14 felhasználó online
0 tag, 14 vendég
|
Pápák
Szent I. Sándor
| Neki tulajdonítják a szenteltvíz bevezetését és az eucharisztikus bor vízzel való elegyítését. Legendája szerint vértanúságot szenvedett. Lefejezték, de a börtönben még megtérítette őrét és annak leányát. Ünnepét május 3-án tartották.
|
Szent I. Szixtusz
| Szent I. Szixtus I. Sándor pápa utódjaként több liturgikus és egyházfegyelmi rendeletet is kiadott. A kereszténység népszerűsítéséért és megerősítéséért sokat tevő pápát a hagyomány vértanúként tiszteli, azonban történelmi dokumentum ezt a tényt nem támasztja alá. |
Szent Teleszphorosz
| Szent Teleszphorosz az Annuario Pontificio szerint görög származású volt. Sok történelemtudós úttörőnek tekinti, noha a neki tulajdonított intézkedéseket nem mindig lehet dokumentumokkal alátámasztani. Mindenesetre ő volt az első keresztény egyházfő, aki után írásos emlékek maradtak fenn. Iréneusz írásaiból tudjuk, hogy a 2. században Szent Péter után ő az egyetlen olyan pápa, akinek vértanúságát biztosra vehetjük.
Az egyháztörténészek neki tulajdonítják a karácsonyi éjféli szentmise hagyományát, emellett ő vezette be húsvét vasárnapjának ünneplését, és az azt megelőző hét hetes nagyböjti időszakot. A katolikus egyházban mindmáig fontos liturgiatételt, a Gloria in Excelsis Deót (Dicsőség a magasságban Istennek) is az ő pápasága idején vették be a szertartásrendbe. |
Szent Hüginosz
Szent Hüginosz a hajdani krónikák – többek között a Liber Pontificalis is – arról szólnak, hogy athéni származású volt. Görög származása biztosíték volt arra, hogy már fiatalon kiváló filozófiai képzést kapjon hazájában.
Uralkodásának legfontosabb mozzanata volt, hogy az alsó papságot öt rendbe sorolta. A hagyomány szerint vértanúként meghalt Hüginosz pápa ünnepnapját január 11-én tartják. |
Szent I. Piusz
| Szent I. Piusz a hagyomány szerint Aquileia városában látta meg a napvilágot egy Rufinus nevű férfi gyermekeként. Egy korabeli írás szerint I. Piusz testvére Hermasz apostoli atya volt, akinek feljegyzései nyomán ők rabszolga sorból kerültek a kereszténység vonzókörébe. Felszabadulása után lett annak vezetője. Harcolt a gnosztikusok és markioniták ellen, és 144-ben ő közösítette ki Markiónt. Vértanúságát július 11-én ünneplik. |
Szent Anicét
| Szent Anicét a hatalmas Római Birodalom egy keleti tartományában, Szíriában, pontosabban Emesza városában látta meg a napvilágot. Anicét pápa idejében kezdett körvonalazódni a keresztény hit elkövetkezendő évszázadainak történelme. Anicét mozgalmas uralkodást tudhatott maga mögött, amikor 166. április 17-én Róma egyik katakombájában vértanúként halt meg. Erre ugyan nincsenek kellő bizonyítékok, de holttestét 1604-ben találták meg a római Callixtus-katakombában. Ünnepét április 17-én tartják. |
Szótér
A szentté avatott Szótér szokás a Könyörületesség Pápájának is nevezni.
Az olaszországi Fondi városában született, és családja révén került kapcsolatba a keresztény vallással. Ennek vezetőjeként az ő nevéhez kötődik, hogy a házasságot csak olyan formában tekintik érvényesnek, hogy az isteni alázattal és a pap áldásával köttetett. Szótér volt az a pápa is, aki Rómában évenként megrendezendő ünnepként vezette be a húsvétot. A legendák szerint vértanúként végezte, és a római Callixtus temetőben helyezték örök nyugalomra.
|
Szent Eleutherosz
| Szent Eleutherosz az epiruszi Nikopoliszban született. Hivatalában folytatta elődei harcát az eretnek montaniták ellen. Sikeresen vette fel a küzdelmet a fríg Aberciusszal, Hierapoisz püspökével is, aki Rómába jött tárgyalni a szentatyával. A hagyomány szerint Eleutherosz vértanúként halt meg Rómában. |
Szent I. Viktor
| I. Szent Viktor pápa pontifikátusa alatt először került Róma a keresztény világ központjába, és tovább gyűrűzött a kelet és nyugat viszálya.
A történelem fennmaradt írásai nyomán tudjuk, hogy Viktor a birodalom észak-afrikai tartományából származott. Fellépett az egyház egységesítése mellett. A pápai primátus hangsúlyozására az egyház hivatalos nyelvévé a görög helyett a latint tette meg. Ez a döntése több évszázadon át érvényben maradt. |
Szent Zephyrinus
Szent Zephyrinus Rómában született, és szerepel Caesariai Euszebiosz Egyháztörténetében. A Liber Pontificalis két liturgikus rendeletet tulajdonít Zephyrinusnak. Az egyik a papok felszentelését érinti, a másik a szentmiseáldozattal kapcsolatban született meg.
A Martyrologium Hieronymianum szerint a keresztényüldözések áldozataként halt meg Zephyrinus. A Via Appia mentén elterülő katakombákat ebben az időben ásatta ki saját birtokán. Ezt a katakombát később archidiakónusáról, majd a pápai trónon őt követő Calixtusról nevezték el. Zephyrinus volt az első pápa akit ide temettek. |
|
Hirdetés
|
