"A magyarigazolványok bevezetése óta nem történt hasonló horderejû lépés” – írta a pénteken létrehozott Magyar Református Egyház (MRE) alkotmányozó zsinatához címzett levelében Sólyom László államfõ. És hogy nyilvánvaló legyen, mirõl van szó, hozzátette, hogy "ez a lépés jelentõs következményekkel járó tett a nemzet egysége szolgálatában”.
Elsõsorban szimbolikus értéke van a világ magyar kálvinistáit összefogó református egyház létrehozásának.
"A magyarigazolványok bevezetése óta nem történt hasonló horderejû lépés” – írta a pénteken létrehozott Magyar Református Egyház (MRE) alkotmányozó zsinatához címzett levelében Sólyom László államfõ. És hogy nyilvánvaló legyen, mirõl van szó, hozzátette, hogy "ez a lépés jelentõs következményekkel járó tett a nemzet egysége szolgálatában”. Hasonló járt az egyház vezetõinek fejében is. "Trianon, ahogyan az országot, az egyházat is szétszaggatta. A tragikus 2004. december 5-i népszavazás után elhatároztuk, ha már ez a gyalázat bekövetkezett, legalább a magyar református egyház egyesüljön” – ismertette még áprilisban Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és a Magyarországi Református Egyház zsinati lelkészi elnöke a kezdeményezésük indítékát.
Az MRE magyar reformátusok közösségeit fogja ezentúl egybe, igaz, a 11 Kárpát-medencei egyházkerületbõl, illetve egyházból egyelõre 9 csatlakozott. Kimaradtak a megosztott horvátországi reformátusok s a felvidékiek, ez utóbbiak nemzetiségi problémák miatt. A 2,5 millió református a Kárpát-medencében minden országban magyar nemzetiségû, kivéve Szlovákiában. Az ottaniaknak több mint a negyede szlováknak vallotta magát a legutóbbi népszámláláson, két egyházmegyében õk vannak többségben. Az egységes magyar református egyházhoz való csatlakozás ezért a szakadás veszélyével is járhatott volna, amit a szlovákiai református egyház vezetõi nem kívántak vállalni. Ám mint megfigyelõk, tanácskozási joggal azért részt vesznek a közös munkában.
Az egyház megalapítása jórészt szimbolikus lépés, nem jött létre ugyanis új egyházszervezet. Bölcskei szerint az MRE "zsinati közösség”, amelynek jogi személyisége nincs. Ennek megfelelõen nem lesz adminisztrációja, sõt vezetõje sem, hanem egyszerûen a trianoni határok által szétszakított református egyházi közösségek együttmûködésének új kereteit jelenti.
Az egykor egységes magyar református egyház részegyházainak szorosabb együttmûködésére és az egység visszaállítására lassan már húsz éve vannak törekvések. Hosszú elõkészítés után 1995-ben alakult meg a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, majd 2004-ben a Generális Konvent, amelyet a most elkészült egyházi alkotmány szentesített. Eszerint a konvent tagjai az egyház vezetõi, azaz az egyházmegyék esperesei és világi gondnokai, az elnökség az egyházkerületek püspökeibõl és a fõgondnokokból áll, a konvent évente egyszer ülésezik.
Nem így az MRE közös zsinata, azaz alkotmányozó és törvényhozó testülete, amelyet "a konvent hív össze szükség szerint”. Az MRE tagegyházai hangsúlyozottan teljesen önállóak maradnak, a közös munka egyelõre liturgiai, oktatási kérdésekre korlátozódik, illetve a jövõben mindarra, amire a részegyházak legmagasabb szintû testületei felhatalmazzák. Azaz egyelõre minden egyházkerület, illetve országos egyház önálló marad egyházkormányzati tevékenységében, belsõ szervezeti rendjének kialakításában, fegyelmi kérdésekben és gazdálkodásban.
A református egyház szétszakítottságot már éppúgy megért történelme során, mint egységet. A magyarországi reformátusok 1567 óta számítják egyházuk létét, ám egészen 1881-ig nem lehet egységes magyar református egyházról beszélni. Ekkor az 1734 óta négy kerületre osztott magyar reformátusságnak egy debreceni zsinaton sikerült létrehoznia a teljes országra kiterjedõ egyházat, az addig teljesen különálló erdélyi egyházkerület ott csatlakozott ugyanis magyarországi társaihoz. Az egység rövid idejû volt, a trianoni döntéssel elvileg véget is ért, a gyakorlatban akkor, amikor az 1920-as években megnehezedett a kapcsolattartás a határokon túlra került egyházi közösségekkel. 1924-ben az öt választott püspök úgy döntött, hogy országonként kell tovább szervezni az egyházat. Ennek nyomán ma több püspöke van az MRE-nek, hiszen a trianoni döntés után újonnan alakított egyházkerületeket a világ más – nem magyar – kálvinista gyülekezeteihez képest egyedülálló módon püspök vezeti.
Az MRE létrehozói 1881-re hivatkozva újraegységesülésrõl beszélnek, ám a most kialakított rendszer csak részben hasonlít a régire. A zsinat akkor is ritkán, hivatalosan tízévenként ülésezett, míg az egyetemes konvent évente egyszer vagy kétszer. A jelenlegi megoldással szemben jogi személy volt az akkori nevén Evangéliom Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház, amelynek lelkészi és világi vezetõje is volt, mégpedig a hivatalában rangidõs püspök, illetve gondnok.
