Az EP megszavazta azt az irányelvtervezetet, amely alapján az unió egész területén büntetnék a sebességhatár-túllépést, az ittas vezetést, a biztonsági öv be nem kötését és a piroson való áthajtást. És más fontos döntések…

Az EP szerdai plenáris ülésén 594 igen, 35 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Bizottság tervezetét, amely megkönnyítené a négy legtöbb halálos áldozatot követelő közúti szabálysértés - a sebességhatár-túllépés, az ittas járművezetés, a biztonsági öv használatának mellőzése, valamint a piroson való áthajtás - büntetését az EU egész területén.

Bírság határok nélkül

Statisztikák szerint az európai járművezetők nagyobb arányban követnek el jogsértéseket egy másik uniós országban, mint otthon. Különösen igaz ez a gyorshajtásra - áll az Inés Alaya Sender (szocialista, spanyol) által készített jelentésben.

Az EP által megszavazott jogszabály egy olyan elektronikus adatbázist és adatcsere-hálózatot hozna létre, amely révén azonosítani lehet a balesetet okozó járművet. A rendszám és bizonyos személyes adatok ellenőrzését követően az adott tagállam hatósága értesítést küld a járművezetőnek a pénzbüntetés összegéről, a legegyszerűbb fizetési módról, a fizetési határidőről, illetve a jogorvoslati lehetőségekről, feltüntetve a büntetésért felelős hatóságot.

Az EP fontosnak tartja, hogy - a személyes adatok védelme érdekében - a vezetőket tájékoztassák az új irányelvről, különösen pedig arról, hogy értesíteni fogják a jármű üzemben tartásának helye szerinti tagállam hatóságait, ha a sofőr megtagadja a pénzbüntetés kifizetését.

Több traffipax

Az EP azt szeretné, ha több automata sebességmérő eszköz lenne az olyan utakon, ahol sok baleset történik gyorshajtás miatt. Így a sebességmérések száma 30 százalékkal növekedne azokban a tagállamokban, amelyekben a halálos balesetek száma az uniós átlag fölött van - írja a jelentés. Emellett a képviselők évente a járművezetők legalább 30 százalékánál ellenőriznék, nem ültek-e ittasan a volánhoz. A biztonsági övek használatát legalább hat héten keresztül figyelnék minden olyan év után, amikor a sofőrök kevesebb, mint 70 százaléka csatolta be az övet. A piros lámpánál való megállás ellenőrzésére pedig „automata ellenőrző eszközöket szerelnének fel, elsősorban azokban a kereszteződésekben, ahol a járművezetők a megállás szabályát gyakran megszegik”.

Az EP azt javasolja, hogy két évvel az irányelv elfogadása után az Európai Bizottság készítsen jelentést az elért eredményekről, hogy a szabályozást tovább lehessen fejleszteni, és más közlekedési szabálysértésekre is ki lehessen terjeszteni.

2007-ben több mint 40 ezren vesztették életüket közúti balesetben az Európai Unióban. Az EU 2001-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re felére csökkenti a halálos balesetek számát.

Jelentés: Inés Ayala Sender (A6-0371/2008) - A közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtása

Munkaidő: nem engedett az EP a 48-ból

Ragaszkodik a 12 hónap átlagában legfeljebb heti 48 órás munkaidőhöz az EP. Az irányelv hatályba lépését követő három éven belül a képviselők megszüntetnék a tagállami kivétel lehetőségét. Az ügyelet teljes időtartama munkaidőnek számítania, tehát abba beleértenék a nem aktívan töltött munkaórákat is.

Az EP december 17-én, második olvasatban megszavazta a munkaidő szervezéséről szóló 1993-as irányelv módosítását. A plenáris ülés nem változtatott a szakbizottsági szinten korábban már támogatott szövegen. A következő lépés - hacsak a tagállami kormányok nem fogadják el a parlamenti változatot - a Tanács és az EP közötti egyeztetési eljárás lesz. Ha ez nem vezetne eredményre, a tervezetből nem lesz hatályos jogszabály.

A parlamenti témafelelős, Alejandro Cercas (szocialista, spanyol) a szavazást követően azt mondta, a jelentés elfogadása „győzelem az egész EP számára, és győzelem az Európai Unióban élő kétmillió orvos és egymillió orvostanhallgató számára”. Cercas szerint az egyeztetési eljárás jó alkalom lesz a Tanács számára, hogy a polgárok érdekeire koncentráljon.

Legfeljebb heti 48 óra munka

Az EP az első olvasat után most második olvasatban is 48 órára korlátozná a heti kötelező munkaidőt. „A 60–65 órás munkahét túl hosszú”, és „tekintettel arra, hogy ez egy három hónapos periódus átlaga, 79 órás hetek is előfordulhatnak” - áll a jelentésben.

Az EP 421 igen, 273 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett szavazta meg azt, hogy három évvel a módosított irányelv hatályba lépését követően egyetlen tagállam se térhessen el a legfeljebb 48 órás munkahét szabályától. A jelenlegi irányelv alapján ugyanis ha a dolgozó több órát szeretne dolgozni, a tagállamok élhetnek az opt-out (eltérés) lehetőségével.

A Tanács álláspontja szerint az opt-out lehetőségét meg kell tartani, azzal a feltétellel, hogy a maximális heti munkaidő három hónap átlagában legfeljebb 60 óra lehetne, ha ezt nem tiltja kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás. A 60 órát a Tanács szerint tovább lehetne emelni 65 órára is, abban az esetben, ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, valamint ha az ügyeleti idő inaktív része munkaidőnek számít.

A teljes ügyeleti idő legyen munkaidő!

Az EP szerint az ügyeleti idő teljes időtartama munkaidőnek minősül, beleértve a nem aktív munkával töltött munkaórákat is. A képviselők 576 igen, 122 nem szavazattal és 13 tartózkodással fogadták el az erről szóló módosítást. Ugyanakkor a képviselők megengednék, hogy „az ügyeleti idő inaktív részét egyedi módon számítsák be a munkaidőbe az előírt maximális heti átlagos munkaidőnek történő megfelelés érdekében”.

A Tanács álláspontja szerint az ügyeleti időt aktív és inaktív periódusra kell felosztani. Ebből az inaktív időszak - amikor a munkavállaló rendelkezésre áll, de nem kell bemennie a munkahelyére - nem minősülne munkaidőnek, kivéve, ha a nemzeti jog, kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként rendelkezik.

A munkaidő kiszámítása

Az EP már első olvasatban (2005-ben) javasolta, hogy a heti munkaidő kiszámításakor a munkaadók négy helyett 12 hónapos referenciaidőszakot vegyenek figyelembe a munkavállalók védelme, a munkaszervezés rugalmassága, illetve a számos derogációt is megengedő irányelv leegyszerűsítése érdekében. A Tanács elfogadta a javaslatot, de azon tagállamok számára, amelyek nem választják az opt-out lehetőségét, hathónapos referenciaidőszakot írna elő. Az EP viszont minden tagállam esetében 12 hónapos alapon számolna.

Kötelező pihenő

Amennyiben a munkavállalónak nincs lehetősége pihenőidőre, az irányelv úgynevezett kompenzációs pihenőidőt biztosít. A Tanács szerint a tagállamok határozhatnák meg, hogy a munkával töltött időszak után mikor kaphat a munkavállaló pihenőidőt. Az EP viszont „az érintett munkaidőt követő időpontokban” biztosítaná a pihenőt.

Családbarát munkaidő

Az 1993-as irányelv nem szól a családi élet és a munkaidő összeegyeztetésének fontosságáról. Az EP első olvasatban már elérte, hogy az új irányelv alapján a munkaadóknak kellő időben, előre kelljen tájékoztatniuk a munkavállalókat a munkaidő bármilyen változásáról. Most azt is kéri, hogy a munkavállalók maguk kérhessék a munkaidő átszervezését. „A munkáltatónak kötelessége az ilyen kéréseket tisztességesen elbírálni”, és „csak abban az esetben utasíthatja el a kérést, ha az átszervezésből adódó hátrányok aránytalanul nagy mértékűek a munkavállaló előnyeihez képest” - vélik az EP-képviselők.

48 óra fejenként, nem szerződésenként

Az EP emellett védené azokat a munkavállalókat, akik több munkaszerződéssel is rendelkeznek, ezért azt kéri, hogy „a munkaidőt személyenként számítsák ki, ne szerződésenként”, és „a munkavállaló munkaideje az összes szerződés alapján ledolgozott munkaidő összessége legyen”.

Kivéve a vezetőket

A vezérigazgatókra, illetve a hasonló tisztséget viselőkre, valamint a nekik közvetlenül alárendelt ügyvezetőkre és az igazgatótanács által kinevezett személyekre az irányelvet nem alkalmazná a testület.

Eddig

Az EP 2005 májusában, első olvasatban már véleményt nyilvánított a munkaidő szervezéséről szóló 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a Tanácsnál. A tagállami kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, valamint Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország nem támogatta a közös álláspontot.

Megszavazta az EP a klímacsomagot

2020-ig 20 százalékkal kevesebb károsgáz-kibocsátás, 20 százalékos megújulóenergia-arány és az energiahatékonyság 20 százalékos javítása - ezek a fő pontjai az unió „klímacsomagjának”, amelyről most az Európai Tanács után az Európai Parlament is elfogadott.

A decemberi Európai Tanács elfogadta a „klímacsomag” főbb pontjait. A kiadott zárónyilatkozat szerint az állam- és kormányfők első olvasatban szeretnének megegyezni az Európai Parlamenttel, hogy a jogszabályok - amelyek alapján az Európai Unió az egész világon az éghajlatváltozás elleni harc élharcosává válhatna - mielőbb életbe léphessenek.

Az Európai Parlament korábban már folytatott plenáris vitát a kérdésről, és időközben a tagállamokat képviselő Tanács és az EP tárgyalódelegációi is megállapodásra jutottak a főbb kérdésekben. A parlament december 17-én, Strasbourgban megszavazta a jogszabálycsomag elemeit.

Kibocsátási kvóták: 2025-tól csak árverésen (Doyle-jelentés)

Az Európai Tanácson született döntés szerint az uniós üvegházgáz-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni. A megállapodás kilátásba helyezi: ha a 2012 utáni időszakra vonatkozó, várhatóan jövőre, Koppenhágában elfogadandó nemzetközi klímamegállapodásban a többi meghatározó állam is jelentősebb lépésre szánja el magát, az EU 30 százalékos kibocsátás-csökkentést is hajlandó vállalni.

A kibocsátás csökkentésének kiemelt uniós eszköze az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU Emission Trading System - ETS). Ebben meghatározzák a lehetséges maximális kibocsátást, a fel nem használt kvótákat pedig értékesíteni lehet. A rendszerbe tartozó gázok kibocsátását az ETS harmadik, 2013-tól 2020-ig tartó szakaszában a viszonyítási évnek választott 2005-höz képest 21 százalékkal kell csökkenteni.

(A bázisév megválasztását az EU keleti felének országai - köztük Magyarország - sokáig sérelmezték, úgy vélték ugyanis, ez a rendszer nem veszi figyelembe, hogy 1990 óta már legalább 20 százalékkal csökkent a karbonkibocsátás ezekben az államokban. A csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, kompenzációként az összes árverésen értékesítendő kibocsátási kvóta 12 százalékát újraosztják ezen érintett tagországok között.)

Az Avril Doyle (néppárti, ír) által készített jelentésben a képviselők helyeselték, hogy az ETS-t újabb ipari területekre (alumínium, petrolkémia stb.) is kiterjesszék.

Jelenleg az ETS-be mintegy 10 ezer ipari, energetikai létesítmény tartozik. Ezekből származik az uniós üvegházgáz-kibocsátás mintegy 40 százaléka. (A másik háromötöddel más eszköz foglalkozik. Ld. alább a Hassi-jelentést - a szerk.)

Az ETS első és második szakaszában (2005-2012) a kvóták nagy részét ingyenesen osztották ki. Az európai tanácsi megállapodás értelmében viszont 2025-ig (nem pedig 2020-ig, ahogy az a korábbi szövegekben szerepelt) kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak aukción lehessen megvásárolni (2013-ig 20, 2020-ig 80 százalék a cél). Az energiaszektorban azonban már 2013-ig el kellene érni a 100 százalékos árvereztetési arányt. Az egész rendszer számos kivételt tartalmaz.

A képviselők az árverésből származó bevételeket - amelyek bizottsági becslések szerint 2020-ra éves szinten akár az 50 milliárd eurót is elérhetik - a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni, különösen „az erdőpusztulás megakadályozására, a fenntartható erdősítés támogatására, illetve az erdők újratelepítésére szolgáló alapok finanszírozására”.

A Doyle-jelentést a képviselők 610 igen, 60 nem, 29 tartózkodó vokssal fogadták el.

Tagállami erőfeszítések az üvegházgázok visszaszorítására (Hassi-jelentés)

2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az ETS rendszerébe.

Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.) Az EP a Satu Hassi (zöldek, finn) által készített jelentésben támogatta az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra.

Magyarországnak 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 10 százalékkal kell csökkentenie az ETS-en kívüli kibocsátását.

A Hassi-jelentést 555-93-60 arányban szavazták meg.

Széndioxid a föld alatt (Davies-jelentés)

Az Európai Unió támogatja az erőművek széndioxid-kibocsátásának a föld mélyében történő tárolását, az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazását. A parlament támogatta a javaslatot, a Chris Davies (liberális, brit) által készített jelentés szerint ugyanis „a technológia teljes kapacitásának kihasználása 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós széndioxid-kibocsátást”.

Az ezzel foglalkozó jelentésben a képviselők 300 millió ETS-egységet rendeltek az ilyen létesítmények támogatásához.

A szöveget 623-68-22 arányban hagyta jóvá a parlament.

Megújuló energiaforrások (Turmes-jelentés)

Az EP támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel.

Az intézményközi egyezség szerint az irányelv 2014-es felülvizsgálata nem fog kiterjedni a célarány újragondolására: az továbbra is 20 százalékos marad.

Magyarország a 2005-ös adatok szerint 4,3 százalékon állt. 2020-ig ezt 13 százalékra kellene feltornázni.

Az EP emellett támogatta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból.

A képviselők kiemelten ösztönöznék a második generációs - hulladékból vagy biomasszából, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított - bioüzemanyag felhasználását.

Ezt a jelentést 635-25-25 arányban szavazták meg.

Autók széndioxid-kibocsátása (Sacconi-jelentés)

Az előzetes egyezség szerint 2012-re a jelenlegi 160 grammról egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkenteni az autók által kilométerenként kibocsátott széndioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata - áll Guido Sacconi (szocialista, olasz) jelentésében.

A hosszú távú célkitűzés szerint 2020-tól kezdve az új autók kilométerenkénti széndioxid-kibocsátása átlagban nem léphetné túl a 95 grammot.

2015-ig köztes célokat határoznak meg az autógyártók számára, 2012-től kezdve azonban - egyre növekvő mértékben - bírsággal sújtanák a megengedett határértéken felüli kibocsátást.

Az EP egyetértett a Bizottsággal és a Tanáccsal abban, hogy az évente kevesebb, mint tízezer gépjárművet gyártók mentességet kérhessenek a kibocsátás korlátozására. A tízezer és háromszázezer darab közötti autót gyártóknak pedig lehetőségük lenne arra, hogy - a 2007-es szinthez képest - a járművek széndioxid-kibocsátását csak 25 százalékkal csökkentsék.

A képviselők speciális hitelekkel és egyéb kedvezményekkel ösztönöznék a rendkívül alacsony kibocsátású járművek kifejlesztését és gyártását.

Ezt a szöveget 559-98-60 arányban szavazták meg a képviselők.

10 százalékkal kevesebb üvegházgáz az üzemanyagokból (Corbey-jelentés)

A képviselők támogatták, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék az üvegházház-kibocsátás 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ig. Így mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni - írja a Dorette Corbey (szocialista, holland) által készített jelentés.

A Tanács delegációjával folytatott informális megbeszéléseken ugyanakkor az a verzió körvonalazódott, amely szerint 2010-hez képest 2020-ig 6 százaléknyi mérséklést kellene kötelezően elérni. A további 4 százalék kötelezővé tételéről a Bizottság által 2012-ben elkészítendő értékelés alapján döntenének.

Hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésének kötelezettsége ne vezessen ahhoz, hogy a bioüzemanyagok előállítása károsan hasson a környezetre és például az élelmiszertermelésre, a parlament módosítást javasolt, amely garantálná, hogy csak a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően gyártott bioüzemanyagokat lehessen felhasználni.

A Corbey-jelentés 670-20-25 arányban ment át.

Magyar képviselők a klímavitában

A Turmes-jelentés parlamenti vitájában felszólaló Glattfelder Béla (néppárti) azt javasolta, a tagállamok a bioüzemanyagokra vonatkozó célkitűzések elérésénél ne számolhassák el az olyan importált bioüzemanyagok felhasználását, amelyeknek közük van erdőirtáshoz, illetve olyan országokból érkeznek, amelyek nemzetközi élelmiszersegélyben részesülnek, vagy amelyek a mezőgazdasági termékekre exportadót vagy más exportkorlátozást vetnek ki. „A bioüzemanyagok előállítására Európa is képes, és energiafüggőségünk elsősorban akkor fog csökkeni, ha Európában előállított bioüzemanyagokat használunk föl” - fogalmazott.

Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, a biomasszának és a biogáznak kiemelt szerepe van a megújuló energiaforrások között, ugyanakkor a biomasszánál elfogadhatatlan, ha az erdők kiirtásával jár együtt, vagy az élelmiszertermelésre alkalmas területeket veszi el. A bioenergia- és biomassza-termelés szerinte semmiképpen nem mehet az élelmiszertermelés rovására. Az Egyesült Államok esete - vélte - negatív példa, amely mutatja, milyen árfelhajtó szerepe van a kukoricára építő bioetanol-programnak.

Hegyi Gyula (szocialista) szerint a harmadik generációs bioüzemanyag hasznára is válhat az uniós energiamérlegnek, ezért azokat „házi forrásból” kellene beszerezni, felhasználva az európai mezőgazdaság felesleges kapacitásait. „Magyarországon, mintegy 1 millió hektár termőföld hever parlagon” - mondta Hegyi. Ha „ezeken úttörő módon termelnénk bioüzemanyagokat, úgy, hogy közben megőrizzük a természeti értékeket is, akkor egyszerre szolgálnánk a környezet védelmét, és a saját forrásból történő beszerzés ügyét” - fogalmazott.

A Hassi-jelentés parlamenti vitájában a néppárti képviselőcsoport nevében felszólaló Olajos Péter (néppárti) azt mondta, a tagországok közötti teherelosztásról szóló jogszabály révén 2013-tól minden széndioxid-kibocsátási forrást mérni és szabályozni fognak. A csomag legnagyobb erényének a képviselő a kereskedési rendszer bevezetését nevezte, amely „lehetővé teszi, hogy piaci mechanizmusok segítségével is ösztönözhessük a széndioxid-csökkentést”. Olajos szerint azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben az európai ipar kárára válik majd az, hogy a jogszabálycsomag két és félszer akkora kibocsátás-csökkentést vár el az európai cégektől, mint a tagállamoktól. „A kvótakereskedelem ugyanakkor jelentős forráslehetőséget biztosít az eddig is jól teljesítő kelet-közép-európai országok számára a kibocsátás csökkentésére a nagy megtakarítási potenciállal rendelkező háztartási-közlekedési és mezőgazdasági szektorokban” - mondta.

De Blasio Antonio (néppárti) szerint a strukturális fejlesztésekre szánt támogatások feltételrendszerébe be kell építeni az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének szempontjait is. „Bár az Európai Unió vállalása a tagállamok kormányait kötelezi, komoly terhet ró a tagállami helyi és regionális önkormányzatokra, valamint az egyéb helyi és regionális képviseleti fórumokra és szervekre is” - érvelt. A célkitűzés alapjaiban érinti az egyes régiók gazdasági, társadalmi kohézióját, és a széndioxid-kibocsátás csökkentését csak a kohéziós politikába integráltan lehet eredményesen megvalósítani - tette hozzá De Blasio Antonio.

Euro6: kevesebb szennyezőanyag a teherautókból

2014 után tilos lesz nyilvántartásba venni, értékesíteni vagy üzembe helyezni az olyan tehergépjárműveket, amelyek nem felelnek meg az Euro6-os szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek.

Az EP kedden, a strasbourgi plenáris ülésen 610 igen, 11 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett megszavazta a 2,6 tonnánál nehezebb tehergépjárművek számára technikai előírásokat bevezető Euro6 rendelettervezetet.

A „tiszta”, azaz a kevés szennyezőanyagot kibocsátó tehergépjárművek elterjedése jelentősen hozzájárulhat a levegő minőségének javulásához. A tisztább levegő megteremtéséért az Európai Bizottság az „Euro-rendeletekben” szabályozza a tehergépjárművek által kibocsátható szennyezés maximális mértékét. A legújabb, hatodik rendelet 2014-ben lép majd életbe, és a 2006 novembere óta érvényben lévő Euro4 és a 2008 októberétől élő Euro5 rendeleteket váltja fel.

Kevesebb szénmonoxid

Az EP támogatta az Európai Bizottság által javasolt alacsonyabb határértékeket a szennyezőanyagok (szénmonoxid, teljes szénhidrogén, nemmetán szénhidrogén, metán, nitrogénoxidok és ammónia) kibocsátására. Így például az összes nitrogénoxid-kibocsátás nem haladhatja majd meg a 400 mg/KWh-t, ami nyolcvan százalékos csökkentést jelent a korábbi határértékhez képest - olvasható a Mathias Groote (szocialista, német) által készített jelentésben. A részecske-kibocsátás pedig legfeljebb 10 mg lehet majd kilowattóránként, ami 66 százalékkal alacsonyabb az előző, Euro5 rendeletben megengedettnél.

Az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jövőben a nitrogéndioxid esetében is határozzon meg egy kibocsátási határértéket.

2014-től betiltanák a nem megfelelő teherautókat

A rendelet 2014-tól lép hatályba. (Egészen pontosan a hatályba lépés napja 2013. december 31.) Az új tehergépjárműveknek a Bizottság által javasolt 2014. október helyett kilenc hónappal korábban, már január elsejétől meg kell felelniük a kibocsátási határértékeknek - véli az EP. Azt követően az előírásoknak nem megfelelő tehergépjárműveket tilos lesz nyilvántartásba venni, értékesíteni, vagy üzembe helyezni.

A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, 2010 áprilisáig hozza meg a szükséges végrehajtási intézkedéseket, hogy a gyártóknak legyen elég idejük a felkészülésre és a szükséges átalakítások elvégzésére 2013-ig.

Az EP szerint a tagállamoknak pénzügyi ösztönzőkkel kellene támogatniuk a „tiszta” gépjárművek korábbi bevezetését.

Javítás, karbantartás

A parlament támogatja, hogy a kereskedőkhöz és a javítóműhelyekhez hasonlóan a független piaci résztvevők is hozzáférhessenek a javításra és a fedélzeti diagnosztikára vonatkozó információkhoz. Ez „leegyszerűsítené a rendszeres karbantartáshoz való hozzáférést”, „biztosítaná a járművek biztonságos és környezetkímélő üzemeltetését”, valamint „megőrizné a versenyt a javítási és karbantartási szolgáltatások piacán” - áll a jelentésben.

A szöveg szerint a tesztek azt mutatják, hogy a tényleges menetüzemben mért kibocsátások eltérhetnek a tesztciklusban mért adatoktól. Az EP ezért hordozható kibocsátásmérők alkalmazását, valamint a menetcikluson kívüli kibocsátások ellenőrzésére szolgáló eljárások bevezetését is szeretné.

Az EP emellett azt is várja az Európai Bizottságtól, hogy dolgozzon ki jogszabályjavaslatot a már üzemben lévő gépjárművek dízelrészecske-szűrővel történő utólagos felszereléséről, illetve a nehéz tehergépjárművek széndioxid-kibocsátásának szabályozásáról.

Kisebb adminisztrációs teher a jövedelemtermelő regionális fejlesztési projekteknél

Kisebb adminisztrációs teher nehezedik majd azokra, akik az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, vagy az Európai Kohéziós Alapból finanszírozzák kisebb méretű, jövedelemtermelő projektjeiket - döntött az EP kedden.

A jelenlegi előírások alapján az elnyerhető összegekhez képest aránytalanul nagy adminisztrációs terhek sújtják azokat, akik az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, illetve az Európai Kohéziós Alapból szeretnék társfinanszírozni kisebb méretű, regionális fejlesztési célú projektjeiket - olvasható a Sztavrosz Arnaoutakisz (szocialista, görög) által készített jelentésben. Főleg az a követendő monitoring módszer jelent nagy terhet, amely szerint a jövedelmek az operatív program lezárását követően három évig vehetők figyelembe - áll a jelentésben.

Az Európai Bizottság ezért az ezt szabályozó 1083/2006-os tanácsi rendelet 55. cikkének módosítását javasolta. Az EP a keddi plenáris ülésen 621 igen, 25 nem szavazattal és 14 tartózkodás mellett, változtatás nélkül támogatta a javaslatot.

A módosított rendelet révén az Európai Szociális Alapból társfinanszírozott projektekre az 55. cikkben előírt adminisztratív szabályok nem fognak vonatkozni. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve az Európai Kohéziós Alap esetében pedig az egymillió eurónál kevesebbe kerülő projektek kapnak felmentést a rendeletben szereplő adminisztratív kötelezettségek alól.

A módosított rendelet visszamenőlegesen, 2006. augusztus 1-jétől lesz érvényes, azért, hogy „a teljes, 2007-től 2013-ig tartó programidőszak alatt közös végrehajtási szabályokat lehessen biztosítani az érintett projektek számára”.

Az adminisztratív terhek csökkentése révén az új rendelet „több projekt megvalósítását és nyomon követését is megkönnyíti majd a környezetvédelem, társadalmi integráció, kutatás, versenyképesség, innováció és energia területén. Az új szabályok „javítani fogják a strukturális alapok használatát és hatékonyságát is” - áll a jelentésben.

A parlamenti vitában felszólaló Harangozó Gábor (szocialista) azt mondta, „az uniós támogatásokat nemcsak elkölteni kell, hanem érdemi változásokat hozó beruházásokra kell fordítani”. A bürokratikus szabályok azonban sok esetben inkább akadályozzák a hatékony felhasználást és felesleges adminisztrációs terhet jelentenek - tette hozzá. A képviselő szerint a jövedelemtermelő szabályok racionalizálása kettős haszonnal is jár majd. „A kis- és középvállalkozások könnyebben és nagyobb számban jutnak hozzá az unió gazdaságélénkítő támogatásaihoz, az adminisztráció pedig gyorsabban és egyszerűbben bírálhatja el a támogatások felhasználásának szabályosságát” - mondta.

Jelentéstevő: Sztavros Arnaoutakisz (PES, EL)

Jelentés (A6-0477/2008) - Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap (bevételt eredményező projektek)

Eljárás: hozzájárulás

Vita: 2008. december 16., kedd

Regionális Fejlesztési Bizottság

A jelentés szövege

Magyar felszólalók a Nicolas Sarkozyvel, kedden, a francia elnökségről folytatott vitában

A vitában felszólalt Tabajdi Csaba (szocialista), aki megköszönte a Bizottságnak és a Tanácsnak a Magyarország számára nyújtott pénzügyi segítséget. Tabajdi pozitív kezdeményezéseknek nevezte a közös agrárpolitika felülvizsgálatát, az energia- és klímacsomagot pedig történelmi kompromisszumként értékelte. „Az új tagállamok számára biztosított kompenzáció azonban nem oszlatja el bennünk teljesen a megkülönböztetettség érzését” - tette hozzá. A grúziai válság sikeres megoldása pedig - mondta Tabajdi - megakadályozta az Európai Unió és az Oroszország közötti kapcsolatok elhidegülését.

Harangozó Gábor (szocialista) azt mondta, a 200 milliárdos gazdaságfejlesztési terv, a szabályok egyszerűsítése, az intézményrendszer gyorsabb működtetése alkalmasak lehetnek az európai gazdaság élénkítésére. „A válság azonban pattanásig feszítette a szociális különbségeket sok országban” - folytatta. Harangozó ezért jó lépésnek tartja a szociális bérlakások felújításának kiterjesztését a panellakásokban élő alacsony jövedelműek számára. „De nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy vidéken olyan elszegényedett telepek alakultak ki, amelyek felújítása hiba lenne, ezért lehetővé kell tennünk a szegregált telepek felszámolását” - mondta.

Hu Csia széke üresen maradt – a Szaharov-díjast ünnepelte az EP

Az idei Szaharov-díjas, a bebörtönzött kínai ellenzéki, Hu Csia felesége pekingi házi őrizetéből, videofelvételen szólt az EP-képviselőkhöz. Ceng Csin-jan beszélt férje rossz egészségügyi állapotáról és arról, hogy Hu Csia nem adja fel emberi jogi küzdelmét. Az EP Szaharov-díjának ide nyertesének tiszteletére jelképesen egy üres széket helyeztek el a plenáris ülésterem közepén.

Az idén Hu Csia, kínai ellenzéki aktivista nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díját. Az idén huszadik évfordulóját ünneplő elismerést a kínai börtönben ülő díjazott nem tudta átvenni. Strasbourgba látogattak viszont a korábbi győztesek és díj névadója, Andrej Szaharov özvegye.

Szaharov-díj „Kína és Tibet elnémított hangjaiért”

A díjazott felesége Ceng Csin-jan videofelvételről közvetített beszédében elmondta: a börtönhatóságok mindkettőjüknek megtiltották, hogy a Szaharov-díjról beszéljenek, amikor november 21-én legutóbb meglátogatta férjét. Hu Csia feleségének azt mondta, reméli, hogy ő lesz Kínában „az utolsó politikai fogoly”.

Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke az ünnepségen arról szólt: Hu Csiát „Kína és Tibet elnémított hangjainak képviselőjeként jelölték a Szaharov-díjra, de ma hallani fogjuk e hangot”.

Az ünnepségen felszólaló Elena Bonner, Andrej Szaharov özvegye azt mondta: „mindig a lelkiismeretünket kell követnünk”. Hozzátette: „az emberi jogok jelentik a civilizáció alapját”. Ceng Csin-jan videoüzenete kapcsán Bonner azt kérdezte a képviselőktől: „vajon mindannyian eleget tettünk-e annak érdekében, hogy megvédjük Hu Csiát, feleségét és gyermeküket attól az államtól, amellyel kapcsolatot szeretnének teremteni?”.

Beszédét követően Bonner személyes ajándékként átadott Pötteringnek egy saját maga által készített listát, amely a néhai férjének odaítélt 97 címet és díjat sorolja fel.

„Ma a kínai emberek barátjaként szólunk”

Az ünnepség elején Hans-Gert Pöttering azt mondta, ma „az unió mint a békét, a fejlődést és az emberi jogokat támogató erő elsődleges céljára emlékezünk”. Szaharovot idézve hozzátette: lehetetlen elérni ezen célok közül bármelyiket, ha a másik kettőt semmibe vesszük.

„1988-ban egyik első díjazottunk, Nelson Mandela börtönben volt. 1988-ban Andrej Szaharov széke is üres maradt; ma is van itt egy üres szék Hu Csia számára” − emlékeztetett a házelnök. „Ma a kínaiak barátjaként szólunk az emberi jogokért annak tudatában, hogy mennyit tehetünk együtt a békéért és a fejlődésért” − tette hozzá.

Ceng Csin-jan, Hu Csia hangja

A gondolatai internetes publikálásáért üldözött Ceng Csin-jan, aki maga is házi őrizetben van, webkamerás felvételről szólt a képviselőkhöz. Ceng Csin-jan férje következő üzenetét tolmácsolta: „Az Európai Parlament talán az AIDS és a környezetvédelem terén végzett munkámra gondolt, mivel, amit az emberi jogok terén végeztem, az még korántsem elegendő, ezért meg kell kettőznöm erőfeszítéseimet”.

Ceng Csin-jan közölte azt is: férje távolról sem az egyetlen politikai fogoly Kínában. „Sokszor nagyon magas árat kell fizetni” − mondta. Nem csak a politikai aktivistákat, de rokonaikat is „zaklatja a rendőrség, elveszítik állásukat vagy házi őrizetbe helyezik őket. Néhányukat pedig bíróság elé állították és elítélték”.

Családsegítő hálózat a Szaharov-díjból

„Hu Csia gyakran mondogatta, hogy szeretne létrehozni egy olyan hálózatot, amely támogatná az emberi jogi aktivisták családtagjait. Annak érdekében, hogy erkölcsi támogatást nyújtsanak a családoknak, enyhítsék azt a mentális és egzisztenciális nyomást, amelynek ki vannak téve” − mondta Ceng Csin-jan. Következésképpen „a Szaharov-díjjal járó 50 ezer eurót egy olyan alapítvány létrehozására szeretném fordítani, amely segíti az emberi jogi aktivisták családtagjait” − idézte férje szavait Ceng Csin-jan.

Hu Csia életútja: AIDS, környezetvédelem és emberi jogok

„2004-ig Hu Csia főként a környezetvédelemmel és az AIDS-szel kapcsolatos tanácsadással foglalkozott” − mondta felesége. „2004-től azonban a rendőrség rendszeresen megtagadta tőle a mozgásszabadságot, így nem maradt más választása, minthogy otthonról vegyen részt az emberi jogi mozgalmakban, cikkeket írjon és jelentéseket közöljön” − tette hozzá.

„Mindig kimondta az igazságot. Soha nem hagyta abba az írást az általa megfigyelt jelenségekről. Folyamatosan beszélt azokról a realitásokról, amelyeket a kínai média nem mondhat ki” − mondta Ceng Csin-jan.

Hu Csia megőrizte derűlátását − mondta felesége. „Azt mondta, szerinte Kína a kormány akaratától függetlenül történelmének legnyitottabb időszakán megy keresztül. Kína hatalmas sebességgel közeledik egy nyitott és demokratikus társadalom felé. Tele vagyunk reménnyel, hogy hamarosan üdvözölhetjük a nyitott Kína eljövetelét. Tele vagyunk energiával annak érdekében, hogy Kína békés országgá váljon” − tette hozzá.