Az Európai Unió és Magyarország között létrejött hitelszerződés feltételei szinte pontról pontra megegyeznek az elmúlt hetekben megismert kormányzati válságkezelő lépésekkel. A saját programját valósítja meg a kormány vagy a hitelező szervezetek diktátumát?

A kormány válságkezelő lépései - a GDP-arányos hiánycél leszorítása, a jövedelemkiáramlás visszafogásával elért kiadáscsökkentés, a bankmentő csomag, a felelős állami gazdálkodásról szóló törvény elfogadása, a devizahitelesek megsegítésére, vagy a bankok likviditásának javítására irányuló kormányzati törekvések - egytől-egyig szerepelnek az Európai Unió és Magyarország között létrejött hitelszerződés feltételei között. A kormány válságkommunikációjában visszatérő elem volt, hogy a külföldi szervezetek - elsősorban az IMF - a hazánknak nyújtott készenléti hitelkeretet konkrét feltételek kikötése nélkül nyitotta meg.

A most nyilvánosságra hozott szerződést lapozgatva azonban felmerül a kérdés: ki diktált kinek? Mi az EU-nak - és esetleg más szervezeteknek is - vagy inkább ők nekünk? Vajon a kormány az elmúlt hetekben saját programját valósította meg vagy inkább a nemzetközi pénzvilág elvárásait kommunikálta saját válságkezelő lépéseiként?

A megállapodás

Az Európai Unió képviselői is aláírták azt a két dokumentumot, amely alapján az unió 6,5 milliárd eurós középtávú pénzügyi támogatást nyújt Magyarországnak. Az első 2 milliárd euró értékű részlet lehívásának feltétele olyan jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtása, amely célul tűzi ki a 2,6 százalékos GDP-arányos hiány elérését, és tartalmazza az ehhez szükséges költségvetési intézkedéseket - olvasható a Pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumokban.

Egy egyetértési és egy hitelmegállapodás aláírásával lépett hatályba az az egyezség, mely alapján az Európai Unió 6,5 milliárd euró összegű középtávú pénzügyi támogatást nyújt a magyar kormány pénzügyi és gazdaságpolitikai programjának megvalósításához, a fiskális konszolidáció folytatásához.

Az uniós hitel két évig áll Magyarország rendelkezésére, átlagos lejárata legfeljebb öt év. A támogatás négy részletben hívható le. A hitelhez kapcsolódóan rendelkezésre tartási jutalékot nem számítanak fel.

Általános feltételek

A megállapodás úgy fogalmaz: az EU pénzügyi támogatását az új, átfogó gazdaságpolitikai programhoz nyújtja, melyet a magyar hatóságok 2008. október utolsó hetében fogadtak el a befektetői bizalom helyreállítása és az utóbbi időben a magyar pénzügyi piacokra nehezedő nyomás enyhítése érdekében. E program lényeges elemeit már tartalmazzák az Országgyűlésnek a költségvetési törvényjavaslathoz november 2-án benyújtott módosító javaslatok.

A hitelnyújtók reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy "a támogatás segíteni fog az országnak abban, hogy folytassa és fokozza költségvetési konszolidációs erőfeszítései (...) valamint egy stabilitásra irányuló és fenntartható gazdaságpolitika érvényre jutását szolgálják."

Mekkorák lesznek a lehívható részletek?

A támogatást négy részletben folyósítják. Az első 2 milliárd euró értékű részlet lehívásának feltétele olyan jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtása, amely célul tűzi ki a 2,6 százalékos GDP-arányos hiány elérését, és tartalmazza az azt alátámasztó költségvetési intézkedéseket.

A szöveg a konkrét - korábbról már ismert - kiadáscsökkentő lépéseket az első hitelrészlet lehívásának feltételeiként sorolja fel: a nominálbérek befagyasztása, valamint a 13. havi illetmény kifizetésének elmaradása a közszférában 2009-ben; a 13. havi nyugdíj maximálása 80 ezer forintban (körülbelül az átlagnyugdíj szintjén), illetve annak eltörlése a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulók egyes csoportjai esetében.

A második részlet maximum 2 milliárd eurót tesz ki, melyet egy harmadik folyósítás követ maximum 1,5 milliárd euró összegben, valamint egy negyedik maximum 1 milliárd euró nagyságrendben. A négy részlet folyósítása előreláthatólag 2008. negyedik negyedévében, 2009. első, második és negyedik negyedévében történik. Az Európai Bizottság az első részletet követő részletek rendelkezésre bocsátásáról azután dönt, hogy megkapta az uniós Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét a korábban átutalt pénzek felhasználásáról és vállalásaink betartásáról.

Konkrét gazdaságpolitikai feltételek

Az egyes további részletek folyósítása a kormány gazdaságpolitikai programjának végrehajtásán alapul, tehát a további hitellehívásokra csak akkor lesz lehetőség, ha a kormány a szerződésben vállalat makro- és egyéb feltételeket teljesíti.

Így előrelépést kell elérnünk a költségvetési konszolidáció és a kiadások mérséklése, a költségvetési irányítás reformja, az árstabilitás, a bankszektor stabilitása, a pénzügyi szektor szabályozása és felügyeleti reformja, valamint a strukturális reformok területén.

Mit tudunk teljesíteni az elvárásokból?

A költségvetési irányítás reformjára vonatkozó elvárás a felelős állami gazdálkodásról szóló törvény megszavazásával, a költségvetési tanács felállításával lényegében megtörtént - a grémium kinevezése és a "működéshez megfelelő létszám biztosítása" is szerepel a megállapodás mellékletei között.

A megállapodás a pénzügyi szektor szabályozásáról és felügyeletéről szóló része "kötelezi" a kormányt a belföldi bankszektor támogatási csomagjának bevezetésére, finanszírozási szükségleteik figyelemmel kísérésére valamint a stabilitás érdekében - szükség esetén - további intézkedések megtételére - ezeket a megállapodás nem részletezi. A megállapodás kezdeményezi a háztartások pozitív adóslistájának kialakítását is, hogy a pénzintézetek hitelkockázatai követhetőek legyenek.

Az egyezség "utasítja" a kormányt a nehéz helyzetbe került devizaadósok megsegítésére is. Ahogy a szöveg fogalmaz: a kormány feladata olyan "megállapodás keresése a kereskedelmi bankokkal, amely megkönnyíti a háztartások adósságának átalakítását a lejárati idő és a törlesztési ütem módosítása útján, beleértve a devizaalapú hitelek forintalapúra történő konvertálásának lehetőségét is, ezzel csökkentve a nagyarányú lakossági devizakockázatot."

Szűkre szabott reformlépések

A megállapodás a strukturális reformok kapcsán meglehetősen szűkszavú, de a többi lépéshez hasonlóan az ebben a pontban megfogalmazottak is lefedik a kormány korábban bejelentett intézkedéseit. A hitelfolyósítás feltétele ezen a területen "a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát javító lépések megtétele, és a "Nyugdíj és Időskor Kerekasztal szakértői munkája alapján javaslatok megfogalmazása a jövőben lehetséges lépésekre vonatkozóan."

Strukturális reformok címszó alatt még egy kitételt tartalmaz az egyezség: "az Országgyűlés jogi szabályozást fogad el az "Út a munkába" programmal összefüggésben, amely a Munkaerőpiaci Alap bizonyos forrásainak átcsoportosítását tartalmazza a passzív oldalról az aktív munkaerőpiaci eszközök irányába."