A kormány és a közüzemi földgáz nagykereskedője, az E.ON közötti vita a Hírszerző információi szerint a cég fizetőképességét veszélyezteti. Az importőr fizetésképtelensége esetén az oroszok elzárhatják a gázcsapokat, azaz veszélybe kerülhet a lakosság földgáz ellátása.
Szeptember óta nem rendeződött a viszony az E.ON Földgáz Trade Zrt. (E.ON) és a kormány között, mely amiatt robbant ki, hogy egy nyár végi miniszterirendelet-módosítás megszüntette az E.ON közüzemi gázellátásból adódó veszteségeinek kiegyenlítését szolgáló úgynevezett "importár korrekciós tényezőt". (Lásd keretes írásunkat.)
A dollár erősödése miatt a közüzemi gázszolgáltatónak év végéig több mint 100 milliárd forintos vesztesége keletkezhet, melyet így a vállalatnak jogi garancia nélkül kell finanszíroznia, ezért információink szerint - végső esetben - kérdésessé válhat az E.ON fizetőképessége. Azt pedig már az ukrán példából tudjuk, hogy ha nem fizet az importőr az oroszoknak, az bizony komoly csapást jelenthet egy ország gázellátására.
Információink szerint a hetek óta tartó egyeztetések eddig nem vezettek eredményre, a kormány illetékesei - miután előzetes értesítés nélkül eltörölték az importár korrekciós (IK) rendszert - érdemben nem reagáltak az E.ON megkereséseire (igaz, közben több mint egy hónapig nem volt felelős miniszter az energiatárca élén.)
Most megtörhet a jég: bár lapunkkal a Pénzügyminisztérium közölte, hogy az ügyben publikálható álláspontját csak később közli, úgy tudjuk szerda este Veres János fogadja a legnagyobb gáziparági befektető hazai képviselőit.
Az E.ON magyarországi vezetésével mindeddig nem sikerült megállapodásra jutnia a minisztériumnak. Az egyeztetések csütörtökön is folytatódnak, de már a német anyavállalat, az E.ON Ruhrgas elnöke, Bernhard Reutersberg is Budapestre érkezik, ahol Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, a miniszterelnök kabinetfőnökével, Ficsor Ádámmal, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi minisztériumi államtitkárával, Puch Lászlóval egyeztethet a vállalat kompromisszumos javaslatáról. Az E.ON Földgáznál nem kívántak részleteket közölni sem a javaslattal, sem a tárgyalásokkal kapcsolatban, csupán annyit mondtak, hogy ha lesz megegyezés, azt azonnal nyilvánosságra hozzák.
Mit tartalmazhat a kompromisszumos megoldás?
A lapunk birtokába került anyag alapján, az E.ON egy olyan javaslatot nyújtott át a kormánynak, melynek lényege egy a "fogyasztók érdekeit, valamint a társaság pénzügyi stabilitását" is szem előtt tartó kompromisszumos megoldás. A vállalat az IK eltörléséből származó veszteségeit a 2009. július elsejei piacnyitás után is hajlandó finanszírozni - az eddigi szabályozás értelmében a cég felé fennálló lakossági gázárhátralékot a piacnyitásig törleszteni kellett volna, ami drasztikusan emelkedő gázárakhoz vezetne -, és hajlandó a visszatérítési időszakot még több évre meghosszabbítani.
A lakosság számára ez a visszatérítési időszak elnyújtása miatt jóval kisebb terhet jelent az eltörölt IK-rendszerben rögzített fizetési kötelezettségnél. Az eredeti rendszer szerint ugyanis a fennálló 100 milliárdos veszteséget egy év alatt kellett volna ledolgoznia a szabályozott piacnak, ami a tartozás törlesztésének most javasolt több éves elhúzásához viszonyítva többszörös terhet jelentene a fogyasztóknak.
Az E.ON kompromisszumos megoldás híján - megtérülési garancia hiányában -elképzelhető, hogy nemzetközi jogi lépéseket tenne.
Miért tartoznak a lakossági fogyasztók az E.ON-nak?
Mert a gáz köbméteréért - még az állami szociális alapú támogatását is igénybe véve - nem fizetjük meg a világpiaci árat. Az E.ON elsősorban oroszországi forrásból dollárért gázt vásárol, amit a magyarországi szabályozott piacon értékesít. Mivel a kormány szociális megfontolásokból a kelleténél rendre kisebb gázáremelések mellett döntött, mint amekkorákat a piaci árak emelkedése megkövetelt volna, az importőr E.ON jelentős veszteségeket halmozott föl.
A földgázellátásról szóló 2003-as törvény értelmében azonban a szabályozott földgázáraknak tartalmazniuk kell az iparágban tevékenykedő vállalatok minden költségét, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget is. A rendszer stabilitásának egyik eleme az importár korrekciós mechanizmus volt - ezt törölte el a kormány a nyár végén.
> Mire is volt jó az IK?
A gáz árát az olajár kilenc havi átlagára, valamint a fizetés időpontjában érvényes forint/dollár árfolyam határozza meg. Az árszabályozás a következőképpen fest: az illetékes hatóságnak - a minisztériumnak - egy hónappal az árváltozás életbe lépése előtt be kell jelentenie a következő negyedévre vonatkozó módosítás mértékét.
A bejelentés és a tényleges gázárváltozás között tehát eltelik egy hónap. Ebben a hónapban azonban a nyersanyag ára drasztikus változáson mehet keresztül, ami a negyedéves gázár-módosulás kilenchavi átlagában már megjelenik. Ennek az egy hónapnak az áringadozását az illetékes hatóság csak megbecsülni tudja.
Ha bejelentés és az árváltozás életbe lépése közötti hónapban nő az olaj átlagára, akkor az E.ON ezt a növekményt kénytelen kifizetni a gázbeszerzésnél, azonban csak később tudja a lakosságra terhelni a többletköltséget. Ezt a csúsztatott kompenzációt nevezik importár-korrekciónak, ami tehát a becsült gázár és a ténylegesen kifizetett beszerzési költség közötti különbséget simítja el.
A júliustól érvényes fogyasztói gázárban köbméterenként négy forintot tett ki az IK, ezt a "visszatérítési mechanizmust" helyezte a kormány egy miniszteri rendelettel hatályon kívül október elsejétől. Így a felhalmozott IK veszteség visszafizetésére nincs jelenleg lehetőség az árszabályozás keretein belül, így a jövőben a tényleges és a becsült import beszerzési költségek eltérése esetén keletkező veszteségek nem térülnek meg az E.ON-nak.
Az IK veszteségállománya július elsején elérte a 20 milliárd forintot, amit a júliustól-októberig tartó negyedév elégtelen mértékű áremelése - mely nem tükrözte megfelelően a tavaszi és a nyári olajár emelkedéseket - megfejelt, további veszteségeket okozva az E.ON-nak. Ehhez jön még a gyenge forint/erős dollár miatti többletkiadás, aminek hatására összességében a közüzemi cég vesztesége év végéig elérheti a 100 milliárd forintot.
A forint gyengülése miatt az E.ON - egy keddi tv-interjú tanúsága szerint - minden, a szabályozott piacon eladott földgáz köbméterén 25 forintot veszít - 130 forintos végfelhasználói árnál ez bizony tetemes összeg. A kormány nyáron a csökkenő olajárakkal indokolta a javasoltnál kisebb gázáremelést, valamint teljes árfelülvizsgálatot kért annak érdekében, hogy derüljön ki világosan, vajon tényleg csak a valóban indokolt költségeket számítják-e fel a gázipari cégek a fogyasztóknak.
