Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Pápák
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Pápák - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Erzsébet napja
6 felhasználó online
0 tag, 6 vendég



Képek a galériából

Három gyertya
Szent Rókus és Szent Rozália kápolna oltára
Pápák

140. számú pápa
1003 - 1003
XVII. János
XVII. János pontifikátusa mindössze szűk öt hónapon keresztül tartott, ami nem is csoda, hiszen a pápaság egyik legsötétebb korában lépett trónra. János a Rómában elszabadult nemesi önkényuralom idején vezette az egyházat, de érvényt sosem tudott szerezni hangjának. Engedély nélkül el sem hagyhatta a Lateránt. Pontifikátusáról ezért nem maradt fenn semmi.
141. számú pápa
1004 - 1009
XVIII. János
Pontifikátusának hat évében Róma mindvégig a nagyhatalmú Crescenti család uralma alatt állt, így megválasztását is a családot támogató pártnak köszönhette. A hatalmat ténylegesen kezében tartó III. Crescenti János szinte semmilyen beleszólást nem engedett Jánosnak az európai politikába. Mégis az új egyházfő ügyes taktikával lassan belefolyhatott ezen ügyekbe is. Az viszont nem vitás, hogy uralkodása során mindvégig a város zsarnokának befolyása és ellenőrzése alatt állt.
Uralkodása során Rómát többször is pestis pusztította, és a Tirrén-tenger partjain is gyakoriak voltak a Szicíliából kitörő szaracénok támadásai. Jánosnak nagy szerepe volt a katasztrófák enyhítésében. Pénz híján legalább hitet próbált adni az embereknek
142. számú pápa
1009 - 1012
IV. Sergius
IV. Sergius is akkor került a legmagasabb egyházi hivatalba, amikor Rómát az elnyomó Crescenti család tartotta a markában. Pontifikátusára ez rá is nyomta bélyegét. A nemesi família befolyása miatt nem igazán uralkodhatott, csak ritkán hagyhatta el a Lateránt. Több kolostort is felmentett a világi egyház joghatósága alól, és sokat segített az éhező római szegényeken is. Uralkodásának legfontosabb momentuma az a pápai bulla volt, amelyik felszólítja Európa keresztényeit, hogy űzzék ki az iszlám hódítókat a Szentföldről. Ez a rendelet vezetett később a keresztes hadjáratokhoz. Sergius bullájának apropója az volt, hogy 1009-ben az arab seregek elérték Jeruzsálemet, és a pogányok lerombolták a Feltámadás Templomát.
143. számú pápa
1012 - 1024
VIII. Benedek
Trónra lépését sokan ellenezték, és ezért sokak vére folyt el mire VIII. Benedek elfoglalhatta szent hivatalát. Ő volt az első a tusculumi grófi családból, akit egyházfővé szenteltek fel. Noha laikus volt, és erőszakkal emelkedett a legfőbb keresztény hatalomba, Benedek erős és jóságos uralkodónak bizonyult. Kortársai inkább hadvezérként, államférfiként tekintettek rá mintsem egyházfőként. Nem is csoda, hiszen Benedek nemcsak Rómát szelídítette meg, hanem egész Itáliában békét teremtetett. A középkor egyik legnagyobb hatású egyházfője volt, akinek végre sikerült uralkodnia Róma felett, és külföldön is tisztelték személyét és hivatalát.
144. számú pápa
1024 - 1032
XIX. János
XIX. János léphetett a pápai trónra a történelem folyamán 144.-ként.
IV. Sergius pápa halála óta Rómát egy új nemesi família uralta, a tusculumi grófok családja. Ennek tagjaként, laikusként emelkedett az egyházfői hivatalba. János nem volt jó főpásztor. Pontifikátusát nem itatta át a vallásos hit, sőt inkább kapzsiság és hatalomvágy jellemezte féktelen uralmát.
145. számú pápa
1032 - 1044
IX. Benedek
IX. Benedek pontifikátusát méltán nevezhetjük a legkülöncebbnek a pápák története folyamán. Nagyon fiatalon, családja miatt - VIII. Benedek és XIX. János unokaöccse volt - szinte ajándékba kapta meg a keresztény egyház legszentebb hivatalát. Ezért nem tisztelte, és teljességgel alkalmatlan volt ennek a posztnak a betöltésére. Az egyedüli szentatya volt, aki háromszor foglalhatta el a Szentszéket.
146. számú pápa
1045 - 1045
III. Szilveszter
III. Szilvesztert egy hosszú és kegyetlen lázadás juttatta a trónra, amikor a 20 éves IX. Benedeket elűzték trónjáról. Szilveszter hatalma mégsem lehetett tartós. Benedek hamar visszatért egy erős sereg élén, elfoglalta Rómát, és elűzte Szilvesztert a trónról.
147. számú pápa
1045 - 1045
IX. Benedek
IX. Benedek pontifikátusát méltán nevezhetjük a legkülöncebbnek a pápák története folyamán. Nagyon fiatalon, családja miatt - VIII. Benedek és XIX. János unokaöccse volt - szinte ajándékba kapta meg a keresztény egyház legszentebb hivatalát. Ezért nem tisztelte, és teljességgel alkalmatlan volt ennek a posztnak a betöltésére. Az egyedüli szentatya volt, aki háromszor foglalhatta el a Szentszéket.
148. számú pápa
1045 - 1046
VI. Gergely
VI. Gergely trónra lépésének évtizedében szinte az egyetlen olyan egyházfő volt, aki alkalmas, és megbecsült feje lett volna az egyháznak. Azonban Gergely pontifikátusa inkább függött a római és császári politikától, mint saját érdemeitől. Gergely keresztapja volt IX. Benedeknek, tőle vette meg a hivatalát 650kg aranyért, mert Benedek meg akart nősülni. Kicsit később Benedek visszatért, és Gergely nevében, de szinte Ő kormányzott. III. Henrik, német-római császár végül úgy döntött, hogy helyettük új pápát ültet Szent Péter trónjára.
149. számú pápa
1046 - 1047
II. Kelemen
II. Kelemen személyében olyan uralkodó foglalt helyet az egyház legfőbb hivatalának élén, aki mindenekelőtt feltétlen hűséget esküdött III. Henriknek, a Német-római Birodalom császárának. Mindemellett Kelemen igen szigorú erkölcsökkel rendelkezett, és ezeket egyházára is át akarta örökíteni. A sok ellenséggel trónra kerülő Kelemen alig egy éves pontifikátus után váratlanul meghalt. Ekkor Benedek 1047 novemberében elfoglalta a Lateránt, és ismét a pápai trónra ült.
150. számú pápa
1047 - 1048
IX. Benedek
IX. Benedek pontifikátusát méltán nevezhetjük a legkülöncebbnek a pápák története folyamán. Nagyon fiatalon, családja miatt - VIII. Benedek és XIX. János unokaöccse volt - szinte ajándékba kapta meg a keresztény egyház legszentebb hivatalát. Ezért nem tisztelte, és teljességgel alkalmatlan volt ennek a posztnak a betöltésére. Az egyedüli szentatya volt, aki háromszor foglalhatta el a Szentszéket.
151. számú pápa
1048 - 1048
II. Damasus
II. Damasus a harmadik német származású egyházfő, és a második, akit maga III. Henrik, német-római császár helyezett a szent székre. Damasus igen rövid ideig uralkodhatott, 23 napot sikerült hivatalában megélnie.
152. számú pápa
1049 - 1054
Szent IX. Leó
IX. Leót is III. Henrik német-római császár emelte a pápai trónra. Leó művelt, okos és jámbor ember volt, a negyvenes éveiben járt. Pontifikátusa alatt kezdődőtt el a Kelet és Nyugat közötti nagy egyházszakadás, a szkizma. Róma és Konstantinápoly összeütközése nem teológiai okokból, hanem területek feletti érdekek miatt történt (mindkét fél igényt tartott Dél-Itáliára és Bulgáriára).
IX. Leó rendelte el a Glória (ima) énekének belefoglalását a szentmisébe.
153. számú pápa
1055 - 1057
II. Viktor
II. Viktor pápaként szinte mindenben követte IX. Leó politikáját, hevesen kiállt az igaz hit védelmében, és hadjáratot indított a szimónia valamint a papi bujaság ellen, viszont védelmébe fogadta a cölibátus intézményét.
154. számú pápa
1057 - 1058
IX. István
IX. István folytatni akarta azt a reformot, amelyet elődei elindítottak. Elkötelezte magát a szimónia ellen és a cölibátus mellett, nem hagyott fel a normannok ellen indítandó háborúk folytatásával sem. Pontifikátusának fontos szereplője volt Hildebrand bíboros, akinek kiváló politikai érzékét István is felhasználta.
155. számú pápa
1059 - 1061
II. Miklós
II. Miklósnak igen jelentős és hosszú távon is következményekkel járó pontifikátust tulajdonítanak. Miklós uralkodását a kortársak bátornak, merésznek és céltudatosnak nevezték. Ugyanakkor személyét a mélyen vallásos, megbocsátó, határozott és következetes jelzőkkel látták el.
Miklós 1059 húsvétján hívta össze Lateránba híres zsinatát, amelynek legfőbb témája a pápaválasztás szabályainak megújítása volt. Olyan nagy jelentősége volt ennek a gyűlésnek, hogy az itt lejegyzett autentikus szöveg értelmezésén még a 19. században is heves vita folyt.
Rövid uralma során igen karakteres egyházfőként ismerték meg, és döntései sokszor mindmáig alapját képezik a katolikus kánoni törvényeknek.
156. számú pápa
1061 - 1073
II. Sándor
II. Sándor a reformeszmék szellemében lépett fel a pápai trónra. Minden energiáját arra összpontosította, hogy uralkodásának elején sikerüljön győztesként kijönni a trónharcokból. Hildebrand és Damiáni Péter segítségével komoly európai hálózatot épített ki, és szigorú reformpolitikát vezetett be az egyházi életbe. Különösen ellenezte a világi invesztitúrát, a szimóniát, a papi házasságot és bujaságot.
157. számú pápa
1073 - 1085
Szent VII. Gergely
A szent egyházfő méltán viselheti az utókor által ráruházott érdemeket, amelyek alapján őt nevezik az egyik legkiemelkedőbb vezetőnek, és a középkor egyik meghatározó alakjának. Nevéhez fűződik a Canossa-járás, a gregorian reformok bevezetése az egyházban, és a lenteni zsinat. A reformokat ki akarta terjeszteni az egész keresztény világra. Kiállt a cölibrátus mellett, és ellenezte a szimóniát.
Gergely úgy tartotta, hogy az egyházat Isten alapította, méghozzá azzal a céllal, hogy egyesítse az embereket egy olyan közösségben, amelyben az isteni akarat az egyetlen törvény. Ez tulajdonképpen a keresztény világ összefogására irányult. Mivel az egyházat maga a Mindenható teremtette meg, ezért felsőbbsége nem kérdőjelezhető meg egyetlen állam által sem.
158. számú pápa
1086 - 1087
Boldog III. Viktor
III. Viktor a történetírók szerint Monte Cassino legkiemelkedőbb apátja volt, de Róma élén csapnivalóan irányította az egyházat. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy elődje, VII. Gergely élesen szembefordult IV. Henrik császár birodalmával, ezért a nagy kavarodást okozó egyházfő halála után a császár III. Kelemen ellenpápa mögé állt. Ez jelentősen megnehezítette Viktor uralkodását, de mivel akarata ellenére választották meg a legfőbb egyházi tisztségbe, nem is igen törte magát, hogy rendet teremtsen egyháza berkeiben.
159. számú pápa
1088 - 1099
Boldog II. Orbán
Az 1088-ban trónralépő II. Orbán egyike a leginkább ismert pontifexeknek. Nevéhez kötődik ugyanis a keresztes háborúk elindítása, az első hadjárat kihirdetése. A francia származású pápa ugyan nem tölthetett sok időt Rómában mégis a Római Kúria, azaz a Vatikán hivatali rendszerének alapítóját is tisztelik személyében. 1099-es halála után boldoggá avatták.
160. számú pápa
1099 - 1118
II. Paszkál
II. Paszkál közel tizenkilenc éven át irányította a Szentszék politikáját. Hosszú pontifikátusa során nagy népszerűségre tett szert egész Európában. A keresztes háborúk tüzének fenntartásáért és főként az invesztitúra gyakorlásának egyháziasításáért a krónikák az első utazó egyházfőként emlegették. A középkori keresztény világ több országába is személyesen látogatott el, ezzel széles körben elvetve a reformok magvait.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép