Nem az számított, hogy mennyit hoz vagy mennyit visz egy intézkedés; ha a világgazdasági válság miatt szükség volt rá, megtették - mondta lapunknak Hiller István. Az MSZP alelnöke szerint Gyurcsány Ferenc jó pártelnök, és egyedüli jelölt lesz a szocialisták tisztújító kongresszusán, és aki arra alapozza a politikáját, hogy az MSZP nyolcévnyi kormányzás után enervált, az nem fog nyerni.

Fél éve még egy nagyon bizakodó hangvételű interjút készítettünk Önnel. Arról beszélt, hogy az MSZP-nek igenis jók a választási esélyei. Ezt a világgazdasági válság némiképp felülírta.

Június elején én tényleg azt hittem, hogy a nagyon kemény, de eredményes két év kellő alapja lesz a következő két esztendőnek, és ez az időszak - akár az ország egészét, akár az MSZP-t tekintve - a siker lehetőségét hordozza majd. Nem a számok változtak meg, hanem a koordinátarendszer. Ráadásul ezt még pontosan nem ismerjük, így nehéz elhelyezni magunkat benne. Az, hogy a stabilitást, az emberek bankbetétjeit, a viszonylagos nyugalmat ilyen körülmények között sikerült fenntartani, nagy erőt kívánt, s nem lett eredménytelen. Csak hát akar a fene arra játszani, hogy jó válságkezelő legyen.

Kár, hogy összefogást nem sikerült teremteni.

Munkaadók és ellenzéki pártok olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket a kormány most teljesít. Nem megyek bele abba, hogy a Fidesz mit miért csinál. Elemezzék ők, hova miért nem mennek el, vagy ha elmennek, akkor milyen céllal. Ez az ő dolguk. A miénk meg az, hogy az országot, az embereket minél jobban megvédjük a nemzetközi válságtól, amely mindenkit elér.

Két nagyon érzékeny területhez nyúltak, a közszférához és a nyugdíjasokhoz. Nem üt majd ez vissza hosszú távon?

Nehéz döntés volt megvonni a közalkalmazottaktól a 13. havi bért. Persze ha valaki a munkahelyét veszíti el, az összehasonlíthatatlanul nagyobb veszteség. De ettől még sok száz ezer embernek fájdalmas az említett lépés. Amikor a betétgaranciáról döntött a kormány, azt az emberek nagyon világosan értették.

Ennek a stabilitásnak az volt az ára, hogy azoktól is kell kérnünk, akik az életük egészével szolgáltak rá a juttatásukra. Ez morálisan nagyon nem volt könnyű, és épp ezért szinte megható ettől a generációtól, ahogy ezt megértette, elfogadta. Nekünk az idősebb emberek komoly bázist jelentenek. Nehéz politikai döntés volt, de szükséges. Nem az számított, hogy mennyit hoz vagy mennyit visz.

Ez elég "kamikázésan" hangzik.

Hogy ez a válságkezelési politika hozhat-e elismerést, még képtelenség megválaszolni. Nem hiszem ugyanis, hogy már a végén vagyunk, amikor már lehetne értékelni. Ma még szintén megválaszolhatatlan az a kérdés, hogy 2010-ben milyen a választási esélyünk. Az biztos: amit most csinál az MSZP vezérkara, az arról szól, hogyan lehet az országot stabil helyzetben tartani. Jósolgatni meg minek?

Ön szerint tehát egy kisebbségi kormány képes uralni a helyzetet?

Nem tudok olyan lényeges elhatározásról, amit a kisebbségi kormány hol kompromisszummal, hol eredeti szándéka szerint keresztül ne vitt volna. Persze, várjuk meg a költségvetést, mert az meghatározó. De most nagyobb a felelősség, mint egy átlagos év átlagos költségvetésének esetében. És biztos vagyok abban, hogy ezt mindenki át fogja gondolni.

A költségvetés elfogadása után kitör a tisztújítás a pártban, március végén kongresszust tartanak. Ön maradna alelnök?

Ha kapok rá lehetőséget, folytatni szeretném, amit most csinálok. Ez kötődik a szakterületemhez, az oktatáshoz és a kultúrához; az alapértékekkel, a szociáldemokrácia kérdéseihez elméleti összegzéssel kapcsolódik.

Tehát egyszer elég volt a pártelnökségből. Más ambicionálja vajon Gyurcsány Ferenc posztját?

Úgy látom, hogy ma Gyurcsány Ferenc a párt elnökeként az egyedüli pártelnökjelölt. Nem is látok olyan mozgást, ami ez ellen mutatna. A pártelnök támogatottsága a kongresszusi bázison nagy.

Mindezt a helyzetnek vagy a teljesítményének köszönheti?

Szerintem Gyurcsány Ferenc jó pártelnök. Amit és ahogy szervez a pártban, ahogy vitatkozik, az rendben van. A belső viták, irányok, irányvonalak kevésbé a párt tevékenységével kapcsolatosak, sokkal inkább a helyzetértékeléssel: helyes válaszokat adtunk-e, mennyire gyorsan reagáltunk. Amit Lamperth Mónika az elmúlt hónapokban csinál, hozza az eredményeket. Ha nem is gyorsan, de építkezünk. Csalódni fog az, aki akár nyolcévnyi kormányzás után az MSZP látszólagos enerváltságára épít. Aki erre alapozza a saját politikáját, az nem fog nyerni.

Nemrég készült el az MSZP alapprogramjának nulladik verziója, amit szintén a márciusi kongresszus fogad majd el. Hogy lehet egy ilyen sokszínű pártban megtalálni a legkisebb közös többszöröst?

Bármilyen sokszínű egy ember, gerincre szüksége van. Egy hosszú távú program, ami érvényes akkor is, ha kormányon, vagy ha ellenzékben van egy párt, nem attól függ, hogy mennyire sokszínű. Hanem hogy van-e erre politikai igénye. Az MSZP a magyarországi demokratikus baloldal legnagyobb gyűjtőpártja, amelyben sokféle baloldali eszmecsoport kötött szövetséget. Előnyei - például az alkalmazkodóképessége, változóképessége - és a választási sikerei éppen a sokszínűségből adódnak.

Azért egy évvel így is tovább tartott a programalkotás, mint ígérték.

Nincs egyéves csúszás. A kongresszus adta a feladatot 2007 februárjában, és neki is kell elszámolnunk. A programalkotás a kétévenkénti tisztújításhoz kapcsolódik. A programtervezet, amit én nulladik verziónak hívok, már öt hónappal a kongresszus előtt elkészült, és vitára alkalmasnak találták. Ez jó. De nem ez lesz a végeredmény.

Annak is örülök, hogy bár voltak kemény viták és kritikák, a fő irányt - amely az új szociáldemokráciának egyfajta jellegzetessége -, a környezettudatos gondolkodást, a kultúra, oktatás, tudomány, innováció egységét senki sem vitatta. Ha valamilyen szenzációt akar valaki találni, akkor az ne értékprogramot olvasson. Én inkább azt szeretném, hogy legyenek benne olyan gondolatok, olyan összefüggések, amelyek miatt évek múltán is érdemes elővenni.

A világgazdasági válság miatt nem kellene egy új javaslatot írni? Egészen más helyzet teremtődött, mint amiben az alapprogram készült.

Ha az előbb már alkalmazkodóképességről beszéltem: mivel egy világgazdasági válság nem néhány hónapig tart, ennek hatásait egy értékdolgozatba, amely nem aktuálpolitikát értékelő program, be kell építenünk. Ez a kiegészítés most folyik. A világgazdasági válságot pedig nem önmagában, nem pusztán pénzügyi szempontból kell elemezni. A helyzettel kell foglalkoznunk, hogy mi folyik ebben a globalizált világban: mi történik az unióban, hogyan reagál erre a régió és Magyarország, és hogy milyen feladatai vannak ebben a baloldalnak.

Például?

Az a hatás, amit ez a válság kivált, az állam szerepében biztosan meghatározó lesz. Ki kell hozni a magyar politikai életet abból a vitából, ami egy elméletileg felvetett, de a gyakorlatba semmilyen módon át nem vitt kérdést kerülget: kicsi vagy nagy állam kell.

Nem a méret a lényeg?

Hát, az állam tekintetében biztosan nem. Az a kérdés: melyek azok a feladatok, amelyekről mi, szociáldemokraták úgy gondoljuk, hogy hosszú távon az államnak kell elvégeznie. Ezért van, amit le kell adni, más feladatokat pedig fel kell vennie az államnak.

Az előző alapprogramokból mi hasznosult?

Azt, hogy az oktatásnak kiemelt szerepe legyen, először 2000 tájékán írtuk le. Nagyon hosszú idő, amíg ebből aktuálpolitikai döntés lesz. Elégedett leszek, ha annyit sikerül végigvinni nyolc év alatt a zöld gondolatokkal, a környezettudatossággal, a fenntartható fejlődéssel, mint amennyit nyolc év alatt az oktatás, képzés, kultúra, innováció ügyével haladtunk - amire persze mindig lehet mondani egy aktuálpolitikai kritikát.

De azt nem nagyon lehet elvitatni, hogy a kormányzati és a hosszú távú gondolkodásnak ma ez az egyik centruma. Ilyen értelemben van inspiráló szerepe. Március végén dönt a kongresszus. Biztosan sok vita várható addig, és az, hogy a két éve megalakított alapérték bizottság hosszú távon is része lesz a szocialista párt életének, szintén itt dől el.

Miért nem foglalkozik a tervezet az MSZP gyökereivel? Az előző kongresszuson a miniszterelnök elindított egy vitát arról, hogy a szocialista párt nem lehet egyszerre Nagy Imre és Kádár János örököse is. Ezt miért nem tisztázták le?

Nem szeretném, hogy a szocialista pártban külön intézménye legyen annak, kiknek milyen vitái voltak egymással korábban. A szociáldemokrácia a XIX. századból ered, és azt hiszem, büszkék lehetünk ezekre a hagyományokra. Annak a gondolati megújulásnak, ami az MSZP-t jellemzi, előzménye a Nagy Imre-féle gondolkodás és mentalitás, ami 1953-ban, majd '56-ban előjött. Korábban is elmondtuk, hogy ebben nincs kizárólagosság. Nem mondom, hogy más nem lehet a szellemi örököse, de mi azok vagyunk.

De akkor hogyan gondolkodik az MSZP az 1956 és '89 közötti korszakról?

Azok közé tartozom, akik nem hajlandóak sem személyt, sem korszakot feketén-fehéren megítélni. Nem hiszek abban, hogy a rendszerváltás előtt minden rossz volt, következésképpen minden megtagadandó, a rendszerváltás után meg minden jó volt, következésképp minden bevált. A világ nem ilyen. Persze voltak, akik kettéosztották az országot: jó-rossz, kuruc-labanc, népies-urbánus, polgár-szocialista. Erre valóban évszázados hagyomány van, csak egy baj van vele: hazugság. Nem lehet így egy országot vagy egy korszakot felosztani.

Nagyot téved, aki az '56 és a '89 közötti időszakot egy sakktáblán akarja ábrázolni. Nincs egyetlen olyan időszak sem, amelyet ezzel a módszerrel jól lehetne vizsgálni, csak vannak olyan korszakok, amelyek távolabb vannak tőlünk, más korszakok közelebb. Utóbbit erősen befolyásolja, hogy éltünk benne, vagy legalábbis sokat hallottunk róla. A reformkorról - például - egészen másfajta információk alapján alakítjuk ki a véleményünket. Ha egy politikai irányzatnak, pártnak biztos alapértékrendszere van, nem a "fekete-fehér", "igen-nem" sablonban látja a világot, hanem úgy, amilyen valójában: sokszínűnek.