Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Egyháztörténelem - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek Szilárda napja
8 felhasználó online
0 tag, 8 vendég



Képek a galériából

Zrinyi Miklós zászlaja
Deák téri evangélikus templom
Egyháztörténelem
A késoi középkor
5. rész: Humanizmus és reneszánsz. Reneszánsz művészet.
Az új szellemi áramlat a feltörekvő polgárság világszemlélete volt. Eszerint az ember főhívatása földi boldogulása. Két szellemi összetevőről beszélhetünk:
- A tudományos és irodalmi elemek a humanizmust alkotják.
- Politikája, életfelfogása és főleg művészete a reneszánsz.

A humanizmus előkészítője Dante (1265-1321), igazi zászlóbontója Petrarca (1304-1374) volt. A reneszánsz első központja Firenze lett, itt működött többek között Bocaccio (+ 1375). A görögökkel létrejött unió, majd a török előrenyomulása következtében egyre több görög maradt Itáliában. Segítette a humanizmus térnyerését a könyvnyomtatás elterjedése is. Vezető mecénások voltak a firenzei Mediciek és a pápák.

Magyarországra az itáliai egyetemeken tanuló diákok hozták el a humanizmust. Kiemelkedő képviselői voltak: Vitéz János, Janus Pannonius és főleg Mátyás király.

Németországban Johannes Reuchlin (1522) és főleg Rotterdami Erasmus (1466-1536) képviselte a humanizmust. Az utóbbi kiadta a görög Újszövetséget és több egyházatya műveit. Bár ő maga hű maradt a katolikus egyházhoz, - magatartásával inkább a hitszakadást segítette elő.

Angliában Morus Tamás volt a humanizmus vezéregyénisége, különösen "Utópia" c. munkájával. A pápaság iránti hűségéért vállalat a halált is 1535-ben.

A humanizmus sokat tett a tudomány, az irodalom és a társadalmi fejlődés érdekében. Hangsúlyozta, hogy fontos a tapasztalat, elősegítette a nyelvtudomány fejlődését és a történelemkritikai módszer meghonosítását. Nehéz meghúzni a vonalat a pogány és a keresztény szellemű humanizmus között.

Helytelen gyakorlat volt, hogy a keresztény világnézetet részben, vagy egészben a pogánnyal cserélte fel. Az ókori klasszikusok véleményét a kinyilatkoztatott igazságok fölé helyezte és utat nyitott az erkölcsi léhaságnak. Jellegzetes mű ebből a korból Machiavelli (+ 1527) "Il principe" c. műve, amelyben az erkölcsi szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyó államvezetési módszert dolgozott ki. Pomponius Laetus római akadémiája pogány neveket honosított meg, ő maga inkább pogány volt, mint keresztény.

Sok humanista feladatának tekintette, hogy aláássa a hierarchia és az egyház tekintélyét és elősegítse a hitszakadást.

Az építészet fejlődése:
A kései gótika (az Alpoktól északra a 16. századig és még tovább is uralkodott), a keresztboltozat helyett a csillag-, vagy hálóboltozatot alkalmazta. A reneszánsz átvette a római építészettől az oszlopokat, oszlopfőket, a kupolákat. A párkányzatot antik módra tagolta, az ajtókat és ablakokat háromszöggel, vagy körszelvénnyel koronázta. Az arányosság és az áttekinthető elrendezés volt a legfontosabb.

Kiváló mester volt a korai reneszánsz idején Filippo Brunelleschi, a firenzei dóm kupolájának tervezője. A virágzó reneszánsz megteremtője Bramante (+ 1514) volt.

A reneszánsz szobrászat híres mesterei voltak: Donatello, Verocchio, Michelangelo (1475-1564) pedig ebben a korban alkotta meg híres fiatalkori művét, a Szent Péter bazilikában levő Pietát.

A festészet már a 14. században virágzott és a művészek (főleg Giotto) már ebben a korban a szabadabb kompozícióra törekedtek. A reneszánsz festészet 1420 körül kezdődött Massacio művészetével. Kiváló alkotók voltak még: Filippo Lippi, Ghirlandajo, Botticelli és Fra Angelico. A legkiválóbb festők voltak: Leonardo da Vinci (+ 1519), híres művei az Utolsó vacsora és a Mona Lisa, Raffaelo Santi (+ 1520) híres Madonna képeivel és Michelangelo.

Firenzében Fra Bartolomeo és Andrea del Sarto, Velencében Giorgione, Verocchio és Tiziano dolgozott.

Németalföldön a két Van Eyck testvér volt a leghíresebb, Németországban Matthias Grünewald, Hans Holbein és főleg Albrecht Dürer (+1528) vált híressé.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép