A hetedik bolygó tehát a Föld volt.
A Föld nem akármilyen bolygó! Száztizenegy királyt tartanak ott számon (nem feledkezve meg természetesen a néger királyokról), hétezer földrajztudóst, kilencszázezer üzletembert, hét és fél millió iszákost, háromszáztizennégy millió hiút, vagyis körülbelül kétmilliárd felnőttet.
Hogy valamelyes képet adjak a Föld méreteiről, meg kell mondanom, hogy a villamosság feltalálása előtt a hat világrészen valóságos hadsereget, négyszázhatvankétezer-ötszáztizenegy lámpagyújtogatót kellett alkalmazni.
Kissé távolabbról nézve ez ragyogó hatást keltett. Ennek a hadseregnek a mozdulatait úgy szabályozták, mint egy operai tánckar mozgását. Először az új-zélandi és ausztráliai lámpagyújtogatókon volt a sor. Ezek aztán, hogy meggyújtották lámpáikat, aludni tértek. Ekkor kezdtek táncukba a kínai és szibériai lámpagyújtogatók. Azután ők is eltűntek a színfalak mögött. Ekkor következett az orosz és indiai lámpagyújtogatók kara. Azután az afrikaiaké és az európaiaké. Azután a dél-amerikaiaké. Azután az észak-amerikaiaké. És sohasem vétették el a színre lépés sorrendjét. Mesésen nagyszerű volt.
Csak az Északi-sark egyetlen lámpájának gyújtogatója meg szaktársa, a Déli-sark egyetlen lámpájának gyújtogatója folytatott henye és nemtörődöm életmódot, évente kétszer dolgoztak.