Pánikszerű beavatkozásra kényszerült a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mellyel a forint gyengülését igyekszik megfékezni. Szerdán 11 órától három százalékponttal 11,50 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A kamatszint legutóbb 2004 nyarán volt ilyen magas, egy lépésben három százalékpontos emelés legutóbb 2003 novemberében fordult elő 9,50 százalékról 12,50 százalékra.

Piaci elemzők egyértelműen a forint elleni spekuláció kivédésére adott válaszként értékelték a monetáris tanács szerdai döntését. Egyes vélemények szerint azonban a jelenlegi globális hangulatban nem biztos, hogy a lépéssel sikerül tartós eredményt elérni.

"Az elsődleges cél a forint stabilitása, minden más tényező másodlagos" - mondta a Hírszerzőnek a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint a magas alapkamat miatti növekedéslassulást és a költségvetés emelkedő kamatkiadásait a jegybanknak nem feltétlenül kell mérlegelnie kamatdöntései előtt. Barcza György szerint a befektetők megingott bizalmát kell helyreállítani és a forint gyengülésére spekulálók támadásait kell visszaverni. "A magas alapkamat a bizalom visszavásárlását jelenti, az eredmény azonban kérdéses, de a rendkívüli kamatemelés miatt kaphatunk még egy esélyt."

Miért emeltek kamatot?

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője lapunknak elmondta, hogy a jegybank az utóbbi napokban valószínűleg beavatkozott a devizapiacon a forint erősítése érdekében és az intézkedés nem hozta meg a várt eredményt, ez látható is a forint árfolyamán. Ezért következhetett a radikális forinttámogató kamatemelés.

Az MNB lépése azt mutatja, hogy nagyon nagy bajban van a forint, de most így van ezzel minden feltörekvő piac devizája is, bár a forint érzékenyebben reagál régiós társainál - tette hozzá az elemző.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője azt mondta: úgy látszik, hogy a forint árfolyama átlépte azt a szintet, amit a jegybank tolerálni tudott volna. Meglepő volt a lépés, de az elmúlt napok piaci eseményei alapján várható volt, hogy az MNB elgondolkozik azon, mi okoz nagyobb kockázatot, ha lép, vagy ha nem - tette hozzá.

Nyeste Orsolya szerint a jegybank az árstabilitás iránti elkötelezettségét hangsúlyozza ezzel a lépéssel. Hozzátette: a kamat emelése biztosabbá teszi azt a várakozást, hogy a forint egy erősebb, a gazdaság fundamentumaival összhangban lévő sávban mozogjon.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy a forint gyengülése olyan szintet ért el, amire már lépnie kellett az MNB-nek.

Milyen hatása lesz a kamatemelésnek?

Nem lehet tudni milyen hatása lesz a lépésnek, "a reálgazdaságra biztosan nagyon negatívan hat majd, de itt már senki nem számol ezzel, olyan nagy a forint válsága, hogy valamit lépni kellett" - mondta Bebesy Dániel.

Az elemző kifejtette, hogy akár bizalomerősítő is lehet a döntés: azt az üzenetet küldi a piacnak, hogy az MNB nem tűri a 280-as forintot. Emellett természetesen számolhatunk a befektetők bizalomvesztésével is, hiszen a kamatemelésből arra következtethetnek, hogy komoly bajban van az ország, ezért inkább nem invesztálnak forinteszközökbe.

"Megjelentek magyar specifikus tényezők is"

A pénzügyi válság előtt még hatékony volt a kamatemelés stratégiája, mindig megerősítette a forintot, most azonban kérdéses a magas alapkamat sikere, mert globális szinten annyira nincs likviditás, hogy könnyen lehet, a befektetőknek a csábító hozam ellenére sincs forintba fordítható pénzeszköze, ezért továbbra is meg akarnak szabadulni a valutánktól.

A CIB Bank elemzője úgy véli, bár a forint gyengülése mögött az utóbbi két hétben megjelentek olyan "magyar specifikus" tényezők is, mint a magyar gazdaság és a bankrendszer helyzetével kapcsolatos spekulációk, ugyanakkor sok olyan globális tényező van az árfolyammozgás mögött, ami miatt nehéz tartós eredményt elérni még egy ilyen drasztikus lépéssel is. Hozzátette: nem kizárt,hogy további lépések is következnek ez után.

Felbolydult a devizapiac

A kamatemelés hatására a forint az euróhoz viszonyítva 278 körüli szintről 272-re erősödött, majd 275-re gyengült vissza a bankközi devizapiacon, fél órával később azonban újra visszaállt a kamatemelés előtti szintre.

Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője szerint első pillanatban "megőrült" a piac, erősödött a forint, de azután visszapattant. Szerinte kicsit elkésett a jegybank lépése, mert ez érdemben nem csökkenti a bizalmatlanságot. A fundamentumokon az javítana, ha további drasztikus kiadáscsökkentésről intézkedne a kormány. Egyes vélemények szerint akár nulla hiányt mutató költségvetésre lenne szükség, tételes kiadáscsökkentéssel - mondta az elemző.

Az emelés kockázatai

Az MTI által kérdezett külföldi szakértők szerint az új, vagy annál nem sokkal alacsonyabb kamatszint akár 2009 végéig is kitarthat, ami viszont egyértelmű recessziós kockázatokkal jár. Az elemzők úgy látják, a forint egy ideig még nyomás alatt marad, nem utolsósorban azért, mert az eurót is lefelé ható kockázatok terhelik.

Ez egy szükségintézkedés, ami adhat egy kis védelmet, de kétlem, hogy a hatás tartós lenne. A piacok minden bizonnyal ki akarják próbálni, meddig hajlandó elmenni a központi bank a forint védelmében. Ezért továbbra sem ajánljuk a forint vásárlását - mondta Lars Christensen, a Danske Bank felzárkózó piaci elemző osztályának vezetője a Reutersnek.

A befektetők mostanában alapvetőbb okok miatt igyekeznek eladni a felzárkózó valutákat, mintsem azért, mert ilyen vagy olyan a kamat. Az emelés adhat rövid távú támogatást, de általánosságban szerintem inkább a pánikot növel. Megtartja-e bárki is a forintot, csak mert 3 százalékponttal nagyobb a kamat? Nem hiszem. És persze a magasabb kamat megdrágítja a hazai törlesztéseket. Ez rossz a gazdaságnak. Most aztán aligha lesz érzékelhető gazdasági növekedés jövőre - magyarázta a Royal Bank of Canada felzárkózó piaci stratégája, Nigel Rendell a Reuters hírügynökségnek.


> Mi történt a monetáris tanács ülésén?
Az MNB közleménye szerint a testület rendkívüli ülésén a pénzpiaci folyamatok áttekintését követően döntött a jegybanki alapkamat emeléséről. Ezzel egyidejűleg a tanács az irányadó eszköz kamatszintje körüli +/-50 bázispontra mérsékelte az egynapos jegybanki hitel és betét kamata által meghatározott kamatfolyosó szélességét, vagyis az egynapos betét kamata 11,0 százalék, a fedezett hitelé 12,0 százalék szerdán 11.00 órától.

A monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén még nem változtatott az alapkamaton, ami akkor megfelelt az elemzők várakozásainak. Az alapkamat 2008 májusa óta volt 8,5 százalék.