Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Pápák
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Pápák - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Hortenzia, Gergő napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Rubens: Az utolsó ítélet
Kereszt
Pápák

243. számú pápa
1700 - 1721
XI. Kelemen
XI Kelemen pápává választását hosszas ellenkezés után fogadta el. 1700. XII. 8-án koronázták. A spanyol örökösödési háborúban XIV. Lajos francia király felé hajlott, ezért a császár, I. Lipót 1708-ban megtámadta az Egyházi Államot. A békekötés 1709-ben Kelement arra kényszerítette, hogy elismerje III. Károlyt spanyol királynak, amiért V. Fülöp neheztelt meg. Savoyával Szicília miatt került ellentétbe. 1715-18-ig támogatta Velencét és III. Károlyt a török elleni harcban, s ennek eredményeként sorra szabadították fel a délvidéki városokat, 1716-ban Temesvárt, 1717-ben Nándorfehérvárt. Quesnel újra föllobbantotta a janzenizmus körüli vitákat, amire Kelemen 1705. VII. 15-én a Vineam Domini, 1713. IX. 8-ban az Unigenitus bullával válaszolt, elítélve Quesnel tételeit. A rítusvitában a jezsuiták ellen döntött és betiltotta a kínai szertartásokat. Szentté avatta 1712. V. 22-én Avellinói Andrást, Bolognai Katalint, Cantalicei Félixet és V. Piust.
244. számú pápa
1721 - 1724
XIII. Ince
XIII. Ince pápává választásakor a konklávén először Paolucci bíborost készültek megválasztani, de császár vétót jelentett be ellene. A beteges és aránylag rövid ideig uralkodó pápa több, régóta húzódó ügyet oldott meg, mert elődeinél jobban tudott alkalmazkodni korához. Így 1722 elismerte VI. Károly nápoly-szicíliai királyságát. Ausztriától visszaszerezte Comacchiót, és a császár elismerte a pápa Parma és Piacenza fölötti jogát.
245. számú pápa
1724 - 1730
XIII. Benedek
XIII. Benedek pápáról nem tudunk sokat. A Domonkos-rend tagja, később beneventói bíboros érsek, majd 1724-től haláláig római pápa. Mivel nem volt érzéke az uralkodáshoz, pápaságának idején a tényleges hatalom Niccolò Coscia bíboros kezébe került, aki pénzügyi válságba sodorta a Pápai Államot. Benedek halála után népfelkelés robbant ki Coscia ellen.
246. számú pápa
1730 - 1740
XII. Kelemen
XII. Kelement 1730. VII. 12.-én hosszú konklávén választották pápává. Ekkor már beteges volt, 1732-ben teljesen megvakult. Fölvette a harcot az elődje idején elbitorolt jogok visszaszerzéséért. 1732. V. 5.-én Apostolatus officium bullájával rendezte a konklávé szabályait, és korlátozta a bíborosok jogait széküresedés idején. A lengyel örökösödési háború miatt a pápaság tekintélye megcsorbult. 1738-ban In eminenti bullájával megtiltotta a hívőknek a szabadkőművességhez való csatlakozást. Támogatta a libanoni, paraguayi, indiai és kínai missziókat. A tudósok és művészek barátja volt: fölépíttette a lateráni bazilika homlokzatát, a Corsini-kápolnát, bővíttette a Vatikáni Könyvtárat (Corsini-könyvtár), berendeztette a Capitoliumi Múzeumot. Megreformálta az Egyház Állam pénzügyeit. 1732-ben közbenjárt III. Károly királynál Althann Mihály püspök érdekében. A király ugyanis zár alá helyezte a püspök javait, mert tiltakozott a Carolina Resolutio ellen. Szenté avatta 1737. VI. 16-ben Genovai Katalint, Regisi Ferencet, Falconieri Juliannát és Páli Vincét.
247. számú pápa
1740 - 1758
XIV. Benedek
XVI. Benedek pápaként konkordátumokat kötött 1741-ben Nápollyal, 1753-ban Spanyolországgal, 1757-ben Ausztriával. A rítusvitában a jezsuiták ellen foglalt állást. A kúriai hivatalok ügymenetét megújította, új Indexet is adatott ki; 1751-ben elítélte a szabadkőművességet; a vegyes házasságok kérdésében fontos az ún. Benedictina constitutio; szívén viselte az egyház állam lakóinak minden gondját; elkészíttette a Vatikáni Könyvtár katalógusát; régészeti, egyháztörténelmi és jogi társulatokat alapított. - Szentté avatta 1746. VI. 29-én Lellisi Kamillt, Ricci Katalint, Sigmaringeni Fidélt, Leonessai Józsefet és Regalado Pétert.
248. számú pápa
1758 - 1769
XIII. Kelemen
XIII. Kelemennek különös gondja volt a papképzésre. Pápaként szembe kellett néznie a febronianizmussal és a kezdődő felvilágosodással. 1764-ben elítélte Hontheimet, majd a francia enciklopédistákat; pápasága legsúlyosabb kérdése a Jézus Társaság volt. 1758-ban Pombal elérte, hogy a portugál király területén betiltották a Jézus Társaságot. Amikor Kelemen ez ellen tiltakozott, Portugália megszakította kapcsolatait a Szentszékkel. 1762-ben Franciaországból száműzték a jezsuitákat, ami ellen Kelemen bíborosi konzisztóriumon tiltakozott, anélkül, hogy ezt nyilvánosságra hozta volna. A Jézus Társaságot ért igazságtalanságok láttán 1765. I. 9-én Apostolicum pascendi munus bullájával védelmébe vette az üldözötteket, de a folyamatot megállítani nem tudta. 1767-ban a spanyol királyságban a jezsuitákat bebörtönözték, majd az Egyház Államba toloncolták. Ugyanezt tette a nápolyi király, 1768-ban Ferdinánd pármai herceg. is. Ez ellen XIII. Kelemen már erélyesen föllépett, amire a spanyol és a francia király azzal válaszolt, hogy elfoglalták Avignont, Beneventót és Pontecorvót. Kifejezett szándékuk volt, hogy kikényszerítik Kelementől a Jézus Társaság általános föloszlatását, de ettől a halál őt megmentette. A művészetek és a tudomány pártolója volt. A Jézus Szíve tiszteletet 1765-ben a saját officium jóváhagyásával jelentősen előremozdította. 1758. VIII. 14-én brevében hagyta jóvá, hogy Mária Terézia a „Magyarország apostoli királya” címetet használja. II. József 1767. V. 21-én mint német római császár a pápai bullák kihirdetését császári engedélyhez kötötte, s ezt 1780 u. Magyarországon is alkalmazták. Szentté avatta 1767. VII. 16-án Emiliani Jeremost, Chantal Franciskát, Kenti Jánost, Kalazanci Józsefet, Copertinói Józsefet és Montegranarói Szerafint.
249. számú pápa
1769 - 1774
XIV. Kelemen
XIV. Kelement hosszú konklávé után választották meg abban a reményben, hogy föl fogja oszlatni a Jézus Társaságot. Pápasága első hónapjaiban békét kötött Parmával, s úgy tűnt, hogy engedményekkel megnyeri az udvarok támogatását. Ezért eltekintett az In coena Domini bulla kihirdetésétől. A Jézus Társaság általános föloszlatása elől azzal próbált kitérni, hogy az Egyház Államban élő rendtagokkal szemben szigorú intézkedéseket hozott. Ám az európai fejedelmek oly erőszakosan követelték a Jézus Társaság eltörlését, hogy a szakadás elkerülése érdekében a pápa 1773. VII. 21-én Dominus ac Redemptor bullájával föloszlatta azt. Orosz- és Poroszország kivételével, ahol az uralkodók eltűrték a jezsuitákat, a Jézus Társaság minden intézményét elveszítette. Tárgyalásai Angliával utat nyitottak a katolikusok egyenjogúsítása felé. A nagyszombati jezsuita egyetemet 1769. VII. 17-én Mária Terézia még királyi oltalom alá helyezte, de igazgatását is átvette. 1773. IX. 21-én a királynő kihirdettette a Jézus Társaságot föloszlató bullát, s ezzel 1 egyetemet, 3 akadémiát, 41 gimnáziumot és 7 konviktus veszett el és 935 rendtag vált földönfutóvá. A 7 millió forintnál is nagyobb r. vagyonból létesítették a Tanulmányi Alapot.
250. számú pápa
1775 - 1799
VI. Piusz
VI. Piusz uralkodása alatta kezdte II. József császár a vallási reformokat. A francia forradalom nyomán nemcsak franciaországi birtokait veszítette el, de Napoleon is hadat küldött ellene, elfogatta és Velencébe hurcoltatta, ahol meg is halt.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép