Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Szerzetesrendek
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Szerzetesrendek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Erzsébet napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

A főoltár, Topor M.
Kerámia-angyalkák (A)
Szerzetesrendek

Ágostonrendiek O.S.A.
(Ordo Fratrum S. Augustini)

Szent Ágoston (354-430) a szó mai jelentésében nem tekinthető rendalapítónak.
Megtérése után Tagaszteban barátaival, majd püspökként Hippóban papjaival szervezett közös életet é1t, mégpedig az első keresztény közösségek mintájára. Tapasztalatait és életelveit több írásában megfogalmazta (Regula ad servos Del, Sermo 355, 356, De opere monachorum, Da sancta virginitate). Ágoston a szív zsenialitásával ötvözte az őskeresztény é letstilust, az első remeték és monachusok eleven tanítását és a szerzetességnek azt az alakulóban 1évő életformáját, értékrendszerét, amelyet néhány évtized múlva majd Nursiai Benedek kodifikál. Másfél évezredes tanítása elévülhetetlen értékrendet kínál az atomkor szerzetesének is.
A monachális (szerzetesi) élet a földi, társadalmi valóságban gyökerezik, ugyanakkor az égi haza, a szentek közössége felé irányul. Alapja az egyén teljes szegénysége — ez már szinte fogadalomnak tekinthető. A monachus/monacha lemond minden tulajdonáról és mindenét a közösség rendelkezésére bocsátja. ,Legyen mindenetek közös"; ugyanakkor a közösség gondoskodik róla, mégpedig kinek-kinek szükséglete szerint" (Regula 1).
A közös életet a szeretet szabályozza; az aszkézisnek is ez a mércéje és célja.
A közösség tagjai kivétel nélkül kétkezi munkát is végeznek. Ágoston k1tartóan védelmezi a munka méltóságát, mindenkor előnyt adva azonban az imának, a kontemplációnak. Ezek mellett igényes tanulmányokat, általában szellemi tevékenységet ír elő.
A monachus/monacha szolgálatának módozatát az Egyház szükségei szabják meg. Az Egyház érdekében félre kell tenniük minden egyéni elgondolást, s áldozatos szívvel engedelmeskedm6k kell.
Tizenkét kis fejezetből álló Regulája befejező részében azt kívánja, hogy a szerzetesek örömmel és szeretettel" tartsák meg e szabályokat, nem mint a törvény terhe alatt görnyedő szolga, hanem szabadon, a kegyelem rendjében.
Ágoston iránymutatásával több monachus-közösség jött létre Észak-Afrikában. Hippóban nők számára is alapított közösséget. A monachak vezetője Ágoston nővére lett.
Itáliában, majd Európa-szerte számos remete és szerzetes-csoport élt Szent Ágoston Regulája szerint. Az Ágostonrend, jogi formájában, csak 1256-ban jött 1étre. IV. Sándor pápa kívánságára az ágostonos szellemű szerzetesek egy Firenzében megrendezett káptalanon elhatározták, hogy közös szabályzattal egyetlen rendben egyesülnek, s alapítójuknak Szent Ágostont ismerik el. A pápa Licet Ecclesiae kezdetű bullájával erősítette meg az új rendet. Az Ágostonrend gyors virágzásnak indult, a XIII. század végére Európa 2000 kolostorában kereken 30 000 ágostonrendi szerzetes élt.
Magyar területen is ebben az évszázadban telepedtek meg. 1270 után egymás után alapítottak kolostort többek között Esztergomban, Pozsonyban, Mezősomlyón, Őrsön, Pápócon és Gyulafehérvárott. Ezeket a kolostorokat a török hódítás semmisítette meg.

A rend XV-XVI. századi hanyatló irányzatával szemben belső reformmozgalmak ébredtek: spanyol földön létrejött a sarutlan ágostonosok rendje (ma alig 100 tagja van). Németországban Luther fellépése után súlyos válságba került a rend. Számos kolostor feloszlott. A sarutlan ágostonosok hazánkban is lapítottak kolostort Lékán, Pécsett és Budán. ezek működésének II. József vetett véget. A francia forradalom után Európa-szerte kiürültek a még meglévő ágostonrendi kolostorok. Változás a XIX. sz. második felében következett be, mégpedig az ágostonrendi remeték újjáéledésével. Kb. 200 új kolostor létesült, a szerzetesek száma meghaladta a háromezret.

1989-es adatok szerint az Ágostonrendnek 3300 pap és testvér tagja van, az öt világrész 40 országában.

A rend ismertebb szentjei: Tolentinói Miklós (1245-1305), Villanovai Tamás (1486-1555), Fourier Péter (1565-1640), számos vértanú, köztük az angol John Stone (+1539), Boldog Martinus és Boldog Melchior (+1632 Japán).
A kultúra és a tudomány világának ismert ágostonos képviselői: Ábraham a Sancta Clara (+1709) és a modern genetika atyja, Georg Mendel (+1884).

A rendjelmondata: Cor unom et anima una in Deum (Egy szívvel és lélekkel Isten felé).

Testvéri és baráti közösség, nyitottság jellemzi az ágostonos közösséget, amelynek tagjai a helyi egyház szükségletei szerint kötelezik el magukat testvéreik szolgálatában.

Az ágostonrendi címer Szent Ágoston, a teológus és a szent életművét jelképezi.
A könyv és a szeretet nyilával átvert szív a Rend programját ábrázolja: igazságot szeretetben és szeretetet igazságban.

Apostoli munkaterületük: lelkipásztori szolgálat plébániákon, missziókban, nevelés, tudományos munka (patrisztika).

A felvétel néhány előfeltétele: érettségi vagy valamilyen szakképesítés, hit Jézus Krisztusban, derűs világszemlélet (Isten irgalmas szeretete nagyobb minden emberi gyöngeségnél!), egyházias érzület, életigenlő szeretet, a közös élet szeretete, együttműködési készség.

A rend központja:
Via del S. Ufizio, 25
I-00193 Róma
Tel.: 06-65-64-514

Magyarországi támpont:
S.S.N.D. Rendház,
1092, Budapest, Knézich u. 5-7.
Tel.: 06-1.1170-337
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép