I.

Csemete-ákác lombon át
Felhő-pihék.
Felhőcske-hasítékon át
A kondor ég.
Mi van a dombor ég fölött?
A semmi űr.
És mi van a semmiség fölött,
És még azon fölül?

II.

Legyez a lombos pillanat,
Mély-kék a csend.
Mi sír a lombos szín alatt,
Ha elpihent?
Mi sír a lompos szív alatt,
És azon is belül?
Hallod, hogy nő a mély dagály,
Amelyben élet és halál
Cseppenként elmerül?