.
Aki valóban befogadja lelkébe Jézus Világosságát,
ebben a világos látásban képes felfedezni azt is,
hogy szívében menyi sötét homály van.

A testi vakságot meg tudja gyógyítani Jézus.
A lelki vakot, - aki nem engedi gyógyítani magát, - nem tudja meggyógyítani.
Lelkileg vak az, aki nem tudja megérteni,
hogy igazán szép életet csak Isten útján lehet élni.
Aki lelkében vak, az nem érti, hogy a becsület gazdagítóbb,
mint az anyagi gazdagság.
Az önfegyelem, - mint a szenvedélyek kiélése.
A megbocsátás, mint a gyűlölet.
A nagylelkű önzetlenség, mint az önzés.
A lelki vak, képtelen felemelkedni Isten világáig.

Rá kellene döbbenjünk,
hogy a lelki vakság tönkre teszi életünket.
Sokkal inkább, mint a testi vakság.
S rádöbbenni, hogy tönkre tett életünk folytatása
csak tönkre tett Örökkévalóság lehet.
Ezért azután, - mint az evangéliumbeli vaknak,
- nekünk is az kellene legfontosabb kérésünk legyen,
Isten felé, - „Uram, add, hogy lássak!”

Legyen ez a vasárnapotok, - a látók
örvendező, szép vasárnapja!
Kívánom Nektek,
szeretettel:

Árpád

Vasárnap van! (nagyböjt 3. vas.)

Az én Jézusom, a Krisztus, - ki szenvedésével, halálával,
feltámadásával és mennybemenetelével, - a „Krisztus eseménnyel,” –
megváltotta a világot.

Isten boldogító elgondolásában a szenvedés nem szerepelt.
A bűn húzta keresztül e szép elgondolást.
Ebből következik a baj, a szenvedés, s a halál.
Az én bűneim is szenvedést hoznak…
Jézus, - aki bűneinket magára vette, - szenvedésével váltotta meg a világot.
Keresztje lett üdvösségünk eszköze.
A szenvedés, Krisztus által nyer értéket.
Erről szól oly gyönyörűen Szent Pál:
„Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem,
ami Krisztus szenvedéséből hiányzik,
testének, az Egyháznak javára.” (Kol 1, 24)
A szenvedést természetesen nem kell keresnünk.
Ám törekednünk kell, - Istenbe vetett bizalommal elfogadnunk.
S megérteni, hogy a szenvedés Isten szeretetének jele.

Rengés rázta meg világunkat is, a japán katasztrófa nyomán.
Azt tudtuk, hogy az általunk okozott környezeti katasztrófák,
természeti katasztrófákat is okozhatnak.
Most a természeti katasztrófa idézett elő környezeti katasztrófát.
Ki a felelős mindezért?
Erre nem is szükséges választ találnunk. Helyette inkább elfeledett,
emberi civilizációs magatartás újra tanulására lenne szükség.
Megtanulni, hogy egyáltalán nem tartható az a doktrína,
amit fiatal korunkban igyekeztek fejünkbe sulykolni,
- hogy az ember legyőzheti a természetet.
Az Istentől alkotott természet nem ellenség!
Lehetséges abban a világban élni, amit a Teremtőtől kaptunk.
Az igaz, - újfajta létmódot kellene tanulni.
Az egész világnak segítségre kell mozdulnia.
Imába foglalni a szenvedőket, az áldozatokat, s az utánunk következő,
a mi hibánkból jövőt vesztett nemzedékeket.
Hogy kapjanak vigaszt, erőt és új lehetőségek útjait.
S hogy a történtek, s a nyomukban következő áldások hassanak minket is át,
- és az emberiséget tanítsák újra, a régen elfeledett alázatra.
A Gondviselőbe vetett, fenntartás nélküli bizalomra.

A komolyan vállalt imádság, böjt, önmegtagadás által
Jézus arca ragyogjon át rajtunk!
S így váljunk Jézusnak sugárzó tanúságtevőivé!

Ma ünnep van! URUNK SZÜLETÉSÉNEK HÍRÜLADÁSA
(GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY)

Kilenc hónappal vagyunk, - Karácsony előtt!
Még magamnak is alig merem bevallani, - számomra ez a mai nap,
éppen a titokzatos megtestesülés eseményéből fakadó öröm kapcsán,
közelebb áll szívemhez, - mint a Karácsony öröme.
Úgy érzem, - az Angyali üdvözlettől kezdődően kapcsolódunk
nagyon szorosan a messiási szent örömre való meghíváshoz.
„Üdvözlégy Mária!”
Bizonyos, titokzatos módon, - ehhez a köszöntéshez kapcsolódik
az egész üdvtörténet, - sőt a maga valóságában, a világ történelme is.
Az Úristen, - „Tudtunkra adta ugyanis akaratának titkát,
azt az őbenne előre meghatározott jóságos tervét,
hogy elérkezik az idők teljessége, és Krisztusban,
mint Főben, újra egyesít mindent,
ami a mennyben és a földön van.” (Ef, 1, 9-10)
Az Atya öröktől kigondolt terve, hogy Krisztusban összefoglal mindent.
Tehát az egész Univerzumot érinti ez az isteni kegy,
- melyet ma ünneplünk, -
mellyel lehajolva Máriához, - Fiának anyjává teszi őt.
Mi pedig mindnyájan benne vagyunk Mária készséges szavában:
„legyen nekem akaratod szerint” ( Lk 1, 38)
Áradó és kitörő örömmel kellene fogadjuk ezt a hatalmas Titkot!
Mert ez az öröm, - képes győzedelmeskedni,
minden nehézség, szenvedés
és kilátástalanság felett is!

„A földkerekség tudja meg:
eljött az élet, égi kegy,
széttörve ártó ősigát,
meghozza váltság hajnalát.

Amit próféta énekelt,
a tiszta Szűzben, ím, betelt:
amint hirdette angyalajk,
a Szentlélektől megfogant.

Hittel hajol meg Mária,
méhébe száll az Úr Szava,
kit fel nem foghat földi ész,
egy földi szív hordozni kész.

Mit régi Ádám szennyezett,
azt most új Ádám mossa meg,
a büszke ős mit eldobott,
alázat szerzi vissza most.

Krisztus, szavunk dicsérve áld
Téged, nagy Isten egy Fiát,
kit Szűz méhébe hoz ma le
a Szentléleknek ereje.”
(zsolozsma himnusza)

Holnap vasárnap van! (nagyböjt 2. vas.)

Az én Jézusom, - a Krisztus, aki felvitte kiválasztott apostolait a hegyre,
„Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap,
ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.” (Mt 17, 2)

A három apostol megkapta az istenközelség alapélményét.
Ez élmény, - akinek megadatik, - igen gazdag,
változatos és hatásában döbbenetes élmény.
A különböző emberek azonban más-más módon élik át.
Azért is, mert az ember életében,
- lelki fejlődésének különböző fázisaiban, -
más-más dolog kap hangsúlyt.
Aki megtapasztalja az Isten közelségének élményét,
annak első élménye az, ami Péter apostolé is volt.
„Uram, jó nekünk itt lenni!” (Mt 17, 4)
Már le sem akar jönni a hegyről.
Az Atya, ekkor új távlatot nyit előttük:
"Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik,
őt hallgassátok!" (Mt 17, 5)
Határozott, sőt ha mélységeibe gondolunk, félelmetes program.
Maguk a kiválasztott apostolok sem tudnak mást tenni, -
mint megrémülni és félelmükben arcra borulni.

Ekkor hozzájuk lép a bátorító, a jóságos Jézus.
Úgy lép hozzájuk, mint ahogyan nekünk is kellene egymás felé lépnünk.
Biztatva, barátságosan szól: "Keljetek fel, ne féljetek!" (Mt 17, 7)

Életünk fásultságok, kétségek és félelmek közepette telik.
Remek műszerünk, - ha el nem rontottuk, - a lelkiismeretünk,
ilyenkor jelez. Ember, - baj van! Tévúton jársz! Állj meg! Változtass!
Van, aki képes meghallani a biztatását is.
Menj fel az Úr hegyére! Térj be az Isten házába!

Az önmagát tökéletesnek érzőnek azt mondja:
ne légy megelégedve magaddal.
A kishitűeknek szól: Ne féljetek!
Jézus úgy áll mellettünk, hogy azt kéri tőlünk, mi is álljunk egymás mellett.
Póz nélkül, emberien, természetességgel.

Ha részünk volt benne, - akkor a saját Táborhegyünk istenélményét,
belül, szívünkben kell hordozzuk. Úgy, hogy annak kifelé, az embertárs felé
nyújtott szeretet élményben is meg kell nyilvánulnia.
Szólnunk is kell róla, - amikor az élet jelentős kérdéseiről van szó.
Amikor azt érezzük, hogy az általunk hallgatott Jézus, hozzájuk is szól.

Mint most, általam, - Hozzátok!
A Szóban elmélyedő, szép nagyböjti vasárnapot kívánok,
szeretettel:

Árpád