Az OTP Bank adózás utáni eredménye elmaradt a várakozásoktól, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a pénzintézet jövő évre vonatkozó várakozásai túl optimisták. A Pénzügykutató Zrt. szerint a bankmentő csomagot az OTP-nek írták.

Éves összehasonlításban több mint 10 százalékkal csökkent az OTP Bank adózás utáni eredménye. Az 50,1 milliárd forintos kilenc havi eredmény a várakozásoktól elmaradt. A pénzintézet vezérigazgató-helyettese optimista, szerinte az elmúlt évek alapján a mintegy 50 milliárd forint negyedéves eredmény termelésére a bank mindenkor képes. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint a vártnál könnyen kisebb lehet a bank eredménye.

A piaci várakozásoknál 10 százalékkal kisebb lett az OTP eredménye - mondta lapunknak Sarkadi-Szabó Kornél. A Cashline elemzője figyelmeztetett, hogy az OTP jövő évi kilátásai is bizonytalanok, ugyanis az ukrán és orosz piacok magas kockázatokat hordoznak, a tömeges hitelbedőlések miatt ezeken a piacokon komoly veszteségek érhetik az OTP-t. A bizonytalanságok miatt a bank vezérigazgató-helyettesének profitvárakozásait is túl optimistának tartja Sarkadi-Szabó, ugyanakkor nem kizárt, hogy teljesülnek - teszi hozzá.

Ugyanakkor nem valószínű, hogy a banknak az államhoz kellene fordulnia segítségért, elkerülhető az állami tőkeemelés. Sarkadi-Szabó kiemelte: stabil a pénzintézet hiteldinamikája és hitelportfoliója is.

Urbán: nem az OTP, hanem a gazdaság számára fontos a bankmentő csomag

Az OTP-t nem kell megmenteni, a bankmentő csomagra nem az OTP Banknak van szüksége, hanem a magyar gazdaságnak, ahhoz, hogy a recesszió ne legyen mélyebb a vártnál - mondta Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese pénteken a háromnegyed éves gyorsjelentést ismertető sajtótájékoztatón.

A vezérigazgató-helyettes szavai szerint ennek felismerése nem érzékelhető a beterjesztett törvényjavaslatban, amely "az angolszász modellt tükrözi, ahol csődbe ment bankokat mentenek meg és nem a közép-európait, ahol a gazdaság likviditásán kívánnak javítani".

Ebben a formában a bank vezetése nem tudná javasolni azt elfogadásra a részvényeseknek, arról pedig ők döntenek - mondta Urbán László. Ugyanakkor elzárkózott attól, hogy konkrétan megfogalmazza kifogásait a javaslattal kapcsolatban.

Hangsúlyozta, hogy a legrosszabb gazdasági prognózisok alapján is az OTP csoport maximum a nyereségnövekedését veszítené el. A jövő évi terveken már dolgoznak, és azok két variációban készülnek. Ezek közül a rosszabbik számol azzal, hogy a hitelezést csak a betétnövekedés összegével emelnék. A másik ennél kedvezőbb, amely azt feltételezi, hogy a bank további forrásokhoz is juthat.

A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az idén a rendkívüli tételek nélkül számítanak a 220 milliárd forintos adózás utáni nyereségre (ez háromnegyed éves szinten 170,4 milliárd forint volt), és ez szavai szerint a legrosszabb szcenárió. Így a bankcsoport éves eredménye mintegy 5-10 százalékkal emelkedik, szemben a tervezett 10 százalékkal.

Kettős begyűrűzés

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa az intézet pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarországon a bankok túlnyomó többsége külföldi bankok leánybankja, az egyetlen kivétel a legnagyobb hazai bank, az OTP ugyanis nem leánybank, hanem 8 kelet-európai intézet anyabankja, ami a jelenlegi válságban komoly veszélyt jelent, ugyanis a krízis súlyosan érinti némelyik otthont adó országot, például Ukrajnát - közölte Várhegyi Éva.

Emiatt a hitelválság egyszerre két oldalról gyűrűzött be Magyarországra. Nyugatról a külföldi bankok hazai bankjain keresztül jutott be, amiben az Európai Központi Banknak is komoly szerepe volt, ugyanis a betétekre vonatkozó garanciavállalásból és a bankmentésből kezdetben kihagyták az eurózónán kívüli leánybankokat, így külföldi bankok még a nyugati bankmentés után sem segítették a magyarországi intézeteiket.

Keletről az OTP leánybankjain keresztül ért ide a válság: a banknak eddig az ukrán és az orosz leányintézetét kellett feltőkésítenie, ugyanakkor komoly veszély elé néznek a romániai intézetei is, ugyanis a devizahitelek aránya ott még a miénknél is magasabb - 90 százalékos -, így nem lehet tudni, mikor szalad el esetleg a román valuta is a forinthoz hasonlóan.

Brutális a bankmentő csomag?

Várhegyi Éva a bankmentő csomagot ért kritikák kapcsán közölte: az állam nem a külföldi bankokat akarja megmenteni a csomaggal, ugyanis jól látható, hogy azt az OTP-nek írták, azonban a versenysemlegesség látszatát fenn kell tartani, ezért nem mondják ki ezt kormányzati szinten.

Másfelől az OTP is bizonyos értelemben külföldi, hiszen a bank 80 százaléka külföldi tulajdonosok kezében van. Azonban a magyar állam az OTP esetében nem háríthatja át a védelmet más államokra, ugyanis az intézet alapvetően a magyar betétesek pénzét kezeli. Azért is fontos a bank állami védelme, mert ha összeomlik, magával ránthatja a kelet-európai bankszektort, ami a nyugati bankokban is jelentős károkat okozna.

A bankmentő csomaghoz kapcsolódó törvényjavaslatról Várhegyi Éva elmondta, hogy valóban brutális törvénynek tűnik, hiszen a segítségért cserébe komoly jogosítványokat akar szerezni az állam. Ezt a szigort a Pénzügykutató Zrt. munkatársa azzal igazolta, hogy az államnak a törvény erejével kell biztosítania, hogy a bankmentésre fordított pénzt valóban a célnak megfelelően hasznosítsa a feltőkésített bank, és a tulajdonosok ne dönthessenek esetleg úgy, hogy más célra használják fel a pénzt - zárta elemzését a Pénzügykutató Zrt. munkatársa.