Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Szerzetesrendek
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Szerzetesrendek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Kelemen, Klementina napja
1 felhasználó online
0 tag, 1 vendég



Képek a galériából

Templom vonulat
Csillag
Szerzetesrendek

Ferenesek O.F.M.
(Ordo Fratrum Minorum)

Alapítója Assisi Szent Ferenc (1181/2-1226). Egy tisztes posztókereskedő dalos kedvű, költői hajlamú és lovagi eszmékért lelkesedő fiát néhány bohém év után megbűvölte ez az evangéliumi tanács: add el mindenedet és kövess engem. El is hagyott mindent, szülőket, vagyont, társadalmi megbecsülést és az önmagát kiüresítő Jézus nyomába szegődött. Szerzetesrendet nem akart alapítani, amikor azonban egyre többen csatlakoztak hozzá úgy, hogy 1221-ben az ún. gyékényes káptalanon már 5000 testvér jelent meg Assisiben, Ferenc kénytelen volt rögzíteni életeszményét. Két szabálytervezetet is készített, s III. Honorius pápa 1224-ben jóváhagyta a "kisebb testvérek" rendjét.

Rendje egyetlen szabályra épült: az evangéliumra. Ferenc testvér rövidebb és hosszabb Regulája voltaképp interpretált evangélium: lelki gyermekség, belső szabadság (javaktól, címektől, becsvágytól, szenvedélyektől - a bűntől való teljes elszakadás), a teremtett világ szeretete, evangéliumi, napsugaras világszemlélet, mindenre kész szolgáló szeretet, feltétlen engedelmesség az Atya akaratának...

Az évszázadok során Assisi Szent Ferenc hármas szerzetescsaládja - kisebb testvérek, klarissza apácák és harmadik rend - számos ágat hajtott. Az Első Rendet ma a "barna ferencesek", a fekete ruhás minoriták és a kapucinusok alkotják. A második rendnek, a klarisszáknak is vannak reformágai; a reguláris harmadrendből számos női szerzetes kongregáció született, a világban élő terciáriusok száma pedig csak milliós nagyságrenddel mérhető.

Közös köszöntésük: Pax et Bonum! Az Úr békéjét és áldását!

A kisebb testvérek létszáma megközelíti a 20 000-et az öt világrész 3150 rendházában. Szent Ferenc fiai nem sokkal az alapító halála után megjelentek magyar földön is. II. Endre uralkodása alatt telepedtek meg Magyarországon. Első kolostoruk Esztergomban épült, 1228 táján. 1233-ban már önálló rendtartományt alkottak.
IV. Béla, maga is ferences harmadrendi, akárcsak szent életű húga, a Thüringiában élő Erzsébet - közvetlen munkatársainak tekintette a ferenceseket. (Béla király Erzsébet szentté avatása évében lépett trónra.)
A rend eredeti karizmájának megfelelően a magyar ferencesek két évszázadon keresztül folytattak missziós munkát: a jászkunokat térítették. Ennek emlékét hirdeti a jászberényi ferences templom és kolostor. Az utolsó Árpádok, majd az anjou királyok idejében 17 missziós állomást hoztak létre a tatárok között. Térítő tevékenységük kierjedt Moldovára és a Balkán más területeire is.

A XIV. században sokat tettek a magyar anyanyelvi kultúra megteremtéséért. Az Ómagyar Mária Siralom valószínűleg egy ferences szerzetes alkotása. Ismeretlen testvér örökítette meg a rendalapító életrajzát (Jókai Kódex). A kézírásos kódexek nagy része ferences íróműhelyből került ki. Igali Fábián tartományfőnök - aki a Fioretti alapjául szolgáló Speculum című művet összeállította - 1454-ben elrendelte: minden testvérnek hetenként be kell mutatnia írásos munkálkodása eredményét. Temesvári Pelbárt Mátyás korában a budai rendi főiskolán tanított. Könyvei 1526-ig 90 kiadást értek meg! Neves tanítványa, Laskai Osvát szónok és író volt egy személyben; Csáthy Demeter szintén szóval és tollal harcolt kora tévedései ellen.
A törököt megállásra kényszerítő Hunyadi mellett egy ferences biztosította a sikert:
Kapisztrán Szent János. A nándorfehérvári győzelem után a magyar ferencesek előtt megnyílt az őt Moldvába. E misszió egyik vezetője Márkiai Szent Jakab (1391-1475), itáliai ferences volt. Vásárhelyi András, látva a török előrenyomulását, Máriához fohászkodott a végveszély órájában. Mária-himnusza (1508) a legrégibb magyar népének, ő pedig a magyar irodalom első, név szerint is ismert költője.

A 150 éves török uralom idején a ferencesek teljes sorsközösséget vállaltak az üldözöttekkel. A magyar nép ettől kezdve hívja őket barátoknak.
Tomori Pál ferences hadvezér után számos ferences hullott el török kard által, vagy láncra verteket kísérve, rabságban. Nincstelen koldusként maradtak meg a magyar nép szolgálatában, s szinte teljesen el is véretek. A XVII. században részt vettek az újjáépítés munkájában: két kezükkel, tollukkal és reményt hirdető szavukkal. Segítették a céhek - tehát az ipar - kibontakozását, rendi gyógyszertárakat nyitottak, s 33 rendi középiskolában nevelték az ifjúságot. A ferences rendet II. József nem oszlatta föl, csak megnyirbálta tevékenységét. Betiltotta a búcsújáró helyeket (Andocs, Máriagyüd, Csíksomlyó, Mátraverebély, Sümeg, Búcsúszentlászló, Segesd, Szeged, ), a Rend kedvelt missziós területét. A jozefinizmus káros szellemi hatása leküzdésére erős belső reformmozgalom bontakozott ki.
A XIX. századi reformkorban: Albach Szaniszló, Széchenyi lelki irányítója és Kazinczy barátja, a pozsonyi országgyűlés reformpolitikusainak lett lelki-szellemi vezére. Gegő Nicefor a csángók között kutatta nyelvrokonságunk és népköltészetünk urali gyökereit. Gasparich Kilit életét áldozta a magyar szabadságért. Dank Agáp pesti házfőnök éveken át rejtegette4 a templom kriptájában Batthyány Lajos vértanú-miniszterelnök holttestét.

A magyar ferencesek XX. századi tevékenységének fókuszai: zárt lelkigyakorlatok, népmissziók, kórház- és börtönpasztoráció, nevelés, harmadik rend szervezése, tudományos munka, sajtóapostolság. Közel- és Távol-Kelet missziói, korszerű szegénygondozás ("egri norma"), a világháború idején az üldözöttek és menekültek testi-lelki szolgálata.

Magyarországon a ferences rendnek két tartománya volt. Az 1228-ban létrejött önálló magyar provincia 1454-ben az egri káptalanjuk után alakult át Marianus reformált konventuális tartománnyá, s 1523-ban vette föl a Provincia S. Mariae in Hungaria nevet. 1900-ban a magyar rendtartományok új beosztást kaptak, s ekkor a Marianus provincia 29 házat foglalt magában. Trianon után ebből 15 elveszett.
A ferencesek egy másik tartományának eredete a XIV. századra megy vissza, amikor Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása alatt a Boszniában 1339-ben letelepedett ferencesek lassanként átterjedtek magyar földre is. Önálló tartománnyá, Kapisztrán Szent János nevét fölvéve, csak a török kiűzése után váltak, 1757-ben. A Kapisztrán tartomány gyorsan felvirágzott, az első világháború kitörésekor 30 kolostoruk volt. Trianon után ebből mindössze 18 maradt meg.

1950-ben csak a Kapisztrán rendtartomány kapott korlátozott működési engedélyt. Esztergomban és Szentendrén mindmáig vezetnek gimnáziumot.
1990-ben három plébánia vezetését vállalták: a kárpátaljai Nagyszőlősön, Mátraverebély-Szentkúton és Szegeden (Alsóváros). Szécsényben kolostoruk nyílt. Terveik között szerepel Gyöngyös és Baja.
A Marianus tartománynak 1950-ben 279 tagja szóródott szét: a Kapisztrán tartomány tagjainak száma 1985-ben 139 volt. 1989-ben számuk megközelítette a kétszázat.

Az erdélyi ferencesek, jóllehet kevés rendtagot vehettek fel, az elmúlt évtizedekben is működtek és működnek ma is.

A Ferences rend központi anyaháza:
Via.S.Maria Mediatrice, 25
I-00165 Róma
Tel: 06-63-22-41

A Kapisztrán tartomány címe:
1024 Budapest, Mártírok útja 23.
Tel.: 06-1-135-8594

A Marianus tartomány címe:
Kovács Lajos Bánk O.F.M. (?)
9601 Sárvár, Széchenyi u. 12.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép