A pénzügyi válság miatt egyre kevesebben juthatnak lakáshitelhez. A bankok ugyanis szigorítottak a feltételeken: magasabb lett az elvárt önrész, nagyobb jövedelemre vagy más ingatlanfedezetre is szükség lehet. Ráadásul nem lehet egyértelműen megmondani, hogy milyen devizaalappal járunk jobban a hitelfelvételnél.

Szakemberek szerint a forintalapú lakáshitel még mindig nagyon drága, viszont ha hozzájutunk, akkor a svájci frank alapú hitellel járhatunk a legjobban.

Úgy tűnik véget ért az az időszak, amikor boldog, boldogtalan lakáshitelhez jutott. A pénzügyi válság miatt ugyanis szigorítottak a bankok: nagyobb önerő, magasabb jövedelem vagy több ingatlanfedezet kell. Eddig ugyanis akár 20 százalékos önrész esetén is adtak hitelt a bankok, most viszont 40-60 százalékos is lehet az elvárt önrész. Ha például olyasvalaki igényel hitelt lakásvásárlás céljából, akinek alacsony a jövedelme, akkor valószínűleg a megvásárolt lakáson kívül egy másik ingatlant is be kell dobnia fedezet gyanánt.

Ráadásul az sem mindegy, hogy hol veszünk ingatlant. A budapesti, illetve a nagyobb megyeszékhelyeken lévő lakásokkal nincs baj, a kisebb városok, illetve falvak ingatlanjaira viszont vagy még szigorúbb feltételekkel, vagy egyáltalán nem ad hitelt a bank. Míg a fővárosban elegendő a 40 százalékos önrész is, addig a hitelkérőnek egy vidéki ingatlan esetében az ár 60-70 százalékával kell rendelkeznie. Az OTP például 300 község ingatlanjaira nem adott jelzáloghitelt, mivel valószínűleg nagyobb mértékben eshet a ház vagy a lakás értéke, igaz később ezt az intézkedését visszavonta.

Nincs egyértelmű válasz

"A nulla százalékos önerős konstrukciók valóban eltűntek a piacról, de megfelelő jövedelem esetén azért még lehet találni olyat, ahol elég, ha az ügyfél a vételár 20 százalékával rendelkezik" - mondta lapunknak Bánfalvi László, a hitelközvetítéssel foglalkozó HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. Érdemes viszont a döntés előtt alaposan körbenézni, esetleg hitelközvetítőhöz fordulni, a bankok ugyanis szinte napról napra változtatnak a feltételeken és a kamatokon.

Azt egyébként rendkívül nehéz megmondani, hogy milyen alapú hitelt érdemes most felvenni. Bánfalvi tapasztalata szerint rendkívül különböző a pénzintézetek üzletpolitikája: van, ahol már nem kínálnak svájci frank (CHF) alapú hitelt, van, ahol úgy árazták át, hogy az euróalapú kedvezőbb a CHF-nél, és van, ahol továbbra is a svájci frank a legolcsóbb.

Ezt ugyanis a bankok forrásai határozzák meg, amelyik több forinttal rendelkezik, az inkább ebbe az irányba akarja terelni az ügyfelet. Márpedig a bankok úgy tűnik, erősen le akarják szoktatni az embereket a svájci frank alapú hitelekről. A jegybank, illetve a hét vezető kereskedelmi bank október közepén abban állapodtak meg, hogy bár nem hagynak fel a devizában történő hitelnyújtással, a svájci frank alapú hitelek arányát csökkentik, és azok helyét a forint- és az euróalapú hitelek veszik át.

Forint alapon még mindig drága

Azóta egyébként több bank is felfüggesztette a CHF-alapú hitelezést, mivel egyre nehezebben, illetve a kamatemelés miatt egyre drágábban jutnak a devizához. A bankok ugyanis nem rendelkeznek annyit CHF-forrással, ezért ők is hitelre vesznek svájci frankot, a kamatemelés után drágábban. Ezért ezt a különbözetet az ügyfelekre terhelik, ezért is emelkedtek jelentős mértékben a kamatok, illetve a kezelési költségek.

Ennek ellenére még mindig úgy tűnik, hogy svájci frankban érdemes felvenni hitelt, ha hozzájutunk, akkor ugyanis még mindig kedvezőbb kamattal számolhatunk, mintha forint vagy esetleg euró alapon vettünk volna fel a kölcsönt. A szakemberek ráadásul azért is ajánlják, mert a forint CHF árfolyama most mélyponton van, a hitelt ennek megfelelően vesszük fel. Hosszabb távon viszont erősödhet a devizanem, tehát alacsonyabb törlesztőrészletre számíthatunk.

Ugyanez az analógia igaz az euróra is. "Ha valaki azzal számol, hogy erősödni fog a forint, akkor devizahitelt érdemes felvennie, ha nem ennyire optimista, akkor pedig érdemesebb a biztosabb forintalapúra menni" - tanácsolta a Benks ügyvezető igazgatója. Lippner Tamás szerint ugyanakkor csak akkor érné meg forintalapú lakáshitelt felvenni, ha az euró árfolyama 320 forinthoz közelít. Ugyanezt hangsúlyozta Bánfalvi László is, aki szerint az árfolyamkockázat ellenére a forinthitel még mindig lényegesen drágább a devizahitelnél.


> A kamatok alakulása kezelési költséggel együtt
CHF: 6-10 százalék
Euró: 7-11 százalék
Forint: 12-15 százalék