Az Evangélikus Gimnáziumok Országos Találkozójának (EGOT) résztvevője volt Lengyel Anna, a Magyar Rádió volt munkatársa, a Déli Egyházkerület felügyelője. Munkásságáról és a rádiózás szépségeiről mesélt a média alkotócsoportnak.

Babka Anna és Szabadi László (Aszódi Evangélikus Gimnázium) interjúja.

– Sokáig a Magyar Rádiónál dolgozott. Milyen műsorokat vezetett?

– 1972-től dolgoztam a Magyar Rádióban, a Krónika rovatban. Emellett a férjemmel, Rados Péterrel hét évig közösen készítettem ünnepi és egyházi műsorokat egyházi felekezeteknek és gyülekezeteknek. A nagy sikerű Egy csepp emberség című műsort is én vezettem, amiből aztán könyv is lett. Ezt a férjem szerkesztette a rádióműsorral együtt.

– Milyen szerepet kapnak az egyházi műsorok a rádiózásban?

– A közszolgálati rádiózásban az 1990-es évektől lettek rendszeres és egyházak által is elfogadott szakszerű műsorok. Előtte volt a Petőfi adón vasárnap reggelente egy 15 perces tulajdonképpen egyházi műsornak nem nevezhető, cenzúrázott műsor.

– Manapság mennyire van igény arra, hogy vallási témákról is szó essen a rádiókban?

– Volt egy megállapodás, hogy az állam a közszolgálati rádióban tartassa be az egyházzal kötött egyezséget. Minden nap van egy fél órás felekezeti műsor, fél 2 és 2 között a Kossuth Rádión, és minden vasárnap egy mise vagy istentisztelet közvetítés. Ezen kívül különböző műsorokban vannak egyházi témájú anyagok, amelyek soha nem voltak azelőtt. Ez természetes része lett már az életünknek. A rádió műsoraiba ma már cenzúrázatlanul kerülhetnek be felvételek. Az embereknek van igényük a vallási témájú műsorokra.

– Milyen lényeges különbségek vannak a közszolgálati és kereskedelmi rádiók között?

– A közszolgálati rádiók a magyar adófizetők pénzéből fenntartott, mindenkinek szóló műsorokat sugároz. A kereskedelmi rádiók kizárólag nyereség-orientált médiumok, vagyis csak a reklám érdekében működnek, két reklám között töltik ki, különböző, műsornak nevezett időtöltéssel, a 24 órás sugárzási időt.

– Milyen elismeréseket kapott munkája során?

– Szakmámban a Nívó-díj a legnagyobb elismerés. Engem többször is kitüntettek különböző szakmai szervezetek által alapított Nívó-díjakkal. Férjemmel együtt megkaptuk a Tolerancia-díjat a 90-es évek elején Göncz Árpádtól. A díjat akkor alapították és mi vallási-egyházi műsorokkal pályáztunk – első helyet értünk el.

– Írt egy könyvet is.

– Többet is. Az Egy csepp emberség című műsorhoz kapott levelekből a férjem összeállított egy leveleskönyvet. Nagyon sok levelet kaptunk, és azokból hatvannégyet válogattunk ki.

– Mivel foglalkozik most?

– A Déli Egyházkerület felügyelője vagyok, a Magyarországi Evangélikus Egyházban országos felügyelő-helyettes. Nagyon sok olyan dolgom van, ami ezzel kapcsolatos és ezeket nagyon nagy örömmel és nagyon nagy szeretettel csinálom.