Több, mint harmincezren vettek részt a megindító szertartáson, amellyel az oltár dicsőségére emelték azt a 188 japán vértanút - nagyrészt nőket, gyermekeket és fogyatékosokat -, akiket a hit miatti gyűlöletből öltek meg 1603 és 1639 között. A vértanúság a szeretet legmagasztosabb kifejezése - mondta Saraíva Martins bíboros

A boldoggá avatási szertartást helyi idő szerint délben a tokiói nyugalmazott érsek, és a pápát képviselő José Saraíva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa vezette. Koncelebrált hét koreai püspök, valamint a Fülöp-szigetekről és Tajvanról érkezett főpásztorok.

Egész családokat kiirtottak azért, mert nem voltak hajlandók megtagadni Krisztust. Világi férfiak, nők, gyermekek, papok, szerzetesek adták életüket hitükért. Tanúságtételük felelevenítése négy évszázad elteltével is megrázó volt a hívek számára. Borzasztó kínzásoknak vetették alá a keresztényeket, élve elégették, keresztre feszítették, feldarabolták őket. Kibe Kasui Petrus jezsuita szerzetest tíz napig kínozták, mialatt ő nem szűnt meg bátorítani a vele együtt szenvedő hittanítókat. Martins bíboros Szent Ágostont idézve kiemelte, hogy nem az ítélet vagy a kínzás tesz vértanúvá, hanem az, hogy Krisztusért követik el. A keresztény vértanúság ismérve - hivatkozott ezúttal XVI. Benedekre a vatikáni bíboros -, hogy kizárólag szeretetből vállalják Isten és az emberek iránt, beleértve üldözőiket is. A vértanúság a szeretet legmagasztosabb kifejezése. A Szentatya a vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor megemlékezett a japán vértanúkról, fontos eseménynek nevezve boldoggá avatásukat a keresztény közösség számára. Martins bíboroson keresztül pedig elküldte üdvözletét és áldását Nagaszakiba, a szertartás résztvevőinek.