Szeptember közepén a Heves Megyei Bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amely március végén a HospInvest Zrt.-t hozta ki győztesnek az Egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetésére kiírt pályázaton. Alig egy héttel később az ÁNTSZ pedig megadta az engedélyt a cégnek a működtetésre. Jogászok szerint a két dolog csak látszólag ellentmondásos. Eközben információink szerint hétfőtől minden eddiginél nagyobb sztrájkra készülnek Egerben.

Az, hogy a HospInvest Zrt. és az Egri Markhot Ferenc Kórház hónapok óta nem jut egymással dűlőre, már nem újdonság. A történet március végére nyúlik vissza, amikor is a Heves Megyei Közgyűlés jóváhagyta azt a szerződést, amelynek értelmében a következő 20 évben a cég működtetheti az intézményt.

A cég mellett a Debreceni Egyetem is pályázott, a megyegyűlés azonban a HospInvest pályázata mellett döntött, amely 6 milliárd forintos fejlesztést vállalt bankgaranciával és vállalta a kórházban dolgozók továbbfoglalkoztatását. Gyakorlatilag március vége óta ellenzi a kórházi dolgozók egy része, hogy a cég betegye a lábát az egri központba.

Nyílt számháború kezdődött

Nem mellékes szál, hogy bár a Fidesz mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot, mégis akadt valaki a párton belül, aki engedékenyebb volt a céggel. Nem kis port kavart, hogy a nemzet orvosa, Mikola István részt vett egy, a HospInvest által szervezett összejövetelen. (Mikola egyébként többek között a Demokrata című lapban beszélt legalábbis merőben más hangnemben a cégről, mint párttársai.)

Időrendben ezután a következő történt: a cég az intézmény 1214 dolgozójának új szerződést ajánlott, amiben ugyan közalkalmazotti státuszukat nem tarthatták meg, ám a fizetésük megtartását, sőt, annak15 százalékos emelését is tartalmazta a dokumentum.

A nyílt számháború ekkor kezdődött: a kórházvédők hangsúlyozták, hogy nincs meg az a dolgozói létszám, amire szüksége lenne a HospInvestnek ahhoz, hogy az ÁNTSZ-től megkapja a működési engedélyt, a cég pedig ennek bizonyítására sajtótájékozatót is tartott.

A cég augusztus elejére közel 800 dolgozóval kötött szerződést, ami elegendő volt ahhoz, hogy augusztus 18-án benyújtsa a működési engedélyhez szükséges kérelmet az ÁNTSZ-hez. Ez azt jelentette, hogy a HospInvestnek szeptember végéig érvényes engedéllyel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy átvehesse az önkormányzattól a kórház üzemeltetését. Az ÁNTSZ engedélye az utolsó pillanatban megérkezett. Ennek értelmében a cég november elsejétől működtetheti az Egri Markhot Ferenc Kórházat.

Nem jóhiszemű az ÁNTSZ?

Csakhogy egy héttel az engedély megérkezése előtt, szeptember közepén új fordulat következett: a Heves Megyei Bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy azt a határozatot, amely a HospInvestet hozta ki még március végén győztesnek, hatályon kívül kell helyezni.

A bíróság szerint ugyanis a cég nem teljesített minden feltételt, amelyek a pályázat elnyeréséhez kellettek. A bíróság szerint a HospInvest pályázati dokumentációjához csatolt banki igazolás nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. (A hiányt egyébként később pótolta a cég.)

A történetet - mint korábban annyiszor- most is másként értékeli a cég, és másként a kórházvédők. Utóbbiak nevében Mánya Kristóf orvos lapunknak azt mondta, az ÁNTSZ nem járhat el jóhiszeműen akkor, amikor egy jogerős bírósági döntés ellenére, "ex lex állapotban aláír egy működtetésre vonatkozó szerződést".

Mánya szerint még az is kétséges, hogy a tisztiorvosi szolgálat egyáltalán aláírta-e a szerződést, és mint mondta, számos, úgymond közérdekű bejelentés alapján indult már ügyészségi vizsgálat. Az egri kórházi dolgozók álláspontja szerint a vagyonkezelői szerződés és a közigazgatási eljárásban hatályon kívül helyezett határozat között szoros összefüggés van. Mint mondta, Eger Város Önkormányzata azért fordult a bírósághoz, hogy az kimondja a szerződés semmiségét. Mánya szerint a bíróság erről októberben dönthet.

A HospInvest eközben állítja, a két szálnak semmi köze egymáshoz. Kollányi Gábor, a cég elnöke azt mondja, a cég mindenben jogszerűen járt el, a pályázati kiírásnak megfelelően adta be a pályázatát. A cég szerint egy pályázati formai hiba nem érinti az önkormányzati szerződést.

Semmi köze egymáshoz

Több, lapunk által megkérdezett jogász szerint az ítélet nem érinti közvetlenül a megye és a cég között létrejött szerződést. Bár a konkrét ügyről egyikük sem akart nyilatkozni, azt egyöntetűen vallották: a szerződés felbontása polgári peres úton kezdeményezhető. A szerződés felbontását a szerződő felek vagy olyan fél - például a tenderen vesztes pályázó - kezdeményezheti, amelyet közvetlenül hátrányosan érintett az utóbb jogellenesnek ítélt önkormányzati döntés.

Uzsoky Ágnes jogász a Hírszerzőnek azt mondta, a közigazgatási és a polgári jog két külön jogág. Azaz sem "alá-fölé" rendelési viszonyban nem állnak egymással, és - a konkrét ügynél maradva - közvetlenül nem is érinti egyik döntés a másikat.

"A HospInvest a Heves Megyei Önkormányzattal kötött vagyonkezelésről szóló szerződése a polgári jog kategóriájába tartozik, az a döntés, amellyel a Heves Megyei Bíróság megsemmisíti az önkormányzatnak a pályázat értékelésével kapcsolatos közigazgatási határozatát (ami alapján szerződést kötött céggel), pedig a közigazgatási jog kategóriájába tartozik."

Uzsoky Ágnes szerint az, hogy az önkormányzat elfogadott egy hiányos pályázatot, nem a HospInvest, hanem az önkormányzat érdekkörébe tartozó döntés. "Általánosságban elmondható, hogy egy cégnek nem kell tudnia egy szerződés megkötésekor, hogy a másik fél a rá vonatkozó minden szabályt betartott-e."

A jogász szerint ez köznapi példával élve olyan, mintha valaki venne egy kenyeret a boltban, majd később kiderülne, hogy a boltnak nem volt érvényes működési engedélye. "Ez a vásárlás tényét, ha úgy tetszik, a szerződést, nem érinti."

Eközben úgy tudjuk: hétfőtől minden eddiginél több orvos és ápoló készül sztrájkra. Ez már nem a korábbi mozaiksztrájk kategóriája lesz, hanem a valamennyi éppen beosztásban lévő dolgozó, aki nem írt alá a céggel, sztrájkolni fog hétfőn.

Versenyhivatali döntésre is várnak
A HospInvest egri ügyében októberben határoz a Gazdasági Versenyhivatal. Első lépésként vélhetőleg arról, a versenyjog hatálya egyáltalán kiterjed-e az egészségügyre, illetve az adott esetre. Ha igen, akkor jöhet a fúzió jóváhagyásának kérdése.

Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője a Világgazdaságnak nyilatkozva rámutatott, nehéz a hivatal dolga, ugyanis az unióban nincs egységes gyakorlat arra, hogy az egészségügyi intézményi szolgáltatóra vonatkozik-e a versenyjog, vagy sem. Miközben a versenytörvény a vállalkozások piaci magatartására terjed ki, a közegészségügyi és szociális szférában általában nem piaci tevékenység folyik.

Ám például a nálunk is egyre gyakoribb funkcionális privatizáció (amikor a korábban önkormányzati egészségügyi szolgáltatót - az intézményi ingatlan tulajdonjogának megszerzése nélkül - gazdasági társaság működteti), már felveti a versenyjog alkalmazását. Különösen akkor, ha az adott cég - mint a HospInvest is - kórházi hálózat kialakítására törekszik. E tranzakcióknál már számíthat a 15 milliárd forintos fúziós küszöbérték, csakhogy nincs egyértelmű jogszabály, amely megmondaná, hogy a korábban költségvetési formában működő intézmény mely bevételei minősülnek árbevételnek.