Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Pápák
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Pápák - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Kelemen, Klementina napja
6 felhasználó online
0 tag, 6 vendég



Képek a galériából

Mindenik embernek
v.Nagy János László:A mesemondó
Pápák

30. számú pápa
308 - 309
Szent I. Marcell
A Diocletianus indította vérengzések olyan nagy zavart keltettek az egyház életében, hogy új pápát csak az üldözések elülte után választhattak. Ez négy évnyi interregnum után következhetett be. Szent I. Marcell közel egy évig uralkodott. Hamar elvesztette népszerűségét. Az üldözések utáni egyházat ugyanis még jobban szétzilálta intézkedéseivel. Szigorú rendeleteket hozott azok ellen, akik az üldözések során megtagadták hitüket. A sok éven át sanyargatott nép nem erre várt a Szent Széktől, így nem is csoda, hogy hamarosan zavargások törtek ki Rómában, és 309 elején elűzték trónjáról I. Marcellt. A menekülő pápa még ugyanabban az évben meghalt.
31. számú pápa
309 - 309
Szent Euszebiosz
Szent Euszebiosz 309-ben választották meg pápának, és mindössze április 18. és augusztus 17. között maradt trónján. Kényes politikai és zaklatott vallási környezetben lépett trónra, elődje I. Marcell pápa elűzése után. Nyilvánvaló volt, hogy az üldözések alatt hitüket megtagadókkal szemben nem léphet fel olyan szigorúan, mint elődje. Így rendeleteiben úgy határozott, hogy vezeklés után elnyerik a bűnbocsánatot azok, akik elfordultak Jézus Krisztus egyházától. A gyors változás, és az enyhülés azonban nem jeletette feltétlenül a sikert. Sokan erre is felháborodtak, és ismét zavargások támadtak Rómában. Maxentius császár pedig kezdte unni, hogy a keresztények immár másodjára dúlják fel Róma békéjét. A császár határozott, és száműzte Euszebioszt trónjáról.
32. számú pápa
311 - 314
Szent Miltiadész
Szent Miltiadész Uralkodását egy kisebb interregnum előzte meg, hiszen elődjét Euszebioszt is száműzték a pápai trónról, és a zavargások elüléséhez időre volt szükség. Pontifikátusa alatt helyreállt a keresztény egyház stabilitása, és begyógyultak az üldöztetések okozta sebek. A vallásszabadság és a császári hatalommal való megegyezés talpra állította a keresztény egyházat és a pápai hatalmat. A hitehagyókat visszafogadta az anyaegyház, és az építkezések, helyreállítások ismét felvirágoztatták a kereszténységet. 313-ban tartották meg az első lateráni zsinatot, amelyen Miltiadész a Donatus által vezetett donatista tanokat eretneknek bélyegezte.
33. számú pápa
314 - 335
Szent I. Szilveszter
Szent I. Szilveszter életéről és uralkodásáról Caesareai Euszebiosz Konstantin-életrajzából maradtak fenn adatok. Rómában született, és Melkiadesz pápa pontifikátusa alatt már magas rangú, elismert egyházi vezető volt, aki belelátott a pápa politikai ügyeibe. Így amikor megválasztották nem csoda, hogy I. Constantinus császárral nagyon jó kapcsolatot épített ki, és ezt fenn is tartotta. Pontifikátusának legfontosabb eseménye volt a 325-ben összehívott I. niceai zsinat, amelyen maga Szilveszter nem vett részt, de két követével képviseltette magát. Ez volt az egyház történetének első egyetemes zsinata, amelyet I. Constantinus hívott össze. A zsinat célja az volt, hogy egységesítsék a Jézus személyéről és természetéről vallott nézeteket. Szilveszter olyan jelzőkkel vonult be a pápák történelmébe, mint aki jó és közeli kapcsolatokat ápol a világi hatalmakkal. A későbbi egyházfők, akik szintén ezt a nevet választották uralkodói nevüknek, hasonló célokat követtek.


