Éjféltől határozatlan ideig folytatódik a februárban elkezdett, ám többször is felfüggesztett vasutassztrájk. A munkabeszüntetés vasárnap az ország keleti részét érinti, de nem sztrájkolnak Pest megyében és Budapesten sem. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezet még mindig ragaszkodik a MÁV Cargo vételárából a 250 ezer forintos többletjuttatáshoz, és a béremeléshez.

Éjféltől határozatlan ideig folytatódik a vasutassztrájk, így vasárnap az ország bizonyos részén nem közlekednek majd a vonatok - jelentette be Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy a munkabeszüntetés egyelőre az ország Dunától keletre fekvő területeit érinti, kivétel ez alól a főváros és Pest megye. Pest megyében ugyan nem lesz sztrájk, de Cegléden - sztrájk-technikai okok miatt - igen.
A sztrájk megegyezés hiányában továbbgördülhet, illetve - az elnökség tervei szerint - összehangolják az egyéb ágazatokban folyó tiltakozásokkal és munkabeszüntetésekkel.

A MÁV közleménye szerint a sztrájkolók ellehetetlenítik az utasok ezüstvasárnapját. A vasúttársaság így értesíti az utasokat, hogy a sztrájk ideje alatt és vasútvonalakon járat-kimaradásokra, útvonal-rövidülésekre kell számítani, a vonatok közlekedése ebben az időszakban kiszámíthatatlan lesz.

"A még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodás hiányában a MÁV nem tudja garantálni a menetrendet a sztrájk által érintett vasútvonalakon, vasútállomásokon" - írta közleményében Kavalecz Imre szóvivő.

A vasutasok érdekvédelmi szervezete még december 4-én adott 10 napot a MÁV vezetésének a megállapodásra, különben folytatják a februárban megkezdett és többször felfüggesztett munkabeszüntetést.

A menetrend sem tetszik

A szakszervezetek ugyanis ragaszkodnak a MÁV Cargo vételárából 250 ezer forintos többletjuttatáshoz, a kiszervezett munkavállalókat megillető visszamenőleges 10 százalékos béremeléshez, valamint a MÁV Start alkalmazottainak - szintén visszamenőleg - 6,9 százalékos béremelést kérnek. Az új menetrendet sem tartják megfelelőnek, mivel az szerintük ellehetetleníti a személyszállítást, kérik a felfüggesztését mindaddig, amíg jobb nem készül helyette.

A MÁV szerint viszont teljesíthetetlenek a követelések. A vasúttársaság ugyanis a MÁV Start Zrt. tőkeemelésére, a "kedvezőtlen feltételű" hitelek kiváltására és fejlesztésekre fordítja a MÁV Cargo értékesítéséből befolyó 102,5 milliárd forintos bevételt.

A sztrájkok éve volt

Tavaly október vége óta egyébként ez már a kilencedik sztrájk a vasúton: volt kétórás, hatórás és határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetés is. A különböző vasutas érdekképviseletek demonstráltak egyebek mellett a mellékvonalak bezárása, és az egészségügy átalakítása ellen is.

A jelenlegi, hol felfüggesztett, hol közlekedést megbénító munkabeszüntetés még február elsején kezdődött, ám akkor visszaültek a tárgyalóasztalhoz a felek. Miután akkor sem sikerült megállapodni a vasúttársasággal, február 4-én újra leállították a vonatokat. Az ország közlekedése azonnal megbénult, a fővárosi pályaudvarok kongtak az ürességtől, az utasoknak pedig fogalmuk sem volt, hogyan is jutnak munkába, iskolába, haza.

A sztrájk április 7-én folytatódott, akkor szinte teljesen meg tudták bénítani a közlekedést, igaz, ahhoz nagymértékben hozzájárult, hogy a BKV is félnapos munkabeszüntetést hirdetett.

Legutóbb pedig július 14-én sztrájkoltak, négy megye kivételével délelőtt 11-kor felfüggesztették a munkabeszüntetést. Azokban a megyékben, ahol magas volt a sztrájk támogatottsága, így Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben a vasutasok 13.00 óráig nem vették fel a munkát. Akkor a menetrendben kijelölt 1.399 vonatból 986 közlekedett.