Amerikában a választások napján nem csupán a következő elnökről dönthettek a szavazók. Számos államban a legkülönbözőbb kérdésekről tartottak népszavazásokat, a prostituáltak letartóztathatóságától kezdve a melegek házasságának tiltásáig. Csak Kaliforniában 13 kérdésről döntöttek az állampolgárok. Ám az eredmények ismeretében érdemes ismét feltenni a kérdést: hogyan is győzhetett egy színes bőrű elnökjelölt?

Nem csupán az elnökválasztás tekintetében volt ez minden idők legdrágább kampánya az idei az Egyesült Államokban, ugyanis Kaliforniában a melegek házasságának a sorsát eldönteni hivatott 8-as számú népszavazási kérdést (Proposition 8) is rekord méretű hírverés övezte. Két másik államban, Floridában és Arizonában is napirenden volt hasonló kérdés, ám a kaliforniai javaslatnak azért volt kiemelt jelentősége, mert ott nemrégiben az állam elismerte a melegek házassághoz való jogát.

A házasság engedélyezésének ellenzői annak reményében estek neki a közvéleménynek, hogy az állam alkotmányát módosítva biztosítsák, hogy a jövőben se tudjon két férfi vagy két nő összeházasodni. Hiába szállt be az alkotmánymódosítás elleni kampányba a republikánus Schwarzenegger kormányzó is, a választások napján az Obamát elsöprő győzelemmel megválasztó szavazók egyben a melegházasság tiltását is megszavazták. Floridát is vitte Obama, ám ott is, miként Arizonában, győzedelmeskedtek a melegházasság ellenzői a népszavazási kérdések tekintetében.

Apró liberális győzelmek a nagy pofonok között

Ennek ellenére Kalifornia szavazópolgárai egyúttal elutasítottak egy olyan javaslatot, amely szükségessé tette volna abortusz elvégzése előtt a szülők értesítését. Az abortusz általánosabb jellegű tiltását Colorado és Dél-Dakota is elutasította.

Egy másik népítéletre váró kérdés az "affirmitive action", vagyis a bőrszínre vagy nemre vonatkozó pozitív diszkriminációt előíró törvény kérdése. Két államban, Nebraskában és Coloradóban is leszavazták az ilyen jellegű javaslatot. Coloradót egyébként Obama hatalmas többséggel nyerte.

A könnyű drogok legalizálásáért küzdők örülhettek két apró győzelemnek: a marihuána fogyasztás Massachusetts államban már csupán pénzbüntetéssel sújtható, Michiganben pedig, 12 másik államhoz hasonlóan, mostantól orvos írhatja fel a kendert.

Ezek a kérdések kapták a legnagyobb médiafigyelmet, ám számos kisebb jelentőségű kérdésben is szavazásokat tartottak: adócsökkentésekkel, emelésekkel, infrastruktúrával, fejlesztésekkel, fegyencek jogaival vagy veteránok nyugdíjával kapcsolatban. Egyedül Kaliforniában tizenhárom kérdésben tartottak népszavazásokat. San Franciscóban például a prostituáltak letartoztatásának tiltását, San Diegóban a tengerparti alkohol fogyasztás engedélyezését akadályozták meg a szavazók.

Kötik az ebet a karóhoz

Összességében megállapítható, hogy a népszavazási kérdések tekintetében minden a vártnak megfelelően alakult. Számos elemző azzal számolt, hogy a hatalmas gazdasági nehézségek fényében a szavazók inkább konzervatívan fognak szavazni és ez alapvetően így is lett, bár az eredmények alakulásába bizonyos esetekben egyértelműen szerepet játszott, hogy olyanok voksoltak, akik eddig nem: az Obama jelöltségén felbuzdult fekete és dél-amerikai közösségek, amelyek vallásosságukra való tekintettel társadalmi kérdésekben jellemzően konzervatívan szavaznak.

Ám éppen ezért tartottak sokan attól, hogy ez az óvatosság az elnökválasztási eredményekre is kihat majd a “Bradley-hatás” formájában. Ez a politikai jelenség egy színes bőrű Los Angeles-i polgármesterről kapta a nevét, aki annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások alapján jelentős előnyre tett szert a kormányzóságért folytatott versenyben, a küzdelmet végül mégis elvesztette.

Elemzők szerint Bradley előnye azért vált köddé, mert a közvélemény-kutatásokban megkérdezettek gyakorlatilag hazudtak: azt állították, hogy a színes bőrű jelöltre adják majd a voksukat, ám végül a fülke magányában végül a fehér jelöltre szavaztak.

Akkor hogyan nyert Obama?

A Bradley-hatás végül teljességében elmaradt. Nyilván voltak, akik McCainre ellenfelének bőrszíne miatt szavaztak, miként a kisebbségek tagjai közül is voltak, akik éppen ugyan azon oknál fogva voksoltak Obamára. Ám tudjuk, hogy a szavazások soha sem a szimpatizánsok további győzködésén múlik, hanem a bizonytalan szavazókon.

Ezzel együtt elmondható, hogy egy feszült, ideges, súlyos terheket cipelő, kiemelt fontosságú társadalmi kérdésekben alapvetően konzervatívan szavazó Amerika ajándékozta meg Obamát elsöprő győzelemmel.

Ennek fényében úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban a bőrszín, amely csupán 50 éve élet-halál kérdése lehetett, mára elvesztette jelentőségét a politikai diskurzusban. Ennek tényét valamennyire sejteni lehetett, amikor Obama megnyerte az előválasztásokat Iowában, ahol a feketék a lakosságnak csupán 2.5 százalékát teszik ki. Ám a választások eredményeinek fényében úgy fest, hogy Obama elnöksége nem csupán kozmetikázása az amerikai demokráciának, hanem annak jele, hogy az országban a politikai párbeszéd alapjaiban változott meg. Kis túlzással mondhatni: senkit sem érdekel, hogy Obama fekete.