Miközben a világ az újinfluenza vírusától retteg, Böjte Csaba éppenséggel „fertőzni” akar. Ráadásul nem kevesebbet, mint az egész világot szeretné megfertőzni „a szeretet vírusával”.

Az atya szerint ezt az akciót a Dévai Szent Ferenc Alapítvány az adományok továbbadásával, a házak szaporodásával már elkezdte, és ugyanerre biztatja az alapítvány összes házában dolgozó munkatársát. „Az lenne a szép, ha mindenik ház a dévai példájára ott, a maga környezetében megszülné a maga kis napközi otthonait” – írja munkatársainak egy elektronikus levélben az atya.

A láncreakciót, melynek folytatását reméli, Déva indította el, hisz „tudott nagylelkű lenni, tudta vállalni a születés gondjait, meg tudta osztani anyagi, szellemi, lelki kincseit Szászvárossal, Szovátával és így sorra... Kezdetben bizony nagyon nehéz volt, mert úgy éreztük, hogy az a kis láng, amit továbbadunk, az a pár kolléga, az anyagi javak amelyeket elvesztettünk, pótolhatatlan űrt hagynak maguk után... És láss csodát, Isten nemcsak kipótolta a hiányt, hanem nagylelkűségünket a maga végtelen nagylelkűségével mindig felülmúlta.. Újból és újból elhalmozott ajándékaival és így szépen egymás után elkezdtek születni az otthonaink, lehetőségünk lett mind több síró gyermeknek a kérésre igent mondani, az életet befogadni.”

Miután végigjárta a Szent Ferenc Alapítvány Erdély-szerte működő házait, Böjte atya így fogalmazott: „az, hogy ennyi éhes kis »egérke« naponta fogyasztja a tartalékainkat és mégis mindig van mit szétosszunk, az maga a gondviselő Istennek a szép csodája.”

Böjte Csaba és a Szent Ferenc Alapítvány valóban csodálatos dolgokat cselekszik: nemcsak ételt, de életet ad számos rászoruló gyereknek, lassan egész Erdélyt megfertőzi szeretettel, gondoskodással, egymásrafigyeléssel. Reméljük, Csaba atya terve, hogy a meglévő házakat működtetők létrehozzák a „saját” kis napközi otthonaikat, megvalósul, és minden ház a maga környezetének Dévájává tud válni.