34. számú pápa
336 - 336
Szent Márk
Szent Márk egyike a legrövidebb pontifikátust levezető pápáknak. 336. január 18-án választották meg a keresztény világ vezetőjének, és már ugyanazon év október 7-én meghalt. Pápasága az öreg I. Constantinus császár uralkodása alatt folyt le. Életéről és uralkodásáról egyaránt keveset tudunk. Az egyetlen biztos pont Márkkal kapcsolatban, hogy a vértanúk és püspökök névsorát és történetét rögzítő Depositio episcoparum és a Depositio martyrum az ő idején kezdte el lejegyezni az egyház történetét.
35. számú pápa
337 - 352
Szent I. Gyula
Szent I. Gyulát majdnem négy hónapos vita után választottak meg. Gyula védelmébe fogadta Athanasiust,alexandriai püspököt, ezzel egyetértve a Niceai hitvallással és ellenszegülve az arianista nézetekkel. A császár nem avatkozott bele az egyházi ügyekbe. Az első zsinaton a pápa kinyilatkoztatta álláspontját, szembekerülve ezzel a keleti püspökökkel. 342-ben a római zsinaton Gyula személyesen erősítette meg tisztségében Athanasiust. A zsinaton mindössze 76 keleti püspök jelent meg, akik hamarosan kivonultak a megbeszélésről, és Serdicától nem messze, Philippopolisban ültek össze. Itt megfosztották hivatalától I. Gyulát és Athanasiust is. Ezt az eseményt gyakran nevezik az első egyházszakadásnak is.
36. számú pápa
352 - 366
Liberius
Liberius pontifikátusának legnagyobb részében az arianizmus ellen kellett hadakoznia úgy, hogy a császár teljesen megvonta tőle bizalmát, és az arianisták pártjára állva II. Félix ellenpápát segítette trónra. Származásáról nem tudunk sokat, valószínűleg Rómában született. Az első olyan pápa, akit nem avattak szentté. A császár Liberiust száműzte Rómából a trákiai Beroea városába. A száműzetés alatt II. Constantius az egyház élére II. Félixet ültette ellenpápaként. Több zsinaton szentesítették az arianizmus tanait. Egyre népszerűtlenebb lett, és Rómában egyre többször vonult ellene a tömeg. A császár ezt megelégelte, és két év után visszahívta Liberiust az egyház élére. 361-ben meghalt II. Constantius császár, Liberius végre gyakorlatban is visszakapta az irányítást az egyház felett. Sok dolga maradt, az egyházat ismét össze kellett fognia. A mérsékelt arianista tanokat valló püspökök ismét egyesülnek a római egyházzal.

37. számú pápa
366 - 384
Szent I. Damasus
I. Damasus személyében egy igen jelentős pápa lépett trónra, akinek uralkodása sok tekintetben újat hozott, és az elkövetkezendő évszázadok pápáinak pontifikátusát jelezte előre. Miután kezében volt a hatalom, Damasus nem ült békében babérjain, híveivel megtámadta Ursinust és megmaradt követőit, akik a Liberianus bazilikában kerestek menedéket. Itt egy éjszaka alatt 137 embert öltek le Ursinus hívei közül. A gyilkos este után magát Damasust is gyilkossággal vádolták, de a pápa befolyásos udvari barátai elhárították a törvény pallosát. 370-re teljesen megszilárdult Damasus vezető pozíciója, azonban az egyház szétzilálódott a véres hatalmi csatákban. Pontifikátusára a fényűző pazarlás is jellemző volt. Damasus kétszínűsége és kapzsisága ellenére tudta, hogy hol a határ. Hatalmas összegekkel támogatta a keresztény művészeket, több faragvány készült idejében, és két bazilika is felépült pontifikátusa alatt.
38. számú pápa
384 - 399
Szent Siricius
Siricius a korai kereszténység egyik legaktívabb pontifikátusát tulajdonítják Siriciusnak. Szinte minden területen megújította a pápai hatalmat. A világon először ő nevezte magát pápának. Irataiban jelent meg ez a szó, és azóta használatos a római püspöki tisztség szinonímájaként. Ezzel a szóval azt is kifejezte, hogy ő az egész keresztény egyház feje. Dogmatikai kérdésekben igen szigorú vonalat képviselt. Jelentős munkássága több évszázados hagyományokat, szabályokat teremtett. Leveleiben első helyen említette az egyházfegyelem meglétét. Döntéseivel megreformálta a keresztséget, a szenteléseket, a böjtöt és a gyónást is.
Siricius fantasztikus politikai érzékkel terelte egységes mederbe egyházát úgy, hogy az elismerje legfőbb hatalmát. A kultúrában, művészetben is nagy hatása volt Siriciusnak. Pontifikátusa alatt több templom is épült, és sokat átalakítottak.
39. számú pápa
399 - 401
Szent I. Anasztáz
I. Szent Anasztáz életéről és származásáról szinte semmit sem tudni. Mindenesetre rövid pontifikátusát egészen jól be lehet határolni dogmatikai vitáival és döntéseivel. Első ilyen intézkedése az alexandriai Órigenészhez köthető. Elítélte írásait, ám olvasását nem tiltotta be, mondván mindenkinek tudnia kell mi az igaz, de azt csak a hamis megismerése által lehet tudni. Az ő rendeleteként mind a mai napig állva hallgatják végig a misén elhangzó evangéliumot.
Bő két éves pontifikátusának legnagyobb és legmeghatározóbb eleme volt a donatista tanok elleni harc. Az eretnek tanok központja Karthágó volt. A donatizmus hívei az egyház világiasodását, a hívek elkanászosodását sérelmezték. Anasztáz 401-ben zsinatot hívott össze az eretnek irányzat központjában, Karthágóban, itt elítélte a donatizmust, de a vitát nem sikerült lezárni.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép