Joe Biden még azt mondta, fél éven belül fogják valakik "tesztelni" Barack Obamát külpolitikailag. Nos, a fél évből a választási győzelmet követő pár óra lett: az új orosz elnök előbb melegen üdvözölte Obamát, majd kemény hangú nyilatkozatban jelentette be, hogy Moszkva rakétákat telepít Kalinyingrádba. Úgy ér véget a békés obamai külpolitika, hogy esélyt sem kap elkezdődni?

Pedig minden olyan jól kezdődött: a moszkvai üdvözlő táviratnak még derűlátó volt az alaphangja. Az orosz államfő a rövid diplomáciai üzenetben "arra számít, hogy Barack Obama konstruktív párbeszédet fog folytatni Moszkvával", ezenkívül "biztos abban, hogy a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése nem csak a világjelentőségű kérdések, hanem a kétoldalú együttműködés teljes körű fenntartása szempontjából is szükséges".

Dmitrij Medvegyev végül közölte az amerikai nyertessel: "a bizalom és egymás érdekeinek figyelembevétele alapján konstruktív párbeszédre számítok Önnel". Az orosz elnök elküldte a táviratot, majd odaállt a Kreml György-termébe, és egy olyan kemény hangú üzenetben bírálta Amerikát és fenyegette meg Cseh- és Lengyelországot, hogy az új amerikai elnöknek minden diplomáciai érzékére szüksége lesz majd, ha kezelni akarja az orosz vezetést.

Az államfő előbb kijelentette, hogy az augusztusi grúz-dél-oszétiai háború és a tőzsdék összeomlása a "csak önmagára támaszkodó, bírálatot nem tűrő washingtoni kurzus következménye", majd hangsúlyozta, hogy Moszkva a Kaukázusban nem enged, "a nemzetközi jog normáinak megfelelően továbbra is elősegíti a közeli térségekben lévő konfliktushelyzetek megoldását".

Jön az Iszkander

Ezután jött a - tökéletes időzítéssel - közvetlenül Barack Obama győzelme után előadott fenyegetés: mint mondta, Moszkva az amerikai rakétapajzs elemeinek európai telepítését nem hagyja válasz nélkül. Szavait nagy taps fogadta, majd többek között bejelentette: Iszkander rakétakilövő komplexumokat helyeznek el a Kalinyingrádi területen, ahonnan emellett rádióelektronikus úton zavarni fogják az amerikai rakétapajzs elemeinek működését.

Hozzátette: a korábbi tervekkel ellentétben úgy döntött, nem szüntetik meg a Kozelszkben (a Kalugai területen, Moszkvától délre) állomásozó három rakétaezred őrjáratait, és nem számolják fel 2010-re az egész hadosztályt.

Medvegyev elmondta: jóváhagyta a fegyveres erők átalakításának tervét, amelynek értelmében egyebek között korszerű új fegyverekkel látják el a hadsereget és a flottát. Mint mondta, ehhez - az augusztusi kaukázusi konfliktusból levont következtetések mellett - az vezetett, hogy Oroszországot körülveszik katonai támaszpontokkal, a globális rakétapajzs elemeivel és folyamatosan bővítik a NATO-t Kelet felé.

Másfél órás üzenetének vége felé az elnök azért kijelentette: reméli, hogy partnere, az új amerikai vezetés "az oroszországi kapcsolatok teljes körű fenntartása mellett dönt, mivel kulcsfontosságú az előrelépés az orosz-amerikai együttműködés terén".

A NATO aggódik

A NATO-t aggasztja az a lehetőség, hogy Oroszország esetleg rakétákat telepít a Lengyelország és Litvánia között fekvő kalinyingrádi területre - közölte még szerdán este az atlanti szervezet szóvivője. Úgy vélte, egy ilyen moszkvai lépés aligha állna összhangban a hatályos fegyverzetkorlátozási szerződésekkel.

A szövetségi szóvivő arra is emlékeztetett, hogy a NATO és Oroszország viszonya egyébként is meglehetősen feszült, és a most megfogalmazott orosz tervek nem segítik annak javulását. A két fél augusztus vége óta nem találkozott a hivatalos kapcsolattartó testület, a NATO-orosz tanács keretében.

Az Európai Unió külügyi biztosa pedig úgy fogalmazott, hogy egy rakétatelepítés nem fokozná Európa biztonságát. Benita Ferrero-Waldner az Európai Parlamentben beszélve úgy vélte, nehezen látja összeegyeztethetőnek a rakétatelepítést azzal az orosz törekvéssel, hogy az unióval közösen igyekezzenek erősíteni a kontinens biztonságát. Jelezte, hogy Brüsszel megvizsgálja egy esetleges ilyen jellegű döntés pontos tartalmát és következményeit.

Az Európai Bizottság éppen szerdán tett javaslatot az EU-orosz átfogó partnerségi megállapodást célzó tárgyalások felújítására, de erről a tagállamok között még megoszlanak a vélemények. Mások mellett Lengyelország és Litvánia például túlságosan korainak tartaná a grúz-orosz válság nyomán szeptember elején mintegy szankcióként befagyasztott tárgyalások folytatását.

Német kritika, cseh visszautasítás

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ugyancsak szerda esti televíziós nyilatkozatában aggodalmának adott hangot a Dmitrij Medvegyev orosz államfő által tett ezzel kapcsolatos szerdai bejelentés, illetve annak időzítése miatt.

A szociáldemokrata politikus úgy vélte, Barack Obama amerikai elnökké történt megválasztása gyökeresen új lehetőségeket nyit a nemzetközi politikában, és óvta Oroszországot attól, hogy elmulassza egy új kezdet esélyeit az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokban. Steinmeier - aki mindig is az Oroszországgal való viszony erősítésének híve volt - arra szólította fel a moszkvai vezetést, hogy keresse az Amerikával való kapcsolatok javításának esélyeit.

Prága visszautasította azokat a fenyegetéseket, amelyeket szerinte Medvegyev fogalmazott meg a Csehországba telepítendő amerikai radarállomás ügyében.

"Ilyen kijelentésekből több is volt az utóbbi időben. Ezt a hangot nem tartom elfogadhatónak" - jelentette ki Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter. Megjegyezte: jobb lenne, ha Moszkva fenyegetőzések helyett érveket használna a Prágával folytatott párbeszédben. "A rakétavédelmi rendszer nem irányul Oroszország ellen. A Cseh Köztársaság folyamatosan tájékoztatja Oroszországot a radarállomás ügyének állásáról" - reagált Medvegyev szavaira Andrej Círtek, a cseh védelmi tárca szóvivője. Hozzátette: Medvegyev kijelentései múltba tűnt időket idéznek.

Diplomatikusabban fogalmazott Donald Tusk lengyel kormányfő, aki szerint elsősorban "politikai lépés" lenne, ha Oroszország rakétákat telepítene a kalinyingrádi területre (megyébe). "Oroszország katonai potenciálja nagy, függetlenül attól, hogy mikor és hova telepít különféle katonai eszközöket... Ezért hát ezt a bejelentést újabb politikai lépésnek kell tekinteni... A magam részéről nem tulajdonítanék túl nagy jelentőséget az ilyen nyilatkozatoknak" - mondta újságíróknak a lengyel kormány feje.