Szerte feketén
Lapul a gyom,
A fűz a kút fölött
Búsul nagyon.
Gyászol a felhő
Fehér ruhájában,
A Hold, a szemtelen
Hízik javában.

Gyom alól szól a
Tücsökzene.
Este szép igazán
A jegenye,
Nyújtózik az égnek,
De csak hiába
A Hold, a szemtelen,
Nevet magában.