Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Történelem - Szerzetesrendek
Keresztény Magyarország Portál - Történelem - Szerzetesrendek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Kelemen, Klementina napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Pipacs  si.
A Katedrális ősszel
Szerzetesrendek

Kármeliták O.C.D.
(Ordo Fratrum Discalceatorum B. Mariae Virginis de Monte Carmelo)

Az ősi kármelita rend a XIII. században keletkezett a palesztinai Kármel hegyén. A hagyomány szerint Illés próféta óta éltek itt remeték, tanulmányozták az Írásokat, aszkézisben és imában szolgálták Isten országát. Berthold (+1195) keresztes vitéz gyűjtötte először össze a szétszórtan élő remetéket, szabályt pedig a jeruzsálemi pátriárka, Szent Albert adott nekik. Egy ősrégi kis kápolna körül csoportosultak, és - amint a krónikák hírül adják - "nagyszerű kolostort építettek".
A Kármel-hegyi remeteközösség kezdettől fogva a Boldogságos Szűz oltalma alá helyezte magát. Az iszlám terjeszkedése miatt el kellett hagyniuk a szent hegyet. Európába menekültek; a félig remete, félig lelkipásztorkodó kármeliták kolostorainak száma a XV. században megközelítette az ezret.

A rend belső reformja Avilai Szent Teréz (1515-1582) és Keresztes Szent János (1642-1591) nevéhez fűződik.
Az ősi kármelita rend tagjait ettől kezdve sarus, a Szent Teréz reformját követő kármel tagjait pedig sarutlan kármelitáknak nevezi az egyháztörténelem.

A szerzetesi kiképzés menete:
- 1 éves noviciátus, ideiglenes fogadalom
- teológiai tanulmányok
- ünnepélyes örök fogadalom
A papok és testvérek egy közösséget alkotnak.

A kármelita rend ismertebb szentjei:
Jeruzsálemi Szent Albert (1150?-1214), Stock Szent Simon (+1265), aki a hagyomány szerint a Szent Szűztől kapta a kármelita vállruhát (skapuláré), Corsini Szent András (1300?-1374), Soreth Szent János (1394-1491), Boldog Titus Brandsma (+1942) újságíró, vértanú. November 13. a kármelita mindenszentek emléknapja.

Magyar földön még jóval a reform előtt megtelepedtek: Nagy Lajos korában, 1372-ben Budán jött létre az Irgalmasság Anyjának szentelt első kármelita kolostor. Még ugyanabban az évben Pécsett Vilmos püspök alapította meg a második kolostort. A következő alapítások: Székesfehérvár és Privigye (1426), Eperjes (1431). Az első budai perjelt, aki a Franciscus a S. Leonardo nevet viselte, Nagy Lajos 1390-ben erdélyi püspökké tette. Ugyancsak a budai kolostorból került ki S. Antonius, aki egy apostoli útja során 1399-ben török fogságba esett, és vértanúhalált halt. P. Vitus Hünkler először pécsi, majd 1466-ban győri püspök lett. Az 1526-os török támadás elsodorta a virágzó kármelita kolostorokat is. Csak az eperjesi maradt meg, de az is csak 1529-ig.

Miközben Magyarország törtök rabságban szenvedett, spanyol földön megszületett a rendi reform. A sarutlan kármeliták 1644-ben jelentek meg hazánkban: a győri egyházmegyében egy Szent Annáról nevezett remeteséget hoztak létre. A török kiűzése után Szelepcsényi György esztergomi érsek Győrött (1697), majd Szakolcán (1699) alapított kolostort. Ugyanebben az időben a sarus kármeliták újra felépítették budai (1692) és székesfehérvári (1730) kolostorukat. II. József, a győri rendház kivételével, valamennyit föloszlatta. Újabb alapításra Budapesten került sor (Huba u.) 1896-ban. A rendi elöljárók 1903-ban e két kolostorból létrehozták a Szent Istvánról nevezett tartományt. A következő évben Zomborban tanulmányi ház létesült.1903-ban agyőri kolostorban kapott helyet a magyar noviciátus. Trianon a zombori házat kiszakította a magyar tartományból. A rendi fiatalság ezentúl a győri kolostorban kapott teológiai kiképzést. 1930-ban új tanulmányi ház létesült Keszthelyen.
1940-ben Kunszentmártonban épült új kolostor. A rend tagjai 1942-ben egy ideiglenes épületben és kápolnában Miskolcon is megtelepedtek.
1945-ben alig hallgattak el a fegyverek, a magyar tartományi tanács elhatározta, hogy az ősi hagyománynak megfelelően újra lehetőséget teremt a remeteéletre.
A szerény épület Pápakovácsin 1946. augusztus 11-én nyílt meg.
A római központi elöljáróság 1947. május 1-jén fölállította a Szent István királyról nevezett magyar rendtartományt; élén 1950-ig a Kármelhegyi Szűzről nevezett Jenő tartományfőnök állt.

A rendi fiatalság nevelésében és a kármelita irodalom terjesztésében nagy szerepe volt Szeghy Ernőnek (1872-1952), valamint Marton Marcellnek (1887-1966), 1943-tól hét magyar kármelita működött a Szentföldön, Bagdadban és Indiában.
A bagdadi pátriárka, Nyáry Ernő 1988-ban hunyt el (Kubinyi Ferenc: A Címer. Vigilia, 1977, 11).

1950-ben a sarutlan kármeliták rendtartományának 93 tagja volt. 1989-ben ismét megindult a kármelita közösségi élet. Plébániát vezetnek Győrött, Keszthelyen, Pusztakovácsiban és Kunszentmártonban, lelkészséget Budapesten (Huba utca). A rendi kiképzés jelenlegi helye Graz, ahol tízen töltik újoncévüket. A sarus kármelita rend tagjainak száma 2061, 353 házban (1989-es adat).

Központjuk:
Via Giovanni Lanza, 138
I-00184 Róma
Tel.: 06-475-4167

A reformált sarutlan kármelita rend 460 kolostorában 3592 rendtag él (1989-es adat).
Apostoli célkitűzésük: szemlélődő és apostoli élet, a nem hívők evangelizálása, a Szent Szűz követése és tiszteletének terjesztése.

Központi házuk:
Corso d'Italia, 38
I-00198 Róma
Tel.: 06-856-578

Magyarországi cím:
Rumi Tamás O.C.D. (?)
2132 Göd, Széchenyi u. 31.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép