A Magyar Televízióban 2007 októbere óta tartó elnökválasztási huzavona példázza talán a leginkább, milyen az, mikor valami a rövid távú politikai érdekek csapdájába esik. Az MTV élére február óta nem sikerül elnököt választani. 2009 januárjában negyedszer nyílik lehetősége a Magyar Televízió Közalapítványnak az elnökválasztásra. A televízióban eközben jelentős változások zajlanak.

2007 októberében írta ki az első pályázatot a Magyar Televízió Közalapítvány (MTVKA) a tévéelnöki szék betöltésére. Rudi Zoltán tévéelnököt ugyanis - aki elsőként töltötte ki teljes hivatali idejét, gazdaságilag gatyába rázta a céget, és több fontos projektet is elindított, viszont mindkét politikai erőnek betartott - a kuratórium elnöksége nem támogatta munkája folytatásában, így nem hosszabbították meg lejárt mandátumát.

Azóta már három kiírt pályázat keretében négy alkalommal kísérelte meg az elnökválasztást a kuratórium elnöksége, mindegyik alkalommal sikertelenül. Először februárban, akkor összesen két delegált szavazott a tíztagú kuratóriumi elnökségből, és már napokkal előtte kiderült, az ellenzéki kurátorok nem támogatják egyik jelöltet sem.

Másodszor májusban volt elnökválasztás: először a kitűzött ülést sem sikerült megtartani, mivel az MSZP-s és SZDSZ-es kurátorok bojkottálták az ülést. Másodszor viszont már néggyel több szocialista kurátor szavazhatott. A kormány-ellenzék egyenlőségre épülő testület bővítésére az SZDSZ koalícióból való kilépésére hivatkozva kerül sor, a jobboldal tiltakozása ellenére. A kibővített elnökség sem tudott azonban jelöltet állítani. Októberben szintén sikertelen volt a választás, így januárban nyílik legközelebb esély az elnök megválasztására.

Patthelyzet

A választás legfőbb akadálya, hogy a pártdelegált elnökségi tagok eddig képtelenek voltak egyezségre. Az első forduló három jelöltje - Rudi Zoltán, Hammer Ferenc médiaszociológus és Szabó-Stein Imre tévés - senkinek nem voltak jók, egyedül a két szabad demokrata kurátor szavazott Rudira.

A második alkalommal sokan jelentkeztek elnöknek. Közülük már a szavazás előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialisták favoritja Székely Ferenc lesz, míg a jobboldalé Havasi János. Ekkor a liberálisok is Székelyre voksoltak, a Fidesz-KDNP Havasira, az MDF képviselője tartózkodott, Székelynek egy voks kellett volna a szükséges kétharmadhoz. A harmadik alkalommal az SZDSZ-delegáltak Baló Györgyöt választották, a két nagy párt pedig maradt a korábbi jelöltjeinél, így megint nem sikerült elnököt választani.

A pártok a politikai érdekek tipikus patthelyzetébe kerültek. Rudi, szakmai sikerei ellenére nem kellett. A favoritokról tévés szakértelmük mellett tudni lehetett, hogy politikailag is "megfelelnek" az őket preferálóknak. A konszenzus-készség olyannyira nem működött, hogy a harmadik választáson a szocialisták még akkor is Székelyt támogatták, mikor már előre tudni lehetett, hogy nincs esélye a kétharmados támogatottságra.

A Magyar Televíziót március óta Medveczky Balázs alelnök irányítja ügyvezetőként, akit Rudi Zoltán nevezett ki az utolsó pillanatban. Rudi ekkor, mandátumának március eleji lejárta előtt pár nappal hozta létre a Stratégiatervezési és Kommunikációs Igazgatóságot is a tévében, aminek az élére Medveczky Balázs a leköszönése után egyből ki is nevezte az ex-tévéelnököt.

Elnök nélkül is elvannak

Augusztusban megkezdődött a 2011-ig tartó digitális átállás, melynek során a köztévé teljesen átáll a digitális műsorkészítésre és sugárzásra. Finiséhez közeledik az új óbudai székház és gyártóbázis elkészülése is: kisebb csúszásokkal, de nagyjából határidőre elkészül a Wallis-csoport cégei által épített és működtetett komplexum, melybe 2009 elején kezdődik meg az átköltözés.

Az új digitális berendezések vásárlására 2007-ben kiírt tender is az utolsó fordulójához érkezett. Immár csak egy versenyző maradt a pályán, aki a végső ajánlatot benyújthatja, az eredményhirdetést január közepére tervezik. Több forrásból úgy tudjuk azonban, hogy az MTV-nek nem áll rendelkezésére a digitális eszközök megvételéhez szükséges mintegy tízmilliárd forint. Erre a jövő évi költségvetésben sem lesz várhatóan keret, ebben az esetben a televíziónak új megoldást kell keresnie a technikai eszközök beszerzésére.

A Fővárosi Bíróság 2008-ban kétszer is felszólította a tévét, hogy rendezze az elnöki tisztség problémáját. A cégbíróságként eljáró bíróság szerint jogellenes, hogy az intézménynek nincsen vezetője. Legutóbbi végzésében a bíróság tízmillió forintos bírságot, de akár az MTV Zrt. megszűntnek nyilvánítását is kilátásba helyzete.

Az MTV és a közalapítvány felől megfogalmazott reakciók szerint ugyanakkor egyrészt a tévét működtető közalapítványra nem vonatkozik a cégtörvény, márpedig az elnöki tisztségért ők a felelősek és nem az MTV Zrt. Másrészt az újra és újra kiírt elnöki pályázattal a közalapítvány megteszi az előírt lépéseket az elnöki poszt betöltésére. Csak épp elnök nincs már március óta.