Már a XIII. században vitatkoztak arról, hogy a Torinói Lepel néven ismert ereklye Jézus Krisztus testének halotti lenyomata, vagy csak egy titokzatos műalkotás. Hit, tudomány és áltudomány csapott össze a kérdés körül több száz éven át és több mint nyolcvan modern tudományos kísérlet és program sem ad máig kielégítő választ. A Szentszék csak hit kérdéseiben tartja magát illetékesnek, tárgyak valódiságáról, hitelességéről, igen bölcsen, nem hajlandó nyilatkozni. Sebaj! Az idén hat hétig látható lesz a Lepel a Torinói Dómban, ezért elmegyünk, hogy a saját szemünkkel is lássuk és segítsünk a kérdés eldöntésében.

Itáliai út a torinói lepel megtekintésével

Kedves Barátaim, Címzettek, mint már ismeretes, egy különlegesen szép és érdekes, szenzációs útra hívom fel figyelmeteket/figyelmüket:
2010. május elején, már remélhetőleg a győztes választások után Obendorfer Árpád barátunk utazást szervez Itáliába, hogy megtekinthessük - több más szépség mellett - a torinói leplet!
Akit érdekel ez az utazás és gazdag lelki élmény, jelentkezhet Obendorfer Árpádnál és nálam.
Jómagam Árpád felkérésére segítem az utazás szervezését, valamint tudósítom majd olvasóinkat e nem mindennapi eseményről. Vagyis én is Veletek/Önökkel tartok!
Jelentkezés: obendorfer@mail.datanet.hu címen, vagy telefonon: 00-36-1-395-2714 vagy 06-20/337-1233 mobilon.
Kérlek, jelezd, jelezze, hogy az utazásról tőlem értesültél, értesült, jómagam ugyanis a reklám-tevékenységem révén kísérem újságíróként a csoportot! Tehát, ha jössz Itáliába, kérlek jelezd nekem is!
E-mail címem: frigyesy@gmail.com , telefon: 06-20/383-1417.
A busz már félig megtelt! Érdemes időben jelentkezni, le ne maradj/maradjon erről a különleges útról!
Érdemes időben regisztrálni, mert máris nagy az érdeklődés!
Találkozzunk ezen a csodálatos úton! Várja a Veled/Önnel való találkozást:

Frigyesy Ágnes
újságíró

A torinói leplet több millió ember szeretné megtekinteni a két hét alatt!!
A Lepel megtekintéséhez a csoportunk bejelentkezését elfogadták:
2010. május 6-án fél 2-re!


ÖT NAPOS/NÉGY ÉJSZAKÁS UTUNK

Padova - Verona - Garda-tó - Milano - Torino

2010 május 4 -8

78.000.- Ft (+ 75 .- Eur)



Az önköltséges ár tartalmazza

az utazást luxus turistabusszal,

szállást három csillagos szállodában,

kétágyas fürdőszobás szobákban,

reggeli és vacsorával,

a programot idegenvezetői közreműködéssel végig az úton.



p r o g r a m - május 4 – 8.

Első nap indulás 6.00-kor a Déli pályaudvar Vérmező felöli oldalától,

utazás Szlovénián át, érkezés az olasz Adria partjára, egy gyönyörű történelmi kisvárosba Caorle-be délután 6 körül, a tranzitszálás elfoglalása. Szállodánk egyszerű hotel, fürdőszobás 2 – 3 ágyas szobákkal a parttól 100 m-re a történelmi városközpont közvetlen közelében. Este szabad program, fakultatív halvacsora.

Második nap reggeli után utazás a Garda tóhoz, út közben alapos városnézés Padovában és Veronában. Vacsorára érkezünk meg a Garda tóhoz, a Hotel *** Europába

http://www.desenzano.com

A három csillagos szállodánk gyönyörű helyen, közvetlenül a tó partján áll, itt töltjük a következő három éjszakát, félpanziós ellátással.



Harmadik nap a reggeli után vonattal utazunk Milanóba, ott átszállunk a Freccia Rossa super expresszre, amely 200 km/órás sebességgel repít Torinoba és vissza

www.frecciarossa.com

Torinóban hét óra időnk lesz, ez alatt megnézzük a Lepelt és a város nevezetességeit.

Negyedik napon autóbusszal körülutazzuk a csodálatos Garda-tavat és motor-csónak kirándulást teszünk a Sirmione félsziget körül.

Este vacsora a hotelben Ötödik napon a reggeli után elindulunk haza, a szükséges megállókkal Szlovénián át utazva kb. este 10 órára érünk vissza Budapestre.

Jelentkezés: obendorfer@mail.datanet.hu címen, vagy telefonon: 00-36-1-395-2714 vagy 06-20/337-1233 mobilon.





Kedves Barátaim,

már többen jelentkeztek a májusi itáliai útra, melynek egyik célpontja lesz a torinói lepel megtekintése. Ehhez küldök most egy kis ízelítőt. Szeretettel: F. Ágnes

Hitelesnek tekinthető a torinói lepel?
2009. november 16.
Torinoi lepel

Pályi Gyula vegyészprofesszort kérdeztük

K: Ön a Modenai Egyetem vegyészprofesszora, tudomásunk szerint szűkebb kutatási területe a kémiai aszimmetria. Hogyan történt, hogy mostanra a torinói lepel kutatásában és nyilvános megismertetésében is aktív szerepet vállal?

V: A lepel kutatása mára már egész tudományág lett, neve is van: szindonológia, a lepel görög eredetű nevéből. E tudományágnak két fő célja van. Az első az, hogy adatokat gyűjtsön azon alapvető kérdés megválaszolásához, hogy vajon a lepel eredeti-e? A második, nem kevésbé jelentős, de az előbbitől függő irány, az, hogy Jézus Krisztus személyéről minél többet megtudjunk abban a különleges helyzetben, amit ő maga tartott missziója csúcspontjának. Mindkét irányzat rendkívül bonyolult, egymástól függő és egymást kiegészítő kutatási erőfeszítéseket igényel. A probléma logikai felépítése roppant hasonlít azokhoz a kémiai problémákhoz, amikkel munkám során foglalkozom. Éppen e hasonlóság miatt keltette fel intellektuális és személyes érdeklődésemet, meg azért, mert hívő katolikus vagyok.

K: Hol tart most a lepel-kutatás?

V: Mint mondtam, a hitelesség kérdése még eldöntetlen. Nem véletlen, hogy az Egyház, amely roppant óvatos még kisebb jelentőségű kérdésekben is, még nem foglalt hivatalosan állást a hitelesség kérdésében. Az egyik legjelentősebb megválaszolandó kérdés, hogy mi történt a Bizáncban nagy tiszteletnek örvendő lepellel azután, hogy a 4. keresztes hadjárat francia és velencei hadai elfoglalták és kirabolták Bizáncot (akkor Konstantinápolyt) 1204. április 12-én. Ezután 145 évig, 1349-ig nincs megbízható hír hollétéről.

Az utóbbi két évben több érdekes feltevés is napvilágot látott ezekről a homályos évekről. Így az egyik kutató szerint a lepel a Templomos Lovagrend kezében volt, a másik szerint egy francia lovag családja őrizte. Érdekes gondolatok, én mostanában ezek ellenőrzésével foglalkozom, annál is inkább, mert az Árpád-ház egyes tagjai és a magyarországi, úgynevezett Pray-kódex is bele van keveredve a történetbe. Még az sem kizárt, hogy Bizánc eleste után a lLepel egy ideig az akkori Magyar Királyság területén is megfordult.

K: Sok olyan vélemény is elhangzik, hogy a Torinóban őrzött lepel középkori hamisítvány. Mi erről a véleménye?

V: 1349 óta a torinoi lepelről aránylag pontos és hézagmentes dokumentáció áll rendelkezésre. Talán ezért szokták az 1200-1300-as éveket mint a hamisítás lehetséges idejét megadni. Mármint azok, akik semmiképpen sem akarják a hitelességet, még lehetőség formájában sem elfogadni. Érdekes módon a két évtizede nagy előkészítő sajtókampánnyal beharangozott radiokarbon vizsgálat is 1325-öt adta meg, mint dátumot, hogy ekkor élt az a len-növény, amiből a lepel készült. Erről később kiderült, hogy a mérés ugyan helyes volt, de a mintavétel nem, a mintát egy 1300 körül végzett javításból vették.

A legutóbbi időben Luigi Garlaschelli, a szkeptikusok régi élharcosa, egyébként kollégám (vegyészprofesszor Paviában) állt elő egy olyan elmélettel, hogy a hamisítás úgy történt, hogy egy holttestet bekentek okker festékkel, kihevítették, majd kimosták. Kísérlete ötletes, csak éppen nem bizonyít semmit azzal a lepellel kapcsolatban amit Torinóban őriznek. Garlaschelli persze azonnal hatalmas sajtónyilvánosságot kapott, pedig kísérleteinek pontos leírása még meg sem jelent, az érvelésével kapcsolatban felmerülő kételyeket pedig el fogják hallgatni. Érdekes, hogy akik a „gondolkodás szabadságának” élharcosai, milyen kevéssé tűrik mások gondolatait. De hát ennek analízise messzire vezetne...

A torinói lepel továbbra is hívők és nemhívők érdeklődésének tárgya lesz. Bár rengeteg vizsgálat támasztja alá hitelességét, még igen sok munkát kell elvégezni addig, amíg tudományos igényességgel egyik vagy másik álláspontot el tudjuk fogadni. Ha ez meglesz, biztosra vehetjük, hogy az Egyház is állást fog foglalni, hiszen fő célja az igazság keresése, nemcsak a szeretetben, hanem mindenben.

Pályi Gyula, a Modena-i és Reggio Emilia-i Egyetem kémia professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia (a „Negyvenek”) tagja előadást tartott a torinói lepelről, amelyben megállapítja, hogy a kegytárgy hitelesnek tekinthető.

"A torinói lepel néven ismert kegytárgy egy 437 x 113 cm méretű lenvászon kendő, melyen egy megkínzott, majd kereszthalált szenvedett férfi fotográfiai negatív jellegű képmása, vérfoltok és égésnyomok láthatók. Sorsa szórványos adatok alapján Jézus Krisztus kereszthalálától 1349-ig, majd ezt követően jól dokumentált történelmi adatokkal napjainkig követhető. Jelenleg Torinóban (Olaszország) őrzik, a Szentszék tulajdona.

Különös érdeklődést váltott ki az a felfedezés (1898), hogy a Lepel férfi-képmása fotográfiai negatív jellegű, tekintettel arra, hogy a negatívon keresztül végzett fotográfiai eljárásokat alig egypár évtizeddel korábban fedezték fel, ami a néhány száz évvel korábbi hamisítást (művészi alkotást?) lényegében kizárja. E felfedezés óta a modern tudomány minden erre alkalmas szakágazatának felhasználásával megvizsgálták a lepel anyagát, a hozzátapadt szemcséket, foltokat és a képmást.

E szakterületek: antropológia, törvényszéki orvostan, patológia, hematológia, botanika, pollinológia, numizmatika, textil technológia történet, különféle mikroszkópos és fotográfiai technikák komputeres kép-tisztító eljárásokkal kombinálva, radiokarbon kormeghatározás, pirolízises analízis tömegspektrometriával kombinálva, kémiai analízis és optikai spektroszkópia.

E technikák, egy kivételével összhangban vannak azzal a feltevéssel, hogy a Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple.

Az „ellentmondó” eredmény a radiokarbon kormeghatározási kísérletből (1988) származik és nagy sajtónyilvánosságot kapott. Közzétételét élénk vita követte, melyben fontos szerepet kapott a magyar Pray-kódex (1192-4) egy képe is. Azóta kiderült (2005), hogy a kormeghatározásra használt minta a lepel pereméről, egy utólagos javításból származik, tehát a radiokarbon vizsgálat nem tekinthető mértékadónak. Sajnálatos, hogy ezen utóbbi eredmény alig kapott média-nyilvánosságot.

Az előadó célja a lepellel kapcsolatos vizsgálatok természettudományos szempontból való elemzése. Az előadás végkövetkeztetése az, hogy a torinói lepel hitelesnek tekinthető."

Forrás: Pályi Gyula