Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Boldog II. János Pál pápáról - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek Szilárda napja
8 felhasználó online
0 tag, 8 vendég



Képek a galériából

A Katedrális kupolája
oltár
Fórum

Oldalak: [1] 23
79. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-13 22:55
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Merénylet 30 évvel ezelőtt Boldog II. János Pál pápa ellen

1981. május 13-án, a szerdai általános kihallgatáson történt esemény megrendítette az egész emberiséget és mély hatást gyakorolt Karol Wojtyła pápaságára. Az elmúlt három évtizedben az egész világot számtalanszor bejárták a ma is rémületet keltő képsorok: az azokban az években délután szokásos általános kihallgatás derűs, ünnepi légkörét hirtelen lövések zaja szakította félbe.

A Fatimai Szűzanya liturgikus emléknapján a Szentatya éppen másodszor járt körbe pápamobilján a Szent Péter téren. Mosolyogva adta áldását az ünneplő hívőseregre, megfogta a közelében állók felé nyújtott kezét, a magasba emelt egy szőke kislányt, akit szülei adtak karjaiba. 17 óra 17 perckor váratlanul három fülsüketítő lövés visszhangja töltötte be a Szent Péter teret.

Csak a közel állók értették meg azonnal, hogy mi történt: a hívők közé vegyült török terrorista, akit a merénylet után éppen egy Lúcia névre hallgató szerzetesnő azonnal ártalmatlanná tett, néhány méter távolságból a pápára lőtt. A tragédia azonban mégsem következett be, mert, ahogy Boldog II. János Pál többször hangoztatta: egy kéz meghúzta a ravaszt, egy másik kéz pedig eltérítette a gyilkos golyókat.

A pápa a lövések nyomán, arcán fájdalmas mosollyal, vértől áztatott fehér reverendájában, titkára, Stanisław Dziwisz atya karjaiba omlott, majd a készenlétben álló vatikáni mentőautó vészjósló szirénával tört utat a tömegben, hogy a halállal küzdő Szentatyát a Gemelli kórházba szállítsa.

A szemtanúk szerint a pápa útközben egyfolytában lengyelül fohászkodott Jézushoz és Máriához. Az orvosok a négy óra 20 percig tartó műtét során meggyőződtek róla: mindössze néhány milliméteren múlott, hogy a lövések nem oltották ki Karol Wojtyła pápa életét.
1981. május 17-én, a ma már Boldog II. János Pál betegágyáról imádkozta el a Vatikáni Rádión keresztül a Regina Caeli imát, az egész világot megrendítve szavaival:

„Meghatottan köszönöm meg mindnyájatok imáit és megáldalak benneteket. Imádkozom testvéremért, aki rám lőtt, és akinek őszintén megbocsátottam. Máriának pedig megismétlem: Totus tuus ego sum” – Teljesen a tiéd vagyok.
78. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-13 22:54
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
„A szexualitás valódi vonzereje az Isten szeretete által megnyíló távlatok nagyságából születik” – XVI. Benedek beszéde a II. János Pál Pápai Intézet konferenciájának résztvevőihez

A házasság és a család tanulmányozásával foglalkozó intézményt Karol Wojtyła pápa alapította 30 évvel ezelőtt, ugyanabban az évben, amikor merényletet követtek el ellene a Szent Péter téren – emlékeztetett XVI. Benedek.

A test és szeretet teológiájának összepárosításában található meg az ember útjának egysége. Ezt az útmutatást jelölte ki a pápa a Michelangelo festményein látható meztelen alakok példájából kiindulva. Olyan testek ezek, amelyekben fény, élet és ragyogás lakozik. A nagy művész így akarta bemutatni, hogy testünk misztériumot rejt magában: a lélek megnyilvánul és működik benne. Isten tervében nincs tehát ellentét test és lélek között. Ádám és Éva teste tökéletes harmóniában jelenik meg a bűnbeesés előtt: az érosz az isteni szeretet elfogadása és annak viszonzása. A szeretetben az ember újjáteremtődik, vagyis egy új élet kezdődik, a két személy új egységének élete egy testben.

A szexualitás valódi vonzereje e megnyíló horizont nagyságából születik: az átfogó szépség, a másik személy és a „mi” univerzuma, amely az egységből születik; a szeretetközösség ígérete, amely ebben rejtőzik; az új termékenység; az út, amelyet a szeretet nyit meg Isten felé, aki a szeretet forrása. Az egy testben való egyesülés az egész életre szóló egység, hogy a férfi és a nő egy lélekké váljon. Így jön létre az út, amelyben a test megtanítja számunkra az idő értékét, a szeretetben való lassú megérést.

Ennek fényében a szüzesség új értelmet nyer. Nem az élvezetekre és az élet örömére adott „nem”-et jelenti, hanem a nagy „igen”-t a szeretetre, mint a személyek közötti mély kommunikációra. Ez időt és tiszteletet igényel, mint a teljesség felé való közös haladás útja, és mint a szeretet, amely képessé válik az élet nemzésére és a születő új élet nagylelkű befogadására.

A test egy negatív nyelvezetet is magába foglal: a másik elnyomásáról, a birtoklás és a kihasználás vágyáról beszél nekünk. Mindazonáltal tudjuk, hogy ez a nyelvezet nem tartozik Isten eredeti tervéhez, hanem a bűn gyümölcse.

Amikor a test elszakad a Teremtőhöz fűződő gyermeki kapcsolatától, a test fellázad az ember ellen és elveszti a szeretetközösség kinyilvánítására kapott képességét és birtoklás tárgyává válik. Nem ez talán a szexualitás drámája, amely ma a test és az emotivitás szűk körébe van bezárva, ami azonban csak egy magasabb rendű dologra hivatottságban teljesedhet be? – tette fel a kérdést XVI. Benedek.

Isten azonban felajánlja az ember számára a test megváltásának útját, amelynek nyelvezetét a család őrzi. Ez ugyanis az a hely, ahol a test és a szeretet teológiája összekapcsolódik. Itt tanuljuk meg a test jóságát a szülőktől kapott szeretet megtapasztalásában. Itt éljük meg önmagunk odaajándékozását egy testben, a házastársi szeretetben, amely összeköti a feleket. Itt tapasztaljuk meg a szeretet termékenységét és az élet itt kapcsolódik össze a másik nemzedékekével. A családban fedezi fel az ember a saját kapcsolati képességét másokkal, nem, mint autonóm egyén, aki megvalósítja önmagát, hanem mint gyermek, házastárs, szülő, akinek az identitása abban gyökerezik, hogy a szeretetre kapott meghívást, valamint, hogy elfogadja azt másoktól és másoknak ajándékozza magát.

A megtestesüléssel hozzájárulunk Isten alázatos lépéséhez, amellyel lealacsonyodik a testhez, hogy majd aztán felemelje magához: a testet, Ádámban a vétkest, Krisztus emeli fel és váltja meg. Olyan test ez, amely egyre inkább megtelik fénnyel és Szentlélekkel, Istennel. Ebben a megközelítésben a test teológiája elkerüli annak a veszélyét, hogy felületessé váljon és befogadja a szeretetre kapott meghívás nagyságát. Ez a személyek szeretetközösségére szóló hivatás a szüzesség és a házasság életformájának kettősségében – zárta beszédét XVI. Benedek a II. János Pál Pápai Intézet által szervezett konferencia résztvevőihez.
77. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-10 23:22
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
„Boldog II. János Pál a védőszentje az Isteni Irgalmasság konferenciának” – Bajzáth Ferenc atya ismertetője

Gyönyörű, igazi májusi ünnepre készül Budapest VIII. kerületének katolikus közössége. Ez évben nálunk, a Baross utcában rendezik meg az Isteni Irgalmasság III. konferenciáját. Az ünnep címe Szent Lukács evangélista könyvének 4. fejezetét, annak egy mondatát idézi. Amikor Jézus tanítani kezd a názáreti zsinagógába, küldetéséről Izaiás próféta könyvéből olvas egy részletet: ”Az Úr lelke rajtam: Ő kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek.” Budapest, sőt Magyarország egyik legszegényebb kerületében az Egyház a szegények felé fordul, hogy az anyagi jólétet ígérő világ mellett örömhírt mondjon kerületünk, fővárosunk szegény gyermekeinek, romáinak, hajléktalanjainak, azoknak, akik a „bőség asztaláról” ugyancsak keveset, vagy szinte semmit sem kapnak.

A gondolatot akkor fogalmaztuk meg, amikor, látván az előző két konferencia gyümölcsöző hatását, úgy éreztük: Isten végtelen irgalmát nemcsak a jólétben élőknek, a gazdagoknak, hanem a szegényeknek is meg kell mutatni. Ezért Katona István egri segédpüspök atyával és a konferenciákat előkészítő Szentimre városi csoporttal egyeztetve 2010. szeptember 5-től minden nap - Karácsonykor és Húsvétkor is - Jézus Urunk halálának órájában ájtatosságot tartottunk. A sok-sok ima meghallgatásra talált: készen állunk arra, hogy május 22-én, vasárnap egy egész napos ájtatosság keretében köszöntsük a szegények Istenét, a nyomorultak Urát, az Irgalmas Istent.

Kiket szólítunk meg, kikhez hívunk a híradást hallgató testvéreinken kívül? Ez a tisztelet mindenkinek szól, de szeretnénk, ha eljönnének a fogyatékkal élő gyermekek, a romák, a hajléktalanok: mindenki, aki úgy érzi, rászorul Isten irgalmas szeretetére. Az ünnepséget a Baross utcai nagy templomban reggel 9 órakor Katona István püspök úr szentmisével nyitja meg. Ezen már jelen lesznek azok a gyerekek, akik a környék egyik kisegítő iskolájának tanulói, hogy egy bohóccal együtt dicsérjék Istent.

Roma testvéreinket a helyi közösség műsorával, Székely János püspök úr előadásával köszöntjük. Roma fiatalok táncával, énekével, zenéjével erősítsük a tudatot: a romák is Isten szeretett gyermekei. A délután tanúságtétellel kezdődik: egy Foucauld atya rendjéhez tartozó szerzetes, „kistestvér” és egy hollandiai magyar alapítvány vezetője szól hitéről, a szegények iránti elkötelezettségéről. Az Isteni irgalmasság órájában mintegy 200 hajléktalannal imádkozzuk együtt az ájtatosságot és mutatunk be szentmisét. A délutáni szentségimádáson egyenként mindenkit megáldunk.

Erdő Péter bíboros úr este 6 órakor ünnepi szentmisével és az Emmanuel közösség gyógyító imával zárja a napot. Szólnunk kell a budafoki Adoramus ifjúsági zenekarról, akik egész nap, zenével és énekkel segítik imádságunkat. Gyakorlati hírként említem: a déli étkezéshez, amit a szomszédos iskolában fogyaszthatunk el, az irgalmasság honlapján regisztráltassuk magunkat.

Lesz mód a szentgyónás elvégzésére, hiszen több atya gyóntat a templomban és a templom melletti kertben. „Meghallgatlak sátor” és külön imasátor is várja az erre vágyókat:
május 22-én vasárnap, a Budapest VIII. kerület Baross utcai templomban, az Isteni Irgalmasság III. konferenciáján.

Mivel II. János Pál pápát május elsején, éppen az Isteni Irgalmasság vasárnapján iktatta a boldogok sorába XVI. Benedek pápa, az új boldog lesz a védőszentje ennek az ünnepnek.

Bajzáth Ferenc atya, józsefvárosi plébános ismertetője.

A III. Országos Irgalmasság Konferencia honlapja:

http://irgalmasjezus.hu

e-mail: irgalmasjezus@gmail.com
76. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-10 23:20
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
„Boldog II. János Pál szenvedésének tanító ereje” – Seregély István ny. egri érsek visszaemlékezése

A főpásztor egyben feleleveníti II. János Pál pápával való személyes találkozását a Krakkó melletti Isteni Irgalmasság bazilikában.

Boldog II. János Pál levele a kápolna megáldása alkalmából

Szeretett Testvéreimnek,
Franciszek Macharski bíboros úrnak, Krakkó metropolitájának,
Erdő Péter bíboros úrnak, Esztergom-Budapest érsekének, Magyarország prímásának,
Seregély István érsek úrnak, Eger metropolitájának, a Magyar Püspöki Konferencia elnökének

Örömmel értesültem arról, hogy október 9-én Krakkóban, az Isteni Irgalmasság bazilikájában Erdő Péter bíboros úr megáldja az első nemzeti kápolnát, amelyet a magyar katolikusok hite és áldozatkészsége épített a Szentek Közössége (Communio Sanctorum) tiszteletére. Örömömre szolgál továbbá az a tény is, hogy erre az ünnepi alkalomra a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjainak, a magyar közélet képviselőinek és e testvéri ország zarándokainak sokasága jelenlétében kerül sor.
A lengyel és magyar nemzet évszázadokat átölelő testvéri kapcsolatára és lelki közösségére is emlékeztet ez a nap. Az új kápolna ennek a barátságnak bizonysága. Tanúságot tesz ez a szentély ugyanakkor arról a közös hitbéli örökségről is, amely az életszentség olyan pompás gyümölcseit termette, mint Szent István király, Szent Hedvig és Szent Kinga. Tudom, hogy a Krakkói Egyház hasonló érzéseit kívánja kifejezni azzal, hogy ebben a Łagiewniki kápolnában helyezik el Szent István ereklyéjét, amelyet az egység jeleként Nagy Lajos király hozott el Lengyelországba. A hit, a szeretet és az életszentségre való kölcsönös törekvés egységének ez a szimbóluma tanítson mindig e helyről és gazdagítsa mindazok szívét, akik a jövőben ide zarándokolnak.

Szeretett Testvéreim, szívélyes üdvözletemet küldöm Nektek, a püspök atyáknak, a paptestvéreknek, a megszentelt életet élő személyeknek és a hívők sokaságának, akik részt vesznek ezen az ünnepen. Köszönetet mondok mindazoknak, akik az Isteni Irgalmasság iránti tisztelettől vezérelve, nagylelkű adományukkal, illetve fáradságot nem kímélve hozzájárultak e kápolna művészi kialakításához.
Ez a szentély emlékeztet minket mindarra, amit atyáink különféle módon megvalósítottak: a hűségre, az egyetértésben való kitartásra, lelki egységre a magyar, lengyel és a kelet-közép-európai nemzetek szentjeivel és boldogjaival, akiknek élén a Legszentebb Szűz Mária áll: Lengyelország királynéja és a Magyarok Nagyasszony. Kérem Istent, hogy a következő nemzedékek őrizzék meg a „comunio sanctorum”-ot az ég szentjeivel és mindazokkal, akik még a földi életben törekszenek az életszentségre.

Kedves Testvéreim, Isten Irgalmasságába ajánllak mindannyiotokat, az összes zarándokot, a lengyel és a magyar egyházat, és szívből küldöm apostoli áldásomat.

Kelt Castel Gandolfoban, 2004. szeptember 12-én, Szűz Mária neve napján
75. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-08 20:42
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
„A szeretet nem ismer félelmet” - Janka Ferenc atya, a CCEE főtitkár-helyettesének gondolatai II. János Pál boldoggá avatásáról


Isten szolgája, II. János Pál pápa boldoggá avatásának liturgiáját egy élő párbeszéd folytatásaként éltük meg. Isten hívő népének örömmel teli válaszaként a nagy pápa szeretetére. Szavai, amelyekkel főpapi szolgálatát megkezdte, visszhangoznak az emlékezetünkben és a szívünkben.

„Ne féljetek! Nyissátok ki, sőt tárjátok ki sarkukig az ajtókat Krisztus előtt!”

Ennek a csodálatos bátorításnak három lehetséges értelmezéséről, három jelentéséről szeretnék beszélni. Az első jelentési kör: ne féljetek a külső ellenségektől és körülményektől, a második: ne féljetek a belső nehézségektől, végül a harmadik: ne féljetek az Istentől!

Az első értelmezés a legkézenfekvőbb és a legnyilvánvalóbb: ne féljetek a külső ellenségektől a külső körülményektől! Ne féljetek az elnyomó hatalmaktól, az ateista ideológiák nyomásától. Ö sem félt, pedig a hazáját két ateista diktatúra felosztotta egymás között, fizikai munka mellett kellett titokban teológiát tanulnia. A kommunista diktatúra idején szolgált papként és püspökként.

Pápasága bő első évtizede alatt is létezett még a kommunizmus. Félhetett volna, de nem félt, így vált ellenségei számára félelmetessé. Olyannyira hogy merénylettel akarták eltávolítani. Megmenekülését Mária csodálatos anyai oltalmának tulajdonította.

Bizonyos értelemben a külső körülmények körébe tartozik a „ne féljetek” bátorításnak az a jelentése is, ami arra vonatkozik, hogy ne féljetek a fogyatékosságtól, a szenvedéstől a betegségtől, az öregségtől. Miséin mindig megkülönböztetett szeretettel fordult a fogyatékkal élők és a betegek felé. Tudta, hogy a szenvedés nem értelmetlen, mert az ápoló szeretetre való teljes rászorulás és a szeretetből fakadó, és látszólag viszonzatlanul maradó gondoskodás is a feltétlen Szeretet misztériumát nyilatkoztatja ki és abba vezet be. A hit és az emberi lét olyan ökonómiája ez, amely felülmúlja a gazdasági racionalitás és az emberi értelmi megfontolások határait.

Utolsó előtti külföldi útján a svájci sajtó az „öreg ember titkáról beszélt” vele kapcsolatban. Ahogy nem félt fiatalon és erősen, vonzóan és támogatóan a szenvedők és betegek mellé állni, úgy nem félt és nem szégyellt öregen és betegen szolgálni, még némán is áldást adni, rendíthetetlen hűséggel és alázattal kiinni a szenvedés kelyhét és gyermekei bizalommal átlépni a halál küszöbét.

Tanítóhivatalának ez a nem fogalmakkal kifejtett fejezete, az emberi képességek fokozatos elvesztését és a haldoklást Istenbe kapaszkodó szeretettel viselő szenvedése fontos tanítás korunk számára. Tabukat döntő bátorítás egy olyan nemzedéknek, amely az öregedéstől szinte kétségbeesetten fél, a halálról és haldoklásról majdhogy beszélni sem mer. Mindvégig hitte, hogy nem kell félni a szenvedéstől és a haláltól, mert Krisztus keresztje a feltámadás záloga, és Isten szeretete az örök élet.

A „ne féljetek” buzdítás második értelmezési köre ez: ne féljetek a belső nehézségektől, a bizonytalanságtól, a kételyeitektől, a kicsinyhitűségtől. Ne féljetek a vágyaitoktól, legyen bátorságotok igazán a mélyre menni és ott megtalálni Istent. Ne féljetek igazán szeretni, mert a szeretet az egyetlen igazi válasz létünk legfontosabb kérdéseire, az egyetlen valódi megoldás egyéni és közösségi problémáinkra. Ne féljetek felelősséget vállalni, ne féljetek szükség esetén bocsánatot kérni és megbocsátani. Ne féljetek törekedni az életszentségre: mert ez ugyan nehéz, de nem lehetetlen!

Ö sem félt bocsánatot kérni és megbocsátani. Mert az új évezred küszöbén bocsánatot kérni az egyházi személyek által elkövetett bűnökért és akart megbocsátani. Tudta, hogy annak a Péternek az utóda, aki Jézus háromszoros megtagadása után a bűnbánat könnyein át jutott a szeretet háromszoros megvallása felé és így bízta rá Krisztus a nyájat. Tudta, hogy csak az merhet az alázatos lenni, aki nem fél attól, hogy így megsemmisül, mert tudja, hogy éppen az alázattal lehet elnyerni az evangéliumi magasztosságot, szegénységgel az Istenben való gazdagságot.

A „ne féljetek” üzenet harmadik titka a legelrejtettebb, de mégis a legátfogóbb, mert ez az Istennel való kapcsolatra vonatkozik. Ezért talán nem is elég egyszerűen azt mondani, hogy „ne féljetek az Istentől”.
Egy ember, akinek kilenc éves korában meghalt az édesanyja, tizenkét éves korában az egyetlen bátyja, huszonegy évesen pedig az édesapja, az tudta, hogy az élet és halál nem a mi kezünkben van, és hogy „rettenetes az élő Isten kezébe esni” (Zsid 10,31). Lázadhatott volna Isten ellen, megtagadhatta volna, de éppen ellenkezőleg: tudta, hogy ami földi az véget ér, és hogy az embernek végső soron csak az Isten marad.

Hitének komolyságával vallotta, hogy a „bölcsesség kezdete az Úr félelme”. Az Istenfélelem nélkülözhetetlenül fontos mozzanat, de valóban csak a kezdet. Ez vezet el a tiszteletre, a komolyságra, az események egyszeriségének döbbenetére. Láttuk, hogy milyen összeszedetten imádkozott, milyen intenzitással volt jelen emberi találkozásaiban. Ugyanakkor nem volt sem félénk sem görcsös. Saját szívének kapuit kitárta Krisztus előtt, aki kinyilatkoztatta neki, hogy az istenfélelem az egyetlen, ami az emberi, a túlságosan is emberi szorongásoktól és félelmektől meg tud szabadítani. Ez az, ami elvezet az Isten fiainak dicsőséges szabadságára, arra a szeretetre, amely immár nem ismer félelmet.

A boldoggá avatás újratemetés is volt egyben, de senkinek sem jutott eszébe szomorkodni vagy gyászolni. Egy olyan közösség ünnepelt, aki erőt merített ennek a pápának a hitéből és bátorságot szerzett arra, hogy biztatása révén egyre közvetlenebbül magának az Istennek az erejére hagyatkozzon. Így lett ez a boldoggá avatás ennek az élő párbeszédnek folytatása közte és köztünk, Krisztus és egyháza között.

Ez a párbeszéd túlmutat minden töredékességen és minden végességen. Egyénisége, pápai szolgálata felejthetetlenül emlékeztet mindnyájunkat arra, hogy ne féljetek. Szeretetből értünk vállalt szolgálata, tanítása és szenvedése pedig hitelesen mutatja az utat oda, ahova egyházunk biztos reménye szerint ő már megérkezett.
74. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-07 22:45
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Boldog II. János Pál tiszteletadása Mindszenty József bíboros sírjánál – Angelo Acerbi érsek, volt budapesti nuncius visszaemlékezése

A Szuverén Máltai Lovagrend prelátusa 1990 és 1997 között töltötte be szentszéki küldetését Magyarországon. Mindszenty bíboros halálának 36-ik, újratemetésének 20. évfordulóján, Acerbi érsek azt az epizódot idézi fel II. János Pál első, 1991-es magyarországi apostoli látogatásából, amikor a most már boldogok sorába iktatott pápa lerótta tiszteletét Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros síremléke előtt. Erre augusztus 16-án került sor, a pápai program első állomásaként.

„Nem emelhetek ki látogatásából minden epizódot, de mondhatjuk, hogy ez az esemény jelentőségében szinte csúcspontja volt az összes többinek. (A pápa) lement az esztergomi katedrális hatalmas kriptájába és nagy buzgósággal letérdelt a bíboros sírja előtt. Nagyon megható pillanat volt” – nyilatkozta műsorunknak Angelo Acerbi érsek, volt magyarországi apostoli nuncius.
73. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-07 22:44
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
„Duc in altum” – P. Federico Lombardi SJ eheti jegyezte

„Amikor láttam, hogy kiemelték a testét őrző koporsót a sírból, ezt gondoltam: Íme, visszatér hozzánk!”. Dziwisz bíboros így fogalmazott szombat este az imavirrasztáson arról az érzésről, amely minden ott jelenlévőnek eltöltötte a szívét e pillanatban és mindenkinek, aki még egyszer sorba állt, hogy lerója tiszteletét az új boldog földi maradványai előtt úgy, mint halála után történt.

Természetesen a hívő ember számára II. János Pál élő és mindig jelenlévő személy maradt, viszont tagadhatatlan, hogy a boldoggá avatás napjai során újra visszatért Isten népe közé imában és ünnepben egyaránt. A kegyelem napjai voltak, és ezáltal értjük meg igazán a boldoggá avatások jelentőségét és valódi értelmét az egyház életében.

A hatalmas embertömegben, amely egy egész éjszakán át várt, hogy a Szent Péter tér közelébe juthasson, számos fiatal család volt jelen gyermekeikkel, akik minden bizonnyal nem ismerhették Wojtyła pápát, azonban az ő fiatal nemzedéke utódainak számítanak.

II. János Pál jól tudta, hogy küldetése az egyház bevezetése a harmadik évezredbe. A nagy jubileumi év végén így szólt hozzánk, Isten egész népéhez: „Duc in altum” – Evezz a mélyre!”. Az egyház a harmadik évezred tengerének mélyére evez tudva azt, hogy számíthat egy hatékony közbenjárójának támogatására, aki arra hívja, hogy ne féljen. XVI. Benedek visszahangozza imáját: „Segítsd Isten népét hite megőrzésében. Sokszor megáldottál minket, ma így imádkozunk hozzád: Szentatyánk, áldj meg bennünket!”.
72. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-05 21:54
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Juliusz Janusz érsek II. János Pálról, magyarországi tapasztalatairól és új megbízatásáról


A napokban Rómában tartózkodó lengyel érsek, Magyarország leköszönő apostoli nunciusa részt vett II. János Pál boldoggá avatásán. Szerkesztőségünknek nyilatkozva hangsúlyozta: nagyon boldog volt, hogy elérkezett ez az esemény, mert Karol Wojtyła valóban szent ember volt, aki az egyházat az igazság, az őszinteség, a bátorság útján kormányozta. Lengyelországban Juliusz Janusz püspöke is volt, ő szentelte pappá 1967-ben. Korábban a szemináriumi évei során szertartásmesterként szolgálta Karol Wojtyła krakkói érseket két éven keresztül. 1973-tól kezdte meg vatikáni diplomáciai szolgálatát, így II. János Pál pápává választása után ebédeken, vacsorákon gyakran hivatalos volt a Szentatyához a 27 év során.

II. János Pálhoz fűződő személyes élményeként felidézte, hogy egy alkalommal az egyház súlyos problémáiról beszélgettek és a pápa megvilágosította őt egy nagyon helyes útmutatásával, ami aztán sokat segített neki szolgálata végzésében. Minden találkozásra, mint rendkívüli eseményre emlékszik vissza Juliusz Janusz érsek. Nagyon kötetlen hangulatban zajlottak, mégha komoly dolgokról beszélgettek is. Egyszer egy karácsonyi időszakban egy este II. János Pál meghívta a Rómában élő és tartózkodó lengyel papokat és a pápai lakosztály lengyel szerzetesnőit, mert szívesen énekelte a lengyel karácsonyi dalokat. Ezen az alkalmon is megtapasztalhatták a pápa emberségét és mindenekelőtt a lengyel hagyományok iránti szeretetét. Szinte minden éneket fejből tudott. Sokszor restelkedtek a jelenlevők, mert ők nem tudták a strófákat.

Magyarországon végzett szolgálatával kapcsolatban a lengyel érsek elmondta, hogy 1990-1992 között, amikor első alkalommal dolgozott az országban, nagyon nehéz feladata volt. Ekkor kellett ugyanis felvenni a Vatikán részéről a diplomáciai kapcsolatokat. Ügyvivőként feladata volt a nunciatúra felállítása, ehhez az ingatlanok megvásárlása és átalakítása a nunciatúra igényei szerint. Egyben II. János Pál 1991-es magyarországi útjának előkészítését is végezte. Angelo Acerbi érsekkel, az akkori apostoli nunciussal sikerült megoldani a nunciatúra felállítását.

Később, 10-11 év múltával újra visszatérve Magyarországra láthatta a különbséget az 1990-92 közötti időszak és a 2003-tól folytatott nunciusi szolgálata során. Örömmel tapasztalta az egyház újjászerveződését, a számos katolikus iskolát, templomot és a sok új kezdeményezést. Ez bátorságot adott a nunciusi munka nagy lelkesedéssel való megkezdéséhez. Szolgálata során látta, hogy néhány dolog azonban nem haladt előre. Az 1989-es változások után minden püspök szemináriumot akart nyitni, most viszont kezdik bezárni azokat, ahogy Pécsen, Veszprémben és Vácott történt, mert nincsenek hivatások. A nagy lelkesedés és az adminisztratív terjeszkedés után most azonban csökkenteni kell a tevékenységet a bürokrácia szempontjából.

A helyi egyházzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagyobb szükség lenne egy egységes pasztorációra, hogy minden egyházmegye közösen, valamint minden egyházmegyében a plébániák is összefogva végezzék a lelkipásztori feladatokat. Nagyon sok jó dolgot csinálnak, de az egyház, az ima és a szertartások iránti nemzeti felelősség terén jobb lenne, ha máshogy működne, ha több bizalom lenne, több együttműködés a püspökök között a lelkipásztori munkában.

Juliusz Janusz érsek szeptembertől Szlovéniában és Koszovóban kezdi meg új szolgálatát. Szlovéniával kapcsolatban, ahol apostoli nunciusként szolgál, annak a reményének adott hangot, hogy élvezheti majd a csodálatos földrajzi adottságokat, a hegyeket és a tengert. Koszovót illetően reméli, hogy nem lesz sok nehézsége az egyházzal és a kormánnyal. A Szentszéknek jelenleg nincsenek diplomáciai kapcsolatai a balkáni országgal, így teljesen új megközelítésből kell a helyzetet kezelni. Magyarországi tapasztalatai szerint az előző szocialista-liberális kormány idején sok probléma adódott és nem lehetett a gyakorlatban alkalmazni az állam és egyház között 1997-ben aláírt egyezményt, mert folyamatosan új módokat találtak az értelmezésére. Megállapította, hogy a második Orbán kormány hatalomra kerülésével hat hónap alatt sikerült megoldani az alapvető problémákat, amelyeket korábban lehetetlen volt kezelni. Reméli, hogy Szlovéniában ilyen típusú nehézségekkel nem kell szembe néznie.
71. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-04 01:34
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
70. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-04 01:18
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Boldog II. János Pál földi maradványainak elhelyezése a Szent Sebestyén kápolna oltára alatt – P. Federico Lombardi SJ szentszéki szóvivő jegyzéke

Május 2-án, hétfőn este, miután bezárták a Szent Péter bazilika kapuit, a Szent Péter Műhely személyzete a Boldog II. János Pál földi maradványait tartalmazó koporsót a Confessio-oltár előtti részből átszállította a Szent Sebestyén kápolnába.

A bazilika sekrestyéjéből negyed 8-kor indult el a körmenet, amelyet ministránsok, a bazilika gyóntatóinak kollégiuma, a bazilika káptalanjának tagjai, érsekek és püspökök, valamint kilenc bíboros alkotott. A körmenetet Angelo Comastri bíboros, a Szent Péter bazilika főpapja vezette. A szertartáson részt vett Angelo Sodano bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja, Tarcisio Bertone bíboros államtitkár, Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa, Franciszek Macharski és Stanisław Dziwisz bíborosok, Karol Wojtyła utódai a krakkói érseki székben, továbbá Giovanni Coppa, Giovanni Lajolo, Giovanni Battista Re és Leonardo Sandri bíboros.

A körmenet tagjai között volt Fernando Filoni és Dominique Mamberti érsek, továbbá Mieczysław Mokrzycki érsek, Boldog II. János Pál volt személyi titkára, Sławomir Oder prelátus, a boldoggá avatási eljárás posztulátora, valamint Tobiana nővér, a pápa egykori házvezetőnője.

A körmenet először a Confessio oltár előtt állt meg, ahol elénekelték a szent pápák litániáját. A litániát követően a Szent Sebestyén oltárnál, ahol közben már elhelyezték a faburkolatú koporsót, a szertartás résztvevői háromszor elénekelték a „Beate Ioanne Paule” fohászt, majd elimádkozták az új boldog imáját. A szertartás utolsó mozzanata, a tömjénezés elvégzése után, a Szent Péter Műhely dolgozói fehér márványlappal zárták le a Szent Sebestyén kápolna oltára alatti részt. A márványlapon a következő felirat olvasható: „Beatus Ioannes Paulus PP”.

Május 3-tól kezdve a Szent Péter bazilikát felkereső hívek már végleges helyén, a Szent Sebestyén oltárnál róhatják le tiszteletüket Boldog II. János Pál földi maradványai előtt.



Ima Boldog II. János Pál pápa közbenjárásáért

Boldog János Pál, a mennyek ablakából add ránk áldásodat! Áldd meg az egyházat, amelyet annyira szerettél, amelyet szolgáltál és vezettél. Bátran ösztönözted, hogy haladjon előbbre a világ útjain, hogy elvigye Jézust mindenkihez és mindenkit elvezessen Jézushoz. Áldd meg a fiatalokat, akiket szenvedélyesen szerettél. Eszközöld ki, hogy ismét álmodjanak, hogy ismét feltekintsenek az égre, hogy megtalálják a fényt, amely megvilágítja itt lent az élet ösvényeit.
Áldd meg a családokat, áldj meg minden családot! Te megérezted a sátán támadását ez ellen az értékes és nélkülözhetetlen égi szikra ellen, amelyet Isten gyújtott meg a földön. János Pál, imáiddal oltalmazd a családot!
Imádkozz az egész világért, amelyet még mindig feszültségek, háborúk és igazságtalanságok sújtanak. Te küzdöttél a háború ellen, szorgalmaztad a párbeszédet és elhintetted a szeretet magvait: imádkozz értünk, hogy mi is fáradhatatlanul a béke munkásai lehessünk.
Boldog János Pál, a mennyek ablakából áraszd ránk mindnyájunkra Isten áldását. Ámen.

Angelo Comastri bíboros, a pápa vatikánvárosi helynöke
69. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-04 01:16
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Burundi főpásztorainak üzenete II. János Pál boldoggá avatására

„Küldetésetek, hogy az ország békéjének kovászai legyetek” – ez volt Wojtyła pápa Burundiban tett látogatásának üzenete, amelyre az ország főpásztorai a boldoggá avatás alkalmából közzétett levelükben emlékeznek. A dokumentum hangsúlyozza II. János Pál megválasztásakor mondott „Ne féljetek, nyissátok meg a kapukat Krisztus előtt” buzdításának mondanivalóját. A burundi főpásztorok megemlékeznek a pápa elkötelezettségéről az Evangélium hirdetésének érdekében minden ember számára, amelyet elsősorban a világban tett lelkipásztori látogatásaival valósított meg igazán; a fiatalok iránt érzett nagy szeretetéről, amely az Ifjúsági Világnap megalapításával konkretizálódott; a papok és a szerzetesek iránti tiszteletéről, amelyért létrehozta a Megszentelt élet Világnapját.

A dokumentum továbbá Wojtyła pápa az emberi jogok védelméért és a békéért folytatott tevékenységére is kitér. „II. János Pál elkötelezett apostol volt azért, hogy a világban az igazság, az igazságosság, a szeretet és a béke uralkodhasson” – olvasható az üzenetben.

A burundi főpásztorok továbbá hangsúlyozzák a pápa a keresztényekhez intézett felhívását annak érdekében, hogy emlékezzenek rá: mindannyian az életszentségre lettünk meghívva. Hosszú pápasága idején mintegy 500 szenttel bővítette az Egyház szentjeinek sorát. Az üzenet továbbá megemlékezik II. János Pál mély Mária-tiszteletéről is. Végül feleleveníti a pápa 1990-ben, Burundiban tett apostoli útját, annak jelentőségét és az ország híveihez intézett tanítását. Arra hívta a burundiakat, hogy egységüket erősítsék meg a megbékélés és a megbocsátás által, és építsék azt az igazságosság és az emberi méltóság alapvető értékeire, mivel mindannyian Isten teremtményei vagyunk.
68. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-04 01:15
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Betlehemben felavatták II. János Pál szobrát

A fiatal és áldást osztó Karol Wojtyła karját az ég felé emeli – így ábrázolja a szobor, amelyet az Olasz Munkavállalók Keresztény szervezete (ACLI) állíttatott Betlehemben a Béke Háza udvarán II. János Pál boldoggá avatása napján. A talapzaton álló márványból készült alkotás 3m magas és Raed Zrene palesztin kézműves munkája. A „Ne féljetek” felirat olasz és arab nyelven olvasható. Ezzel a mondattal mutatkozott be II. János Pál a világnak 1978-ban, pápasága kezdetekor. A betlehemi Béke Háza ad otthont a II. János Pál alapítvány és az Olasz Munkavállalók Keresztény szervezete által finanszírozott szakmai képzőközpontnak.

Vasárnap az iskola diákjai, a keresztény közösség és a palesztin munkavállalók együtt ünnepelték Karol Wojtyła boldoggá avatását és a Munka ünnepét. Élőben követték a Szent Péter téri szertartást. Amikor XVI. Benedek felolvasta a boldoggá avatási formulát, Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök leleplezte a szobrot a betlehemi intézmény udvarán. Az eseményen jelen volt Antonio Franco érsek, jeruzsálemi apostoli nuncius, valamint a Szentföldi Ferences Kusztódia kincstárosa és a II. János Pál alapítvány alelnöke P. Ibrahim Faltas.
67. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-04 01:14
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
A kínai helyi egyház öröme II. János Pál boldoggá avatásáért

„Szeretett pápánk, II. János Pál boldoggá avatása reményt és áldást jelent a kínai egyház és az ország katolikusainak számára”. Papok és a kínai katolikus hívek hasonlóképpen nyilatkoztak a nagy eseményről a Fides missziós hírügynökségnek beszámolva arról is, hogy a helyi közösség együtt követte Wojtyła pápa boldoggá avatását az egyetemes egyházzal. A kínai katolikusok jelentősen részt vettek és komolyan felkészültek a nagy egyházi eseményre különböző kezdeményezések és programok által. A plébániák, az egyházmegyék és a katolikus média számtalan alkalmat teremtett arra, hogy II. János Pál életét és pápaságát terjessze az országban. „Tapsoljunk és örvendjünk boldoggá avatása alkalmából” címmel jelent meg a cikk, amelyben egy nagy lelkipásztori tapasztalatokkal rendelkező pap szól lelkesen II. János Pálról: „Nemcsak, hogy átlépte a Vatikán falait, hanem megindult a világ felé és ezáltal hatást gyakorolt az egész földkerekségre”.
66. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-03 01:51
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
65. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-03 01:34
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
A Szentatya találkozója Lengyelország köztársasági elnökével – szentszéki közlemény

XVI. Benedek pápa május 2-án délelőtt fogadta Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnököt. A találkozó folyamán az államfő kifejezte a lengyel nemzet háláját II. János Pál pápa boldoggá avatásáért. Egyetértésüknek adtak hangot abban, hogy II. János Pál hosszú pápasága fordulatot hozott nemcsak Lengyelország, hanem az egész világ életében. A találkozó alkalmával hangsúlyozták, hogy pápai magisztériuma, valamint az emberi méltóság és az emberi élet sérthetetlensége érdekében végzett tevékenysége továbbra is érvényben van és nagy jelentőséggel bír.
64. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-03 01:33
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
„Magyar húsvéti énekektől zengett a római Santa Maria degli Angeli bazilika” – Seregély István ny. egri érsek beszámolója

A mintegy 300 magyar zarándok főpásztor kísérője koncelebrált szentmisét mutatott be a II. János Pál pápa boldoggá avatására Rómába érkezett híveknek. A szertartásra a zarándoklat első eseményeként került sor április 30-án, szombaton délután a Michelangelo tervei alapján épült „Santa Maria degli Angeli e dei Martiri” bazilikában.

Seregély István nyugalmazott egri érsek homíliájában kifejtette: a boldogok sorába iktatott II. János Pál azért szent, mert az ima embere volt, mert teljesen a Boldogasszonyra hagyatkozott, amint ezt Totus tuus mottója is jelezte, illetve azért, mert követve Krisztus példáját, maradéktalanul elfogadta szenvedését.
63. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-03 01:32
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Izraeli miniszter II. János Pál boldoggá avatásán

Yossi Peled tárca nélküli miniszter képviselte Izrael Államot vasárnap a Szent Péter téri szertartáson. Belgiumban a Shoah idején egy katolikus család mentette meg életét. „Az eseménynek különleges jelentősége van, hiszen Karol Wojtyła egy olyan időszakban született, amelyben az antiszemitizmus hivatalosan elfogadott hangulata uralkodott. Fellázadt és szembe szállt az emberekkel, akik ki akarták szolgáltatni az emberi nem lelkét” – nyilatkozta Yossi Peled. Az izraeli hadsereg volt parancsnoka a Holokauszt túlélője – emlékeztet a SIR olasz katolikus hírügynökség. Két nővérével egy katolikus család bújtatta Belgiumban, ahol katolikusként nevelkedett 8 éves koráig. „Wojtyła pápa bocsánatkérése a zsidó nép szenvedéseiért hősies tett volt. Döntése, hogy diplomáciai kapcsolatokat hozzon létre Izraellel, lehetővé tette egy új fejezet elindulását a zsidó-katolikus kapcsolatokban. Egyetlen személy sem alkalmasabb arra, hogy képviselje a kereszténység igazi szellemét” – hangsúlyozta Yossi Peled tárca nélküli izraeli miniszter II. János Pálról.
62. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-03 01:30
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
A boszniai muzulmánok is leróják tiszteletüket II. János Pál előtt

Karol Wojtyła volt a XX. század legfontosabb alakja – állapítják meg elismeréssel a boszniai muzulmánok a hír bejelentésekor, akik emlékművet állítanak tiszteletére Szarajevó központjában. Mustafa Ceric, a boszniai iszlám közösség vezetője emlékeztetett II. János Pál szarajevói látogatására 1997 áprilisában, egy évvel a bosznia-hercegovinai háború véget érése után. „A székesegyház előtt a pápa kezet fogott vele és áldását adta a sokaságra, közöttük a muzulmánokra. Mindenki szívében őrzi elkötelezettségét a békéért és a remény üzenetéért” – hangsúlyozta.
61. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-03 01:28
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Hatalmas hívősereg adott hálát Wojtyła pápa boldoggá avatásáért a Szent Péter téren bemutatott szentmisén

Május 2-án, hétfőn délelőtt fél 11-kor kezdődött a Szent Péter téren a hálaadó szertartás, amelyet Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár mutatott be. A szentmise elején Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek köszöntötte olaszul és lengyelül a több tízezer hívőt.

II. János Pál boldoggá avatása nagy ajándék, amelyet nehéz szavakba önteni – mondta Wojtyła pápa egykori titkára. Hangsúlyozta, hogy ez a mostani hálaadó szentmise – amelynek liturgiája szerint emlékeznek majd Boldog II. János Pálra minden évben október 22-én –, egyben a pápa „nyilvános tiszteletének” első megnyilvánulását jelenti. A krakkói bíboros érsek köszönetét fejezte ki Olaszországnak, hogy második hazája lett a lengyel pápának, valamint hálájáról biztosította XVI. Benedeket, aki mindig életben tartotta előde emlékezetét.

„Hálásak vagyunk a Szentatyának azért a döntéséért, hogy elindította Isten szolgája boldoggá és szentté avatásának eljárását, hogy jóváhagyta a hősies erényeiről és az általa kieszközölt csodáról szóló dekrétumokat, valamint hogy az Isteni Irgalmasság vasárnapját választotta a boldoggá avatás napjául. Meggyőződésünk, hogy ez a választás még jobban megerősíti a Krisztus- tanítványok hitét az irgalmakban gazdag Istenben. Boldog II. János Pál Szent Fausztinával együtt ennek a nagy igazságnak az apostolává vált” – mondta Stanisław Dziwisz bíboros a hálaadó szentmise elején.

Tarcisio Bertone bíboros államtitkár homíliájában ismét felragyogtatta az új boldog érdemeinek és erényeinek drágakövét. Boldog II. János Pál olyan ember volt, akit teljesen eltöltött Isten, az Evangélium iránytűjét követve vezette be az egyházat a harmadik évezredbe. Az evangéliumos könyv, amelyet hat évvel ezelőtt egy lágy fuvallat gyengéden bezárt koporsóján, mintegy előrevetítette a boldoggá avatás eseményét, az élet utáni új élet kezdetét.

Olyan volt, mintha a Szentlélek fuvallata jelezni kívánta volna: véget ért Karol Wojtyła emberi és spirituális földi léte, amelyet teljes egészében Krisztus evangéliuma világított meg. Ebből a könyvből fedezte fel Isten terveit, amelyek az emberiségre és saját személyére vonatkoztak. Mindenekelőtt megtanulta Krisztust, megismerte arcát és szeretetét, amely számára mindig felhívás volt kötelessége teljesítésére.

Apostol és egyben a buzgó ima embere volt – mondta Bertone bíboros. II. János Pál szüntelenül imádkozott. Nem egyfajta politikai vagy társadalmi ideológiáért küzdött, hanem minden ember méltóságát védelmezte, hangoztatva, hogy mindnyájan Isten gyermekei.

Ma adjunk hálát az Úrnak, hogy olyan hiteles tanúság tevőt adott nekünk, mint II. János Pál, aki megtanított bennünket, hogy hogyan kell megélni hitünket és hogyan kell megvédeni a keresztény értékeket, kezdve az élettől: félelem nélkül, bátran és következetesen, a mindennapi életben megvalósítva az evangéliumi nyolc boldogságot.

Pápaként Karol Wojtyła az egyháznak egyetemes kisugárzást, azelőtt ismeretlen, világméretű erkölcsi tekintélyt szerzett. Amikor már nem állt módjában, hogy járja a világot egészen legvégső határaiig, mielőtt eltávozott volna, még utoljára nagy példát adott mindnyájunknak emberségből, megmutatva, hogy hogyan kell teljes egészében Istenre hagyatkoznunk.

Adjunk hálát az Úrnak, hogy II. János Pál személyében olyan szenttel ajándékozott meg bennünket, aki igaz ember volt, mert elválaszthatatlanul kapcsolódott Krisztushoz, aki maga az Igazság. Követte Őt, aki az Út. Mindig úton volt, mindig a nagyobb jót kereste minden személy, az egyház és a világ számára, mindig az Atya dicsősége felé fordult, amely minden hívő végcélja. Olyan ember volt, akit Krisztus élete töltött el, aki mindig nyitott volt kegyelmére és a Szentlélek minden ajándékára – mondta homíliájában Tarcisio Bertone bíboros államtitkár a boldoggá avatásért hálát adó vatikáni szentmisén.
60. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-03 01:27
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Hívek százezrei rótták le kegyeletüket Boldog II. János Pál koporsója előtt

A hétfő délelőtti hálaadó szentmisét követően folytatódott a Szent Péter bazilikában a zarándokok áradata, hogy leróhassák tiszteletüket a lengyel pápa földi maradványai előtt. Vasárnap 250 ezer hívő imádkozott az új boldog koporsója előtt, amelyet vasárnap reggel hoztak fel a vatikáni grottákból és helyeztek el a katedra oltár előtt a vatikáni színeknek megfelelően gyönyörű fehér és sárga virágokkal övezve, valamint égő gyertyákat állítva köré. A Svájci Gárda négy tagja őrizte folyamatosan a koporsót. A vatikáni bazilika hétfőn este fél hatig maradt nyitva, délután 4 órakor kezdődött meg az utolsó rózsafüzér az új boldog tiszteletére.

Vasárnap délután egy órától kezdve a hívek rendezett sorokban várakoztak hosszasan a Szent Péter téren, hogy a boldoggá avatási szertartást követően bejuthassanak a vatikáni bazilikába. Hétfőn is tízezrek álltak sorba órák hosszat a téren. A templomban a zarándokok kegyelet teljes néma csendben haladtak II. János Pál koporsója felé, majd a katedra oltár mögött megkerülve a koporsót vonultak a kijárat irányába. Sokan megálltak az oltár két oldalán kijelölt helyen, hogy térdre ereszkedve mélyedjenek imába az új boldog előtt vagy kapcsolódjanak be a rózsafüzér imádságba. Voltak, akik leveleket, kis cédulákat, virágokat, gyertyákat és más tárgyakat hagytak Boldog Karol Wojtyła koporsója közelében.

Vasárnap este 6 órakor Angelo Comastri bíboros, a pápa Vatikánvárosbeli helynöke vezette a Mária-imádságot. Arra buzdította a híveket, hogy vigyék haza családjaikba a boldoggá avatás emlékét átalakítva azt a hitről való tanúságtétellé. Emlékeztetett arra, hogy II. János Pál milyen szorosan kötődött a rózsafüzér imádsághoz. A szertartás végén Comastri bíboros felolvasta a Boldog II. János Pálhoz szóló imát.
59. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:34
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028




58. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:22
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
XVI. Benedek pápa a boldogok sorába iktatta II. János Pál pápát

"Elfogadva testvérünknek, Agostino Vallini bíborosnak, római egyházmegyei általános helynöküknek, sok más püspöktestvérünknek és sok hívőnek a kérését, miután meghallgattuk a Szentté avatási Kongregáció véleményét, apostoli tekintélyünkkel engedélyezzük, hogy

Isten Tiszteletreméltó Szolgáját, II. János Pál pápát mostantól kezdve boldognak nevezzék

és ünnepét minden évben október 22-én, a kánonjogi előírások szerint megállapított helyeken és szabályok szerint megünnepeljék.

Az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében" - XVI. Benedek pápa szavai, amelyekkel kihirdette a boldoggá avatási dekrétumot..

(Az ünnepnap 1978. október 22-re, II. János Pál péteri szolgálata megkezdésére utal).

Nos, vota Fratris Nostri Augustini Cardinalis Vallini, Vicarii Nostri pro Romana Dioecesi, necnon plurimorum aliorum Fratrum in Episcopatu multorumque christifidelium explentes, de Congregationis de Causis Sanctorum consulto, Auctoritate Nostra Apostolica facultatem facimus ut Venerabilis Servus Dei Ioannes Paulus II, papa, Beati nomine in posterum appelletur eiusque festum die altera et vicesima Octobris in locis et modis iure statutis quotannis celebrari possit.

In nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti.
57. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:19
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
"Boldog vagy, szeretett II. János Pál pápa, mivel hittél!" – XVI. Benedek pápa homíliája

Kedves Testvérek!
Hat éve már annak, hogy itt együtt voltunk ezen a téren II. János Pál pápa temetésén. Mély fájdalmat éreztünk elvesztése fölött, de még nagyobb volt annak a hatalmas kegyelemnek az érzése, amely betöltötte Rómát és az egész világot: a kegyelem, amely gyümölcse volt szeretett elődöm teljes életének, különösképpen a szenvedésben megmutatkozó tanúságtételének. Már azon a napon éreztük terjedni életszentségének illatát, és Isten népe többféle módon kifejezésre is juttatta az iránta érzett tiszteletét.

Azt kívántam tehát, hogy az Egyház szükséges előírásainak betartásával boldoggá avatási ügye meglehetős gyorsasággal zajlódjék le. S íme, a várva várt nap elérkezett; gyorsan eljött, mivel így tetszett az Úrnak: II. János Pál boldog!

Szeretném kifejezni szívélyes köszöntésemet mindannyiotoknak, abból az örömteli okból, hogy ilyen sokan összejöttetek Rómába a világ minden részéről. Bíboros urak, a Keleti Katolikus Egyházak pátriárkái, testvéreim a püspöki rendben és a papságban, hivatalos küldöttségek, nagykövetek és világi vezetők, Istennek szentelt személyek és világi hívek, kiterjesztve azokra is, akik a rádión és a televízión keresztül társulnak hozzánk.

Ez a mai, Húsvét második vasárnapja, amelyet Boldog II. János Pál az Isteni Irgalmasságnak szentelt. Éppen azért választottuk ki az ünneplésére a mai napot, mivel a gondviselés terve szerint elődöm pontosan ennek az ünnepnek az előestéjén adta át a lelkét Istennek. Ma, azon felül, hogy ez május, Szűz Mária hónapjának első napja, munkás Szent József emlékezete is. E tényezők egybeesése gazdagítja az imádságunkat, segítenek minket, akik még az időben és a térben zarándokolunk; míg a mennyben egészen más az ünnep az angyalok és a szentek között! Jóllehet, Isten egy és Jézus Krisztus is egy, mintegy híd, amely összeköti a földet és a mennyet, mi mégis ebben a pillanatban közelebb érezzük magunkat hozzá, mint valaha, mintegy a mennyei liturgia részesei vagyunk.

„Boldogok, akik nem láttak, mégis hittek!” (Jn 20,29). A mai evangéliumban Jézus ezt a boldogságot hirdeti meg: a hit boldogságát. Ez különlegesen is megérint minket, hiszen egy boldoggá avatásra jöttünk össze, sőt még inkább, mivel egy pápa lett boldoggá avatva, Péter egy utódja, aki arra kapott meghívást, hogy megerősítse testvéreit a hitben. II. János Pál az erős, tüzes, apostoli hite miatt boldog. És itt rögtön gondolhatunk egy másik boldogság-mondásra:

„Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és nem a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám” (Mt 16,17). Mit nyilatkoztatott ki a mennyei Atya Péternek? Azt, hogy Jézus a Krisztus, az élő Isten Fia. E miatt a hite miatt lett Simon Péterré, sziklává, amelyre Jézus Egyházát tudja építeni. II. János Pál örök boldogsága, amelyet az Egyház ma örömmel hirdet, benne van Krisztusnak ezekben a szavaiban: „Te boldog vagy, Simon” és „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek!” A hit boldogsága, amelyet II. János Pál is az Atya Istennek az ajándékaként kapott meg, hogy építse Krisztus Egyházát.

Gondolatunk azonban egy másik boldogság felé is irányul, amely az evangéliumban minden mást megelőz. Ez Szűz Máriának, az Üdvözítő édesanyjának a boldogsága. Neki éppen akkor, amikor méhébe fogadta Jézust, akkor mondta Erzsébet: „Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki” (Lk 1,45). A hit boldogságának Mária a modellje, és mi mindannyian örülünk annak, hogy II. János Pál pápa boldoggá avatása a Mária-hónap első napjára esik. Az ő anyai tekintetével, hitével, amely az apostolok hitét is megerősítette, és folyamatosan támogatja az ő utódaik hitét is, különösképpen azokét, akiket arra hívtak meg, hogy Péter székében üljenek.

Mária nem tűnik fel Krisztus feltámadásának elbeszéléseiben, ám jelenléte mintegy elrejtve mindenütt érezhető: ő az Anya, akire Jézus minden tanítványát rábízott és az egész közösséget. Külön is fontos megjegyezni, hogy Mária hatékony anyai jelenlétét említi Szent János és Szent Lukács abban az összefüggésben, amely a mai evangéliumot vagy az olvasmányt megelőzi: Jézus halálának történésében, ahol Mária ott van a kereszt tövében (vö. Jn 19,25) és az Apostolok Cselekedetei kezdetén, amely az utolsó vacsora termében imádságra összegyűlt tanítványok között mutatja őt (vö. ApCsel 1,14).

Még a mai szentlecke is a hitről szól, éppen Szent Péter az, aki ezt írta, telve lelkesedéssel, az újonnan keresztelteket tanítva reménységük és örömük okáról. Szeretném megjegyezni, hogy e szakaszban, az első levele kezdetén nem buzdító, hanem parancsoló módban ír, egyenesen így: „Töltsön el titeket az öröm!” – és hozzáteszi: „Ti azt szeretitek, akit nem is láttatok, de most látás nélkül hisztek benne. Ezért örüljetek kimondhatatlan és dicsőséges örömmel, míg eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét” (1Pt 1,6.8-9). Mindez parancsoló módban szerepel, mivel ez egy új valóság, amelyet Krisztus feltámadása teremtett, egy a hit számára elérhető valóság. „Ez az, amit az Úr cselekedett – mondja a Zsoltár (118,23) – csodálatos dolog a szemünkben”, a hit szemében.

Kedves Testvérek! Ma a föltámadt Krisztus teljes lelki fényességében ragyog előttünk a szeretett II. János Pál tiszteletet parancsoló alakja. Neve ma bekerült azoknak a szenteknek és boldogoknak a seregébe, akiket ő 27 éves pápai szolgálata során hirdetett ki. Élesen emlékezünk a keresztény élet magas fokban gyakorolható általános meghívására, az életszentségre, amelyet megerősített a Lumen gentium zsinati konstitúció. Isten népének minden tagja – püspökök, papok, diakónusok, világi hívek, szerzetesek és apácák – mindannyian a mennyei hazafelé menetelünk, ahol előttünk haladt Szűz Mária, egyedi és tökéletes módon kapcsolódva Krisztus és az Egyház misztériumához.

Karol Wojtyła, előbb mint segédpüspök, azután mint krakkói érsek részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, jó tudta, hogy az Egyházról szóló dokumentum utolsó fejezetét Máriának szentelni – annyit jelent, mint az Üdvözítő édesanyjának képét és modelljét állítani minden keresztény ember életszentsége elé az egész Egyház számára. Ez volt az a teológiai kép, amelyet Boldog II. János Pál fiatal kora óta felfedezett, azután megőrzött és elmélyített egész élete folyamán. Ez egy olyan vízió, amely abban a szentírási képben foglalható össze, amely a kereszten függő Krisztust ábrázolja, és mellette édesanyját, Máriát.

Ez az ikon a János evangéliumban található (19,25-27) és összefoglalva Karol Wojtyła püspöki, később pápai címerében: egy arany kereszt, egy M-betű jobbra lent és a mottó: „Totus tuus”, amely megfelel Montfort-i Grignion Szent Lajos Mária híres kijelentésének, amelyben Karol Wojtyła élete alapelvét találta meg: „Totus tuus ego sum et omnia mea tua sunt. Accipio Te in mea omnia. Praebe mihi cor tuum, Maria – Egészen a tied vagyok és mindaz, ami az enyém, az a tied is. Neked adom mindenemet. Add nekem a szívedet, Mária” (A Szent Szűz igaz tiszteletének traktátusa, 266).

Az új boldog ezt írta a végrendeletében: „Amikor 1978. október 16-án a bíborosok konklávéja megválasztotta II. János Pált, Lengyelország prímása, Stefan Wyszyński ezt mondta nekem: „Az új pápa feladata lesz bevezetni az Egyházat a Harmadik Évezredbe”. És hozzátette: „Szeretném még egyszer kifejezni hálámat a Szentléleknek a II. Vatikáni Zsinat nagy ajándékáért, amelynek az egész Egyházzal együtt – különösképpen valamennyi püspökökkel – adósnak érzem magamat. Meg vagyok győződve arról, hogy az új generációknak még sokáig kell meríteniük a XX. század e zsinatának gazdagságából, amely számunkra kitárult.

Mint püspök, aki az első naptól az utolsóig részt vettem a zsinati eseményekben, szeretném ezt a hatalmas örökséget mindazokra rábízni, akik most, és akik a jövőben arra kapnak meghívást, hogy megvalósítsák azt. Részemről hála az örök Pásztornak, aki megengedte, hogy pápaságom évei során ezt a nagy ügyet szolgálhattam.” Mi is ez az „ügy”? II. János Pál maga meghirdette a Szent Péter téren bemutatott első ünnepélyes szentmiséjében, ezekkel az emlékezetes szavakkal: „Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki a kapukat Krisztusnak!” Ezt kérte az újonnan választott pápa mindenkitől, és ő maga tette meg először: megnyitotta Krisztusnak a társadalmat, a kultúrát, a politikai és gazdasági rendszereket, gigantikus erővel fordult feléjük – olyan erővel, amelyet ő Istentől kapott – olyan erővel, amely visszafordíthatatlannak tűnt.

Lengyelül: Hite tanúságtévő erejével, szeretetével és apostoli bátorságával, amelyet hatalmas emberi felelősség kísért, ez a példamutató fia a lengyel nemzetnek segítette a keresztényeket az egész világon, hogy ne féljenek attól, hogy keresztényeknek nevezzék őket, és hogy az Egyházhoz tartozzanak, hogy beszéljenek az Evangéliumról. Egy szóban kifejezve abban segített, hogy ne féljünk az igazságtól, mert az igazság szabaddá tesz minket.

Összefoglalva: erőt adott nekünk hogy higgyünk Krisztusban, mert Krisztus a Redemptor hominis, az ember Megváltója. Ez volt a témája első enciklikájának és vezérfonala a többinek.
Karol Wojtyła Péter székébe emelkedett, és magával hozta mélységes meggyőződését, amely a marxizmussal szemben a kereszténység oldalán állt és az emberre figyelt.

Ez volt az ő üzenete: az ember az Egyház útja, és Krisztus az ember útja. Ezzel az üzenetével, amely a II. Vatikáni Zsinat és „kormányosa,” Isten Szolgája, VI. Pál pápa nagy öröksége volt, II. János Pál úgy vezette Isten népét, hogy átlépje a harmadik évezred küszöbét, és ami tényleg Krisztus kegyelme volt, hogy a „reménység küszöbének” nevezhette ezt. Igen, a nagy jubileum hosszú előkészületi útján a megújult jövő felé fordulást adta a kereszténységnek, Isten jövőjét, amely átfénylik a történelmen, és ami a történelem jelzőtáblája is egyben.

A reménynek azt a lelki tartalmát, ami a marxizmusból és a haladás ideológiájából szinte kihalt, ő törvényesen visszakövetelte a kereszténység számára. Megadta a reménység hiteles arculatát neki, hogy úgy éljünk meg a történelmet, mint „eseményt”, személyes egzisztenciánkban éppúgy, mint közösségeinkben Krisztushoz fordulva, aki az ember teljességét jelenti és a békére, valamint az igazságra irányuló vágyakozásainak beteljesedését.

Végül szeretnék hálát adni Istennek azért a személyes tapasztalatért, amely megadatott nekem, hogy hosszú időn át együtt dolgozhattam Boldog II. János Pál pápával. Már előbb is megismerhettem és csodálhattam, ám 1982 óta, amikor Rómába hívott, mint a Hittani Kongregáció prefektusát, 23 éven át közel állhattam hozzá, és mindig tisztelhettem személyiségét. Szolgálatomat támogatta lelki mélysége, meglátásainak gazdagsága. Imádságának példája mindig megérintett és épülésemre szolgált: ahogy bele tudott merülni az Istennel való találkozásba, még szolgálatának számtalan megbízatása közben is.

És azután a szenvedésben nyújtott tanúságtétele: az Úr lassan-lassan megfosztotta őt mindentől, de ő ennek ellenére „szikla” maradt, amint Krisztus, úgy akarta ő is. Mélységes alázata, amely a Krisztussal való bensőséges egyesülésben gyökeredzett, megadatott neki, hogy folytassa az Egyház vezetését és egy még ékesszólóbb üzenetet adva a világnak abban az időszakában, amikor fizikai erői megfogyatkoztak. Így különleges módon valósította meg a papi és a püspöki hivatást: teljesen eggyé válva azzal a Jézussal, akit naponta befogadott és felajánlott az Eucharisztiában.

Boldog vagy, szeretett II. János Pál pápa, mivel hittél! Folytonosan támogasd – erre kérünk – az ég felé tartó Isten népének hitét. Ámen.

Pákozdi István atya, egyetemi lelkész fordítása
56. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:17
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
II. János Pál egyetemes tiszteletét visszhangozta XVI. Benedek soknyelvű köszöntése a Regina Coeli imádság előtt


A boldoggá avatási szertartás végén XVI. Benedek pápa hagyományosan elimádkozta a hívekkel a Regina Coeli imádságot. Ezt megelőzően francia, angol, német, spanyol, portugál, lengyel, végül pedig olasz nyelven szólt a több mint egy millió zarándokhoz. Ezzel mintegy visszhangozta II. János Pál, az emberi jogok védelmezőjének határokon átívelő prófétai egyetemességét, akire mostantól új égi patrónusukként számíthatnak.

Boldog II. János Pál élete és munkássága legyen a megújult elkötelezettség forrása minden ember, és az egész ember szolgálatában – mondta franciául a Szentatya, majd angolul így szólt: Krisztusba vetett szilárd hitének példája ösztönözzön bennünket, hogy az isteni irgalmasságról tanúskodjunk egy olyan világ szolgálatában, amelyben tiszteletben tartják minden ember méltóságát és jogait. Imádkozzunk, hogy II. János Pált követve mi is Krisztus jelenlétének örömteli tanúi lehessünk a világban – fohászkodott németül a pápa, aki a spanyol ajkú híveket a Krisztus és az egyház iránti hűségre buzdította. Portugálul megismételte elődje szavait, amelyeket pápasága elején mondott: „Tárjátok szélesre a kapukat Krisztus előtt!”

A lengyel hívek számára II. János Pál közbenjárására a béke, az egység és a bőség ajándékát kérte a Szentatya. Olasz nyelven köszönetet mondott mindazoknak, akik e rendkívüli esemény megszervezésében részt vettek: az állami hatóságoknak, a római egyházmegyének, Róma városának és a vatikáni intézményeknek: munkájukkal tanúskodtak Boldog II. János Pál iránti szeretetükről. Világszerte milliók és milliók követhették a rádión, televízión, interneten keresztül a szertartást, hála a médiában dolgozóknak, akiket szintén köszönet illet. Végül a betegekhez és az idősekhez szólt a pápa köszöntése, akikhez az új boldog mindig közel állt. „És most, lélekben egyesülve Boldog II. János Pál pápával forduljunk gyermeki szeretettel Szűz Máriához, az egyház Anyjához, gondjaira bízva Isten egész népének földi zarándokútját”.
55. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:16
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Több, mint egy millióan vettek részt II. János Pál boldoggá avatási szertartásán

Hat évvel és egy hónappal Karol Wojtyła halálát követően XVI. Benedek vasárnap délelőtt a Szent Péter téren megtartott ünnepi szentmise keretében boldoggá avatta elődjét. Szombat éjszaka óta gyülekeztek az ünnepi alkalomra Rómába érkezett hívek a Szent Péter tér környékén. Több, mint egy millióan vettek részt a szertartáson a világ minden részéről, köztük nagy számban lengyel zarándokok. 2300 újságíró akkreditáltatta magát a boldoggá avatásra.

A szertartás elején Agostino Vallini bíboros felolvasta II. János Pál életrajzát, majd felkérte a Szentatyát, hogy avassa boldoggá Őt. A pápa ezt követőem felolvasta latinul a boldoggá avatási formulát, amellyel a lengyel pápát a boldogok közé emelte. Ez volt az egyház történetében a leggyorsabb boldoggá avatási eljárás. Az új boldog emléknapja október 22-e lesz, pápasága megkezdésének dátuma. A formula elhangzása után a téren összegyűlt hívek hatalmas tapssal és örömujjongással fogadták a hírt lengyel és vatikáni zászlókat lengetve a magasban.

Ezzel egy időben leleplezték a Szent Péter bazilika homlokzatán eddig letakart II. János Pál képet. Grzegorz Galazka lengyel fényképész egyik fotóját vették alapul hozzá, amely II. János Pál egy római plébánián tett 1989-es látogatásán készült. A képen Karol Wojtyla egy vörös köpenyt visel a fehér reverendán és mosolyog. Galazka végigkövette II. János Pál pápaságát megválasztásától életének utolsó napjaiig.

Miután a pápa a boldogok sorába iktatta II. János Pált, a szertartáson az oltár mellett elhelyezték a lengyel pápa vérereklyéjét, amelyet a Gyermek Jézus kórházban dolgozó szerzetesnők őriztek meg.

A pápai szentmisét megelőzően reggel 9-kor kezdték meg az Isteni Irgalmasság Rózsafüzérének elimádkozását különböző nyelveken. Húsvét második vasárnapja egyben ugyanis az Isteni Irgalmasság vasárnapja is. A Szent Péter tér közelében levő templomból az alkalomra áthozták az Isteni Irgalmasság kegyképét, amelyet a szentmise kezdetéig a bazilika előtti lépcsősoron állítottak ki.

XVI. Benedek a szertartáson II. János Pál miseruháját viselte és a szentmisén használt kelyhet Wojtyła pápa gyakran használta utolsó éveiben. A Szentatyával koncelebrált számos bíboros, közöttük Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint II. János Pál 1995-2005 közötti második személyi titkára, Mieczyslaw Mokrzycki. A magyar helyi egyház képviseletében jelen volt továbbá Ternyák Csaba jelenlegi, ill. Seregély István nyugalmazott egri érsek, aki a 300 fős magyar zarándokcsoport vezetője. 800 pap áldoztatott, a Szixtusz-kápolna 710 kórustagja, orgonistája és zenekari tagja a római egyházmegye kórusa és a Santa Cecilia szimfonikus zenekar emelte a rendkívüli ünnep hangulatát. A boldoggá avatási szertartás végén XVI. Benedek vezetésével a bíborosok és a szentmisén résztvevő diplomáciai testületek képviselői, polgári és egyházi méltóságok lerótták kegyeletüket II. János Pál előtt. Koporsóját felhozták a vatikáni grottákból Péter apostol sírja elől és elhelyezték a bazilika katedra oltára előtt. A közméltóságok után a hívek is leróhatták kegyeletüket az új boldog előtt.

A Szent Péter téren és környékén 260 nigériai hívő II. János Pál tiszteletére „Boldog Wojtyła” feliratos pólót viselt a lengyel pápáról készült számos fotó nyomatával. A zarándokok számára az olasz polgári védelem és a vöröskereszt képviselői, valamint az önkéntesek vizet, kis élelmiszercsomagot osztogatott.
54. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:14
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke kérte a pápától Isten Szolgája, II. János Pál pápa boldoggá avatását

Szentséges Atya! Mint Őszentsége római általános helynöke alázattal kérem, hogy Isten tiszteletreméltó szolgáját, II. János Pál pápát a boldogok sorába iktatni méltóztassék!

A leendő boldog életrajza: Karol Wojtyła 1920. május 18-án született a lengyelországi Wadowicében. Szülei Karol és Emilia Kaczorowska voltak. A wadowicei plébániatemplomban keresztelték meg június 20-án. A két fiú közül ő volt a fiatalabbik. Kora ifjúságában megrendítette örömét és derűjét az, amikor fiatalon elveszített édesanyját, Karol ekkor kilenc éves volt (1929-ben). Három évvel később (1932-ben) bátyja, Edmund is meghalt, és 1941-ben – 21 évesen – Karol elvesztette édesapját is.

Egészen hagyományos hazaszeretetben és vallásosságban nevelkedett. Édesapjától, aki mélységesen keresztény lélek volt, jámborságot és a felebaráti szeretetet tanult, amelyet kitartó imádsággal és a szentségek gyakorlásával táplált.

Lelkiségének vonásai, amelyekhez hű maradt haláláig, a Szentlélek őszinte áhítata és a Madonna szeretete. Isten Anyjához fűződő kapcsolata különösen is mély volt és élő, amelyet fiúi gyengédséggel élt meg, mint aki édesanyja karjaira hagyatkozik és lovagias férfiassággal, amely mindig kész Úrnője parancsait teljesíteni: „Tegyétek azt, amit Fiam mond!” A Mária iránti teljes ráhagyatkozás, amely kifejezésre jutott püspöki jelmondatában: „Totus tuus” megnyilvánult annak titka, miként tekintett a világra Isten Anyjának szemével.

Az ifjú Karol gazdag személyisége fejlődött intellektuális képességeinek egymásba fonódásával, kora erkölcsi és spirituális eseményei hatására, amelyeket hazája és Európa történelme jelentett. Gimnáziumi évei alatt született meg benne a színház és a költészet szenvedélye, amelyet a Jagelló Egyetem filozófiai karának színjátszó csoportjának hatására gyakorolt, ahová az1938-as tanévben iratkozott be.

Lengyelország náci megszállása idején azzal együtt, hogy titokban folytatta tanulmányait, négy éven át dolgozott (1940 októberétől 1944 augusztusáig) mint munkás a Solvay üzemben, belülről átélve a munka világának szociális problémáit, olyan értékes örökséget gyűjtve magának, amit azután felhasznált későbbi szociális tanításában, előbb, mint krakkói érsek, majd, mint az Egyház legfőbb pásztora.

Ezekben az években érlelődött meg benne a papság iránti vágy, amely felé haladva látogatta 1942 októberétől a krakkói szeminárium titkos teológiai kurzusait. A papi hivatás választásának kérdésében segítségére volt egy világi barátja, Jan Tyranowski úr, az ifjúság igazi apostola. Az ifjú Karolban ekkortól vált egészen világos érzékké valamennyi keresztény egyetemes meghívása az életszentségre és a világi hívek pótolhatatlan szerepe az Egyház missziós küldetésében.

1946. november 1-jén szentelték pappá, és egy nappal később, a waweli székesegyház Szent Lénárd kápolnájának lenyűgöző atmoszférájában mutatta be első szentmiséjét.
Rómába küldték teológiai képzése tökéletesítésére, az Angelicum teológiai fakultásának hallgatója lett, ahol elkötelezettséggel merített a tiszta tanítás forrásából és találkozott először az egyetemes Egyház életerejével és gazdagságával. Ezt a kitüntetett helyzetet teremtette számára a „vasfüggönyön” kívüli élet. Erre az időre nyúlik vissza Karol atya találkozása Pietrelcinai Szent Pióval.

Kiváló minősítéssel szerzett doktorátust 1948 júniusában, miután visszatért Krakkóba, hogy megkezdje lelkipásztori tevékenységét, mint káplán. A papi szolgálatban lelkesedéssel és nagylelkűséggel osztogatta önmagát. Docensként habilitált, tanítani kezdett az egyetemen, a Jagelló Egyetem teológiai karán, s annak elnyomását követően a krakkói egyházmegye szemináriumában, majd a lublini Katolikus Egyetemen.

A fiatal tanulók közt töltött éveiben úgy ismerték őt, mint aki mélyen aggódik a szívük iránt, és a fiatal pap nem csupán tanáruk volt, hanem lelki vezetőjük és barátjuk.
38 évesen nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1958. szeptember 28-án szentelte fel püspökké Eugeniusz Baziak, akiknek azután érsekként utódja lett 1964-ben. VI. Pál pápa 1967. június 26-án kreálta bíborossá.

A krakkói egyházmegye pásztoraként rendíthetetlen hitű és bátor emberként értékelték, aki közel áll az emberekhez, az emberi személy valós problémáihoz. Hatásos szónok és párbeszédre kész meghallgató, soha nem ereszkedett kompromisszumokba, hanem megerősítette mindenkiben Isten és Krisztus elsőbbségét, amelynek alapja az igazi emberség és forrása az emberi személy elidegeníthetetlen jogai. Szerették egyházmegyés társai, értékelték püspöktársai, féltek tőle azok, akik ellenséget láttak benne.

1978. október 16-án választották Róma püspökévé, pápává, amikor a II. János Pál nevet vette fel. Pásztori szíve, egészen Isten Országa ügyének szentelt alakja ismertté vált az egész világon. „Krisztus szeretetét” vitte el, amikor meglátogatta a római plébániákat, hogy hirdesse az Evangéliumot minden környezetben. Ez volt a motorja számtalan apostoli útjának a különféle kontinenseken, hogy megerősítse testvéreit Krisztus hitében, hogy vigasztalja a szomorúakat és a bátorságukat vesztetteket, hogy elvigye a kiengesztelődés üzenetét a keresztény egyházak közé, a barátság hídját építve az egy Isten-hívők és a jóakaratú emberek között.

Világos tanításának nem volt más célja, minthogy mindig és mindenütt hirdesse Krisztust, aki az ember egyedüli Üdvözítője. Rendkívüli missziós küldetésében egyedüli módon mutatkozott meg ifjúság szeretete. Az Ifjúsági Világtalálkozók összejöveteleit az a cél vezette, hogy hirdesse az új nemzedékeknek Krisztust és az ő evangéliumát, valamint az, hogy őket tegye jövőjük főszereplőivé, hogy működjenek közre egy jobb világ építésében.

Mint egyetemes pásztornak a gondoskodása mutatkozott meg a Püspöki Szinódusok számos ülésének összehívásában, egyházmegyék alapításában és egyházi területek körülhatárolásában, a latin és a keleti egyházak Egyházi Törvénykönyvének kihirdetésében, a Katolikus Egyház Katekizmusában, az enciklikáiban és az apostoli buzdításaiban. Azért, hogy Isten népében szorgalmazza a lelki élet intenzívebbé tételét, meghirdette a Megváltás rendkívüli szentévét, a Mária-évet, az Eucharisztia évét és a 2000-ik évi nagy Jubileumot.

Kiváló sodró ereje volt, amelynek az isteni Gondviselésbe vetett bizalom volt az alapja, ez hajtotta II. János Pált, aki két diktatúra tragikus tapasztalatait élte át, 1981. május 13-án merénylet áldozata lett és az utolsó éveiben az egyre előrehaladó betegség fizikai megpróbáltatásait kellett elszenvednie. Szüntelenül a remény látóhatárait figyelte, arra hívta az embereket, hogy döntsék le az elválasztó falakat, törjék le a kétségbeesést, nyissanak szárnyakat a lelki, az erkölcsi és az anyagi megújulás célja felé.

Hosszú és termékeny földi tartózkodását 2005. április 2-án, szombaton fejezte be a vatikáni Apostoli Palotában, Fehérvasárnap vigíliáján, amelyet ő az Isteni Irgalmasság vasárnapjának nevezett. Temetésének ünnepét itt, a Szent Péter téren, 2005. április 8-án tartották.
Az általa adott és beteljesített tanúságtétel fogható jele volt annak a számos küldöttségnek a részvétele, amelyek az egész világról érkeztek, férfiak és nők milliói, hívők és nem hívők, akik Isten emberszeretetének kétségtelen jelét ismerték fel benne.

Pákozdi István atya, egyetemi lelkész fordítása
53. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:12
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Magyar kormánydelegáció a boldoggá avatási szertartáson

A küldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök vezette, tagjai között volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán kormányszóvivő, Kiss Norbert, a KEH (Köztársasági Elnöki Hivatal) társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetője és Tarlós István budapesti főpolgármester.

A szertartáson részt vett továbbá Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Latorcai Csaba helyettes államtitkár.

A diplomáciai testület tagjai között helyet foglalt Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete.
52. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:11
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Tiszteletadás Boldog II. János Pál ereklyéi előtt

II. János Pál boldoggá avatását követően a szertartás után elsőként XVI. Benedek pápa és a bíborosok vonultak be a Szent Péter bazilikába, hogy leróják tiszteletüket az új boldog földi maradványait, most már relikviákat őrző koporsó előtt. Wojtyła pápa fa koporsóját Szent Péter sírja közelében, a bazilika főoltára előtt helyezték el így adva lehetőséget a hívek számára az új boldog előtti tiszteletadásra.

A bíborosokat követően a királyi családok tagjai, majd az országok államfői, közméltóságok, nagykövetek, diplomaták csoportjai, végül pedig a szertartáson részt vett érsekek és püspökök rótták le tiszteletüket Boldog II. János Pál előtt.

Őket követik a hívek, köztük elsőként a betegek, majd mindazok, akik imádkozni kívánnak Boldog II. János Pál pápa ereklyéi előtt. Erre lehetőség nyílik a nap további részében és vasárnap éjjel is.
51. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-02 01:10
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
„Isten és az emberek szerelmese volt” – Agostino Vallini bíboros beszéde az imavirrasztáson


„A Gondviselés ma este megadja nekünk azt az örömet, hogy megéljük a kegyelem és a világosság nagy tapasztalatát. Ezzel a máriás imavirrasztással kívánunk felkészülni a holnapi szertartásra, Isten Tiszteletreméltó Szolgája, II. János Pál ünnepélyes boldoggá avatására.
A nagy pápa emléke hat évvel halála után különösen élénken él az egyház és a világ emlékezetében. Ő 27 éven át volt Róma püspöke és az egyetemes egyház legfőbb pásztora. A szeretett pápa iránt tiszteletet, csodálatot és mély hálát érzünk” – mondta bevezető beszédében Vallini bíboros, a pápa római helynöke.

II. János Pál örökségéből mindenekelőtt a hitről tett tanúságát emelte ki: meggyőződéses és erős hite mindvégig következetes volt, mentes minden félelemtől és kompromisszumtól. Hitét nagy megpróbáltatások, a sok fáradozás és a betegség megedzette, jótékony hatással volt az egész egyházra, sőt az egész világra. Tanúságtételét apostoli utazásai során mindenütt milliók fogadták be, fajra, kultúrára való tekintet nélkül.

II. János Pál Istenért élt, Istennek adta át magát maradéktalanul, hogy szolgálja az egyházat, mint áldozati adomány. Gyakran ismételte ezt a fohászt: „Jézus, Legfőbb Pásztor, aki saját magadat adtad Istennek áldozatként, kegyelmezz nekünk”. Az volt legnagyobb vágya, hogy egyre inkább eggyé váljon Krisztussal az eucharisztikus áldozat révén, amelyből erőt és bátorságot merített fáradhatatlan apostoli tevékenységéhez. Krisztus jelentette minden napjának kezdetét, közepét és csúcspontját. Krisztus volt cselekvésének értelme és célja. Krisztusból merített energiát és emberséget a maga teljességében. Naponta hosszú órákon át imádkozott, munkáját az ima hatotta át.

Vallini bíboros ezután rámutatott: ez a mély hit érteti meg velünk szenvedésének misztériumát, amely fiatal korától kezdve elkísérte életét és megtisztította, mint az aranyat, amely kiállja a tűzpróbát. Mindnyájan csodáltuk engedelmes lelkületét, amellyel végighaladt a betegség zarándokútján egészen a haláltusáig, majd a halálig.

Tanúja volt nagy ideológiák tragikus korának, totalitárius rezsimeknek és lealkonyulásuknak. Szüntelenül arra törekedett, hogy a személy legyen a főszereplője a történelem új szakaszának. Az ember rendíthetetlen és hiteles védelmezője volt az államok és a nemzetközi intézmények vonatkozásában is, amelyek tisztelték és elismerték, mint az igazságosság és a béke hírnökét.
Krisztusra, a Megváltóra szegezett tekintettel hitt az emberben. Szerette az embert és arra ösztönözte, hogy kibontakoztassa hitét, hogy szabadon élhessen és együttműködjön egy igazságosabb világ építésében. Meggyőződése volt, hogy minden ember és minden nép sorsa Krisztushoz kapcsolódik, aki az egyedüli szabadító és üdvözítő.

Első enciklikájában írta (Redemptor Hominis, 10. pont): „Az ember képtelen szeretet nélkül élni. Magára marad, érthetetlenné válik önmaga számára, értelmét veszíti az élete, ha szeretetet nem kap…Ezért adja a Megváltó Krisztus …az embernek az ember teljes kinyilatkoztatását”.
Gyöngéden szerette az „élet sérültjeit”, mint ahogy a szegényeket, a betegeket, a névteleneket, az eleve kirekesztetteket nevezte. Különös szeretettel fordult a fiatalok felé. Az Ifjúsági Világnapokat azért hirdette meg, hogy a fiatalok legyenek főszereplői életüknek, váljanak a történelem építőivé. A fiatalok jelentik az egyház és a társadalom gazdagságát – mondta. Arra szólította fel őket, hogy bízzanak képességeikben, kövessék Krisztust és evangéliumát.

Sajátos tisztelettel fordult a Szűzanya felé. Jelszava, Totus tuus, amelyet pápasága címerén olvashatunk, jól összefoglalja életét, amely teljes egészében Krisztus felé fordult Mária által – „ad Iesum per Mariam”. II. János Pál misztikus módon mindig élete és szolgálata részesévé tette Máriát, érezte közelségét és szeretetét.

A szeretett pápa, a remény prófétájának emléke ne jelentse számunkra azt, hogy visszatérünk a múltba, hanem tegyük magunkévá emberi és spirituális örökségét, legyen ösztönzés a jövő felé.
Visszhangozzanak szívünkben ma este szavai, amelyeket „Novo millennio ineunte” k. apostoli levelében írt a 2000-es szentév végén: „Haladjunk előre reménységgel! Új évezred nyílik az egyház számára, egyfajta végtelen óceánként.. Számítsunk Isten segítségére. Isten Fia ma is működik: mélyreható tekintetre van szükségünk, hogy meglássuk és főleg nagy szívre, hogy mi is eszközeivé váljunk” – mondta Agostino Vallini bíboros, majd Máriához fohászkodva zárta
beszédét.
50. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-01 00:02
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3028
Róma püspöke – a világ plébánosa – az egyetemes egyház ünnepe II. János Pál pápa boldoggá avatásának előestéjén


Róma utcáit ezekben az órákban a világ minden részéről érkezett zarándokok békés serege lepi el. A hívők nagy többsége lengyel zászlót lobogtat kezében, de sokan érkeztek Német- és Franciaországból, sőt a tengeren túlról is. A kedvezőtlen, hűvös, esős időjárás ellenére derűsen járják az Örök Város utcáit, keresik fel nevezetességeit, elsősorban a katolicizmus szívében lévő Szent Péter teret.

A téren és környékén lázasan folyik a készülődés, hatalmas állványokat szerelnek fel a több mint ezer akkreditált TV társaság számára, mindenhonnan II. János Pál tekint ránk, pápaságának különböző időszakait felidéző képekről.

A Szent Péter tér kolonnádjának bal oldalát egy hatalmas vászonnal takarták le, amelyet a leendő boldog portréja díszít. A már idős, de még egészséges, piros palástjába burkolt pápa magához szorítja pásztorbotját, Krisztusra szegezve tekintetét, amellyel mintha egy más dimenzióba vezetne el bennünket.

Az oszlopok közé kifüggesztett óriásbetűk pedig péteri szolgálata megkezdésekor, 1978. október 22-én mondott történelmi szavait idézik: Tárjátok szélesre a kapukat Krisztus előtt. Székfoglaló beszédében a gazdasági és politikai rendszereket elválasztó korlátok ledöntését sürgette prófétai módon, amely – nagyrészt éppen személyének köszönhetően – hamarosan be is következett. A betűket sok-sok hívő mozaikfényképéből állították össze, mint ahogy mi is az elmúlt napokban megszólaltatott egyházi és világi személyiségek tanúságtételével kívántunk hozzájárulni a leendő boldog alakjának még teljesebb felidézéséhez.

A Szent Péter tér jobb oldalán az oszlopok között látható 27 kép a pápaság időtartamára utal, kiemelve minden évből egy-egy fontos eseményt az 1978-as megválasztástól a 2005-ös temetésig, közöttük az 1981-es merényletet, a pápa találkozását a Nobel-békedíjas Lech Walesával, látogatását a Brandenburgi kapunál Németország újraegyesítését követően, a 2000-es jubileumi év felejthetetlen világifjúsági találkozóját Rómában, a szudáni rabszolgalány, Szent Bakhita kanossziánus nővér szentté avatását.

A Szent Péter tér bejáratát II. János Pál jól ismert Máriás címere díszíti, hirdetve a Szűzanyának szóló felajánlását: Totus tuus, egészen a tiéd vagyok.

A vatikáni Zarándoklatok Római Műve a legapróbb részletekig kidolgozta a várhatóan egy milliós zarándoksereg befogadását. A szombat esti imavirrasztáson, amelyet Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke vezet ásványvizet, gyümölcslevet, sós és édes süteményeket osztanak szét a hívők között a Circus Maximus térségében és a környező utcákon a római egyházmegye önkéntesei.

A boldoggá avatásra való felkészülés már hetek óta elkezdődött számos rendezvénnyel. Április 29-én, pénteken este a „Regina Apostolorum” pápai egyetem, a római Európai Egyetem és a római vikariátus közös rendezésében „Ne féljetek!” címmel tartottak megemlékezést. Felolvastak részleteket II. János Pál „Evangelium vitae” k. enciklikájából, amely erőteljesen hangsúlyozza az élet védelmét a fogantatás pillanatától kezdve. P. Paolo Scarafoni rektor, a Krisztus Legionáriusai kongregáció tagja felidézte a római Európai Egyetem létrejöttének II. János Pálhoz fűződő kapcsolatát.

A Szentatya 2004 őszén, az utolsó általános kihallgatáson áldotta meg a katolikus egyetem alapkövét, nagy jelentőséget tulajdonítva a földrész keresztény gyökerei tudatosításának, különös tekintettel a fiatal nemzedékekre. A Regina Apostolorum pápai egyetem II. János Pál tanulmányi központot hozott létre székházában azzal a céllal, hogy a pápára vonatkozó minden lehetséges dokumentációt összegyűjtsön. Támogat továbbá minden olyan kutatást, amely II. János Pál tanítására, pápasága örökségére irányul.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép