(Filles de la Charité de Saint-Vincent de Paul)

A Társulatot Páli Szent Vinde (1589-1660) és Marillac Szent Lujza (+1660) alapították 1633-ban Párizsban.

Szent Vince, létrehozva az első klauzóra nélküli női közösséget, így határozta meg a "szeretetleányok", az irgalmas nővérek élethivatását:
"Szeressék és kövessék Urunkat, Jézus Krisztust, a szeretet forrását és példaképét, s szolgáljanak neki testileg és lelkileg a szegények személyében, legyenek azok akár betegek, akár gyermekek, akár foglyok vagy olyanok, akik szégyenlik megvallani szegénységüket".

Az irgalmas nővérek életkerete: "....kolostoruk a betegek háza, cellájuk egy bérlakás, kápolnájuk a plébániatemplom, kolostorfolyosójuk a város utcái és a kórházak betegszobái, klauzúrájuk az engedelmesség."

Mottójuk: "Krisztus szeretete sürget minket!" (2Kor 5,14)

Az irgalmas nővérek minden évben, március 25-én tesznek fogadalmat egy esztendőre. Negyedik fogadalmukkal a szegények szolgálatára kötelezik el magukat.
A szegények világában készen állnak minden szolgálatra. Főbb munkaterületeik: betegápolás, szegénygondozás, árvák nevelése, börtönpasztoráció, szegény gyermekek tanítása, hajléktalanok gondozása. Szinte kezdettől jelen voltak missziós országokban is.

A társulat mindmáig a legnagyobb létszámú női szerzetesközösség. 74 országban kereken 32 000 irgalmas nővér szolgálja a szegényeket kb. 3300 intézményben. Közel 6000 nővér missziós országokban tevékenykedik.
Az Egyház szentjei, illetve boldogai között tiszteljük Laborué Katalint (1806-1876), a csodás érem alázatos szentjét, valamint a francia forradalom idején kivégzett arras-i és angers-i vértanú nővéreket.

Az irgalmas nővérek a grazi tartományból érkeztek először magyar földre; első házukat Széchenyi Franciska alapította Pinkafőn 1852-ben. 1853-ban Pesten, a Terézvárosban is megkezdték szolgálatukat. Az önálló magyar rendtartomány központi háza 1905-ben nyílt meg Budán a Ménesi úton. A magyar irgalmas nővérek elsősorban a betegápolás és szegénygondozás területén működtek, de egyre nagyobb számban vettek részt a tanítás és nevelés munkájában. Betegszolgálatot végeztek pl. az angyalföldi és a lipótmezei elmegyógyintézetben, a gyógyíthatatlan betegek Irgalomházában, a Vakok Intézetében, a Honvéd- a MÁV-, a Rendőr- és a Szent János-kórházban, a Stefánia gyermekkórházban, az Üllői úti klinikákon, valamint kilenc vidéki kórházban. Egri kórházukat a társulat építette és szerelte föl.
Sajátos gondozó és nevelő-tanító szolgálatot végeztek a márianosztrai női fegyintézetben: házi-, kézi- és kerti munkára tanították a foglyokat, írni-olvasni az írástudatlanokat, nem utolsósorban lelki segítséget nyújtottak a börtönlakóknak.
Iskoláik voltak az ország minden részén: tanítóképző Budapesten és Pápán, óvónőképző és Ipari Leányközépiskola Budapesten, továbbá 10 polgári iskola és 48 elemi iskola, végül több árvaház.

Ranolder János (+1875) veszprémi püspök a Dunántúlon 5 iskolát létesített, és Szent Vince leányait bízta eg a tanítással (Kaposvár, Keszthely, Pápa, Tapolca, Veszprém). Legnagyobb hírnévnek azonban a budapesti Ranolder Intézet örvendett. A püspök a "város peremére", a IX. kerületbe helyezte az iskolát azzal a meghagyással, hogy a nővérek magyar szóra tanítsák, háziasságra és a család szeretetére neveljék a "franzstadti" leányokat. A budapesti Ranolder Intézet énekkultúrája - Csorda Romána nővér és a Kodály-tanítvány Andor Ilona révén - országos és európai szintű elismerésnek örvendett.
A magyar irgalmas nővérek összesen 94 helyen működtek. A nagyváradi tartományhoz 15 helység intézményei tartoztak.
1950-ben, a feloszlatáskor 1421 irgalmas nővér alkotta a magyar rendtartományt. Négy évtized múltán létszámuk 340, 1990-ben 5 nővér betegápoló szolgálatot kezdett a budapesti ORFI-ban.

"Késedelem nélkül mindenben elsőbbséget kell adni a szegények szolgálatának! Ha imádság idején egy szűkölködőnek gyógyszert vagy segítséget kell nyújtani, nyugodt lélekkel lássatok hozzá a teendőhöz, s tevékenységteket imaként ajánljátok fel Istennek. Ne nyugtalankodjatok agy ne legen bűntudatotok, ha a szegények szolgálatát részesítitek előnyben. Nem hanyagoljátok el Istent, amikor Istenért távoztok el Tőle, megszakítjátok az istendicséretet, hogy ugyanolyan módon valami mást vigyetek végbe."
Páli Szent Vince