Este van, este van,
Édesapa fáradt,
Aranyhajú lányom,
Te bonts nekem ágyat.

Szelíden te simítsd
Puhára a vánkost,
Ágyam szélére is
Te ülj ide, már most!

Homlokomon a bú,
Nagyon elborongott,
Kicsi száddal róla
Leheld le a gondot.

Virág fejecskédet
Hajtsd szívem fölébe
Nevess éjszakára
Csillagot beléje.

Mesélj is majd egyet
Szegény apukádnak,
Úgy, mintha mesélnél
A hajas babádnak.

Volt egy szegény ember,
Nagy Meseországban,
Nem volt mása, csak egy
Aranyhajú lánya